Én nézem őt, és ő néz engem – Hét éve folyamatos a mindennapos szentségimádás Nagymaroson

Nagymaroson már megszoktuk, hogy minden hétköznap nyitva van a templom, és az Oltáriszentség előtt imádkozhatunk. Ez azonban sok ember ragaszkodó szeretetét és áldozatvállalását is jelenti. Ennek az örömét ünnepeltük a mindennapos szentségimádás hetedik évfordulóján, február 11-én, amikor kedves vendégünk, Fábry Kornél püspök atya is velünk tartott.

„Minden forrásom belőled fakad” – a budapesti eucharisztikus kongresszus jelmondatával nyitotta meg előadását Fábry Kornél püspök.

Elmesélte, hogy 2008-ban Kaposfüredre került, ahol vágyott a mindennapos szentségimádásra, de először a megfelelő körülményeket kellett megteremteni. Gondoskodni kellett a fűtésről. 2011-ben megtörtént a templom teljes külső-belső felújítása, beleértve a hőszivattyús padlófűtést. A munkálatok végeztével Kornél atya megkérdezte a híveket: Mivel hálálhatnák meg mindezt Jézusnak? Nyilván azzal, hogy mindennap ott vannak, használják a templomot. Ötvenhat ember vállalt fix időpontot, így hétfőtől péntekig elindulhatott a folyamatos szentségimádás.

A templom evangelizáló templommá vált, mert folyamatosan nyitva lehetett. A fűtés költségét a hívek adták össze, vállalva egy-egy nap díját. És hamarosan jöttek ennek és az Alpha-kurzusnak a gyümölcsei is. Negyvenről négyszázra nőtt a templomba járó hívek száma. Ez igazi kegyelemforrás volt. „Tizennégy olyan esetről is tudomásunk van, hogy elkeseredett, öngyilkosságot fontolgató ember betért az egész napos szentségimádás kápolnájába, és ez mentette meg az életét. Az a kérdés, hogy

hiszünk-e abban, hogy ott maga Jézus van jelen.

Ő úgy tud csodákat tenni, ha közel engedjük az embereket hozzá. A többit már maga Jézus teszi” – mondta a püspök.

„De mit is jelent a szentségimádás? Azt, hogy Jézus jelenlétébe helyezzük magunkat. Először meg kell tanulnunk elcsendesedni, hogy meg tudjuk hallani az ő szavát. Ha valamiben ötletre vagy segítségre van szükségem, ha kérdésem van Jézushoz, a szentségimádás végére meg szoktam kapni a választ. Ihletet kapok tőle; nagyon sok esetben inspirál. Érdemes felírni, sőt imává alakítani azt, ami ott eszünkbe jut; vagy ha nehézségem van, azt is Jézus elé vihetem. Sokan félnek a csöndtől, mert ott találkozunk magunkkal is. Szembesülünk az elakadásainkkal.

Én minden szentségimádást felajánlok valamiért. Ahogy megérkezem, végiggondolom a napomat, ami addig velem történt, amíg el nem érek a jelen pillanatig. A legnehezebb a jelenben lenni. Minden kilégzésre kimondom gondolatban: »Jézus«. Jézus neve is már egy ima. Engedem, hogy ő cselekedjen. Ha elkalandozom, szépen visszaterelem a gondolataimat, hogy a közelében maradjak. Sokféle ima van, meg lehet próbálni többfélét is, de

a csönd, a ráfigyelés adja azt a teret, amiben ő szólni tud hozzánk.

Van, amikor nehéz az ima, sőt áldozat, de ekkor is kedves Istennek, fel lehet ajánlani a nehézségeket is. Azt kell megtanulni, hogy kiüresítsük magunkat. Letesszük, leírjuk, amik feljönnek bennünk, átadjuk, és utána Jézus jelenlétébe helyezzük magunkat. Vannak pillanatok, amikor teljesen betölt Jézus jelenléte, mintha az örökkévalóság venne körül. Ez is csak akkor tud megvalósulni, ha erre időt és lehetőséget adunk neki.”

