Európának szüksége van Magyarországra – Ünnepi szentmise és Szent Jobb-körmenet

A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be, Juliusz Janusz apostoli nunciusnak és  a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak jelenlétében. Megjelent Sólyom László köztársasági elnök, és elődje Mádl Ferenc, valamint több közéleti személyiség is. Az ünnep alkalmából XVI. Benedek pápa levélben küldte el üdvözletét és jókívánságait Sólyom László köztársasági elnöknek és a magyar népnek. 

A szentmise elején Erdő Péter bíboros köszöntötte a megjelenteket, közöttük Alojz Tkác kassai,  Robert Bezák nagyszombati érsekeket, Német László nagybecskereki, és Böcskei László nagyváradi püspököket, valamint a testvéri keresztény egyházak képviselőit, Márk (Golokov) jegorjevszki püspököt, Magyar Ortodox Egyházmegye új, ideiglenes kormányzóját, Steinbach József, Gáncs Péter és Szebik Imre püspököket. Beszédében kiemelte: Szent István örökségét követve szeretettel és szolidaritással kell fordulnunk honfitársaink felé, az ő örökségével nem fér össze a kirekesztés szelleme és a rasszizmussal való riogatás szelleme sem. Erdő Péter bevezető szavai Dokumentum rovatunkban olvashatók.

 A homíliát Joachim Meisner bíboros, kölni érsek mondta. Beszédében Szent István életét és példáját idézve szólt a család szerepéről, és kiemelte az élet feltétlen tiszteletének fontosságát is. Köszönetet mondott a szolidaritásért és bátor helytállásért, amivel Magyarország 20 éve hozzájárult a vasfüggöny eltávolításához.

Szent István élettörténete is azt mutatja, hogy a nemzet, az állam és az egyház őssejtje a család. Az isteni teremtés rendje szerint a család egy nőből és egy férfiből áll, akiket a házasság köt össze, és e kötelékben adnak életet gyermekeiknek. Ez a hármas a Szentháromság mása. Ezért szent a házasság és a család. Az egyház, valamint az állam feladata, hogy védje, támogassa és óvja a családot ott, ahol szükséges.

Szent István ünnepe 2009-ben nem egyfajta jámbor nosztalgikus esemény. Istennél semmi sem megy veszendőbe. Amit egyszer befektettek, azt bármikor újra életre lehet hívni, azért, hogy sok gyümölcsöt teremjen. Isten a XXI. századi Magyarországtól azt várja, hogy olyan néppé váljon, vagy az maradjon, ahol az embereket a Tízparancsolat védi, és ahol a Teremtésre tisztelettel és alázattal tekintenek. Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni.

A kölni érsek szólt arról is, hogy Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: „Az állam én vagyok.” Õ országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre rábíztak. Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól egészen az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől megmenekült volna. Szent István királyi házába vette Máriát, és ez által Magyarországot Mária-tisztelő országgá tette, ő maga és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek. Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha. 

Beszédének további részében Meisner bíboros korunk kihívásairól szólt. Az ember ma saját szerencséjének kovácsa kíván lenni, ám ez meghaladja erejét. Ez vezetett oda, hogy az ember különösen élete kezdetén és végén nagy veszélyben van. Szent Istvánnak fel kell ráznia magyar honfitársait, hogy óvják a még meg nem született gyermekeket. Az eutanázia mára borzalmas gyakorlattá vált Európában – mondta Joachim Meisner. Isten akarata az, hogy az ember a másik ember kezei között haljon meg, de ne a kezei által.  Bárcsak Magyarországon újra azt lehetne mondani: „itt jó élni és jó meghalni”, ami annyit jelent: itt az egyik ember a másik ember felebarátja, aki életében és halálában mellé áll.

Szent István népének első polgára volt és ma is az. Feladatunk az hogy örökségét és útmutatását megőrizzük, hogy kövessék azt, különösen azok, akik Európáért felelősséget vállalnak, és ezzel népeik javára és Európa áldására legyenek  – fejezte be beszédét Joachim Meisner bíboros.

A homília teljes szövegének magyar fordítása Dokumentumok rovatunkban olvasható.

A szentáldozás után megkezdődött a Szent Jobb körmenet, amelyet Joachim Meisner bíboros vezetett A körmenetben a Szent Jobb előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonultak.

A szentmise a pápai, a magyar és a székely himnusz, valamint a Boldogasszony Anyánk eléneklésével zárult.

Magyar Kurír

További képek megtekinthetők Galériánkban. Rövid német nyelvű összefoglaló és Joachim Meisner bíboros homíliájának német szövege itt olvasható.

Kép: Cser István, Csudai Sándor