A vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna hazánk egyetlen fogadalmi halászkápolnája. Az egy hónapja befejeződött munkák során statikailag megerősítették az épületet és a tornyot, felújították a tetőszerkezetet és a homlokzatot. Minderre pályázaton nyert támogatást az egyházközség, amelyet a Veszprémi Főegyházmegye kiegészített, és érkeztek magánadományok is a munkákhoz.
A helyi emlékezet szerint 1729 telén 46 halász indult a vonyarci partok előtt a Balaton jegére, hogy a jeget meglékelve halat fogjanak. Nagy szél támadt, a jégtáblákat összetörte, a hajót felborította, és a halászok egy nagy jégtáblára szorultak. Hatan közülük – akik megpróbálták a halászhajót megmenteni – a jeges vízbe fulladtak. A jégtáblán összekapaszkodó negyven halász Isten és Szent Mihály arkangyal segítségét kérte; végül a hullámok a domb lábához sodorták őket.
Hálából megmenekülésükért fogadalmat tettek, és a dombon álló romos kápolnát Szent Mihály tiszteletére újjáépítették.
A 18. század második felében keszthelyi ferences barátok éltek itt alamizsnából; lakhelyük barlangokban volt. A remetelakások valószínűleg a domb keleti oldalán voltak, ám mára ezek nyomait nem találjuk.
A kápolna mellett egy felhagyott temető található, így a dombra felsétálva régi sírok, sírkövek adnak sejtelmes hangulatot az útnak. Az út mellett van a negyven halász emlékhelye.
A dombról gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a Keszthelyi-öböltől a berényi partokig, de csodálatos a kilátás a tanúhegyekre is Szigligettől Badacsonyig.
A Szent Mihály-kápolna több ütemben nyerte el jelenlegi állapotát. Az eredeti építés pontos ideje nem ismert. A legfrissebb kutatások eredményei alapján már az 1600-as évek első felében állt az észak-nyugati egysége, a szentély. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az épület legalább három ütemben készülhetett, valamint többszöri átépítésen esett át.
A kápolnáról és felújításáról ITT olvashatnak részletesebben.
A fogadalmi kápolna megáldásakor Udvardy György veszprémi érsek kiemelte: ez az épület is találkozási pont, amelyet Jézus Krisztus megtestesülése tesz szentté, számunkra igazán értékessé.
Különös egybeesés, hogy most ünnepeljük Szent István királyt, Magyarország fővédőszentjét, akinek sok-sok hathatós intézkedése között szerepelt az is, hogy tíz településenként épüljön egy templom, mert Isten tisztelete és dicsőítése nélkül nem tudunk jól élni. Ezért is fontos, hogy a szent helyek, amelyek önmagukban is emelik a lelket, ne csak szakrális jelentőséggel bírjanak, hanem az Istennel való találkozás helyszíneivé váljanak – fogalmazott a főpásztor.
Kerekes Zoltán, az egyházközség plébánosa azt mondta, „amíg a templom hirdeti a krisztusi hit győzelmét és dicsőségét, büszkeséggel és szépséggel triumfál, addig egy kápolna a lelki ember benső csendjét, valamint Isten és a teremtett világ szoros és elválaszthatatlan kapcsolatát jeleníti meg: ez a genius loci, s értéke sohasem a praktikumában, gyakorlati hasznosságában mérhető.
Az ünnepi szentmise után Nagy Bálint országgyűlési képviselő, államtitkár arról is beszélt, hogy e megújulás példás összefogás eredménye, amelyben az Egyház, a kormány, az önkormányzat és egy civil szervezet, a Szent Mihály-hegy Védő- és Vendégváró Egyesület, továbbá sok magánszemély dolgozott együtt, s mozdult közösen egy olyan célért, amely túlmutat egy település érdekein. Szerinte a fizikai állagmegóvásnál is fontosabb a lelki kapcsolat, a közös munka, amelynek eredménye nem csupán az itt élők javát szolgálja, hanem minden idelátogatóét is.
Pali Róbert polgármester arra emlékeztetett, hogy a több száz éves kápolnának nemcsak múltja van, hanem ezzel a felújítással jövője is lesz, az utókornak pedig erkölcsi kötelessége megőrizni és továbbadni őseink örökségét. „Bízzunk abban, hogy mindaz a szépség és áhítat, amit e kápolna falai árasztanak, az istenhit felé irányítja sokak gondolatait.”
Az ünnepség zárásaként Dallos V. Georgina, a Szent Mihály-hegy Védő- és Vendégváró Egyesület elnöke felelevenítette a kápolna felújításához vezető rögös utat, hangsúlyozva: „Csak idegenforgalmi díszlet mindaddig, amíg hitbéli küldetését be nem teljesíti.”
Hozzátette: „Azért építünk és újítunk fel templomokat és szent helyeket, mert szükségünk van ezekre a megszentelt hajlékokra, ahol otthon érezzük magunkat, Isten jelenlétében.”
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Halász Gábor
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
23