A Laudate zenakar Szentlélek-hívó imái és Fábry Kornél püspök előadása után kiscsoportos beszélgetésben osztottuk meg saját tapasztalatainkat, majd két aktív szentségimádó testvérünk tanúságtételét hallgattuk meg.

Átvonulva a templomba közös dicsőítésen, szentségimádáson, majd szentmisén vettünk részt. A szentmise végén Kornél atya megáldotta a szentségimádásban szolgálókat.

Végül a közösségi házban kötetlen beszélgetésen és agapén vehettek részt a jelenlévők. A beszélgetés során néhány személyes kérdést tettünk fel a püspök atyának.

„Azt kívánom – ha már a betegek világnapja van –, hogy a szentségimádás szeretete legyen fertőző, és az egész Dunakanyart járja át, hogy minél több helyen legyen nyitva a templom, annak köszönhetően, hogy valaki mindig ott van, és imádkozik az Oltáriszentség előtt” – mondta Fábry Kornél püspök.

– Mi a tapasztalatod a fiatalokkal?

– Én azt látom, hogy a dicsőítő szentségimádás az, ami nagyon közel áll hozzájuk, gondolok itt akár a Cor et Lumen közösség szentségimádásaira, az mindig tele van, vagy akár a Forráspont alkalmaira. Az Emmánuel Közösség minden második szerda este tart ilyet a Ferenciek terén. Ezek mind vonzzák a fiatalokat. Azt látom, hogy a csend még nem áll annyira közel hozzájuk. A csend egy olyan állapot, amit meg kell tanulni. Na de én is ilyen voltam fiatalon, majd egyszer ők is ráéreznek a csend szeretetére.

– Neked mit ad a szentségimádás?

– Igazából igyekszem mindennap eljönni szentségimádásra, nem mondom, hogy mindig sikerül. Most vannak imáim, amik közel állnak hozzám, ilyen a mindennapi rózsafüzér a békéért, vagy a Szent Rita-rózsafüzér a rákos betegekért. Szóval sok minden más is van, de a szentségimádást továbbra is nagyon fontosnak tartom. Számomra azt jelenti: megpihenés Jézusnál. Ahogy Varga Laci püspök atya szokta mondani, „ez egy szent semmittevés Jézussal”. Gyakran ad ötleteket, válaszokat, és én engedem, sőt kérem is, hogy ő formálja a szívemet.

Az ünnep kapcsán Csáki Tibor plébános így vallott a mindennapos szentségimádásról: „Nagy ajándék számomra, hogy a plébánián ilyen élő imádkozó közösséget találtam. 2020-ban helyeztek ide, az emberek maszkban jártak, sokáig nem is tarthattunk nyilvánosan szentmisét. Ebben az időben is nagy erőforrás volt számunkra az Eucharisztiában köztünk levő Jézus. Az eucharisztikus kongresszus és Ferenc pápa tanítása nagy lendületet adott az imádkozó közösségnek. Szentségi katekézist tartottunk havi rendszerességgel. Megfogalmaztuk Ferenc pápa szavai nyomán a szentségimádásunk mottóját: »Nem csodálni, hanem követni!« Az Eucharisztia mellett Jézus ott rejtőzik az Igében, a testvéri közösségben, a felebarátban.

Örülök, hogy Jézus köré gyűlve Isten családja épülhet közöttünk. Nagyon fontosnak tartom mint plébános, hogy a szentségimádás egyéni imádságai mellett legyenek közös találkozások. Így készültünk a hetedik születésnapra. A napi felelősök összehívták a szentségimádásban részt vevőket egy közös beszélgetésre, tapasztalatcserére, szeretetvendégségre. Nagy ajándék volt mindannyiunk számára Fábry Kornél püspök atya szentmiséje.”

A nagymarosi mindennapos szentségimádás kezdeteiről és a hét év gyümölcseiről a világi felelős, Gávelné Hadi Bernadett beszélt. A beszélgetés ITT olvasható.  

Fotó: Kalászi György, Kovács Gábor

Forrás: Váci Egyházmegye/Zoller Andrea

Magyar Kurír