Fenntarthatóság a textiliparban – Beszélgetés a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete diákműhelyében

A nagy sikert aratott kerekasztal-beszélgetés témája a leszakadt régiók felzárkóztatása és a textilipar fenntarthatósági, teremtésvédelmi kapcsolódása volt.

A divatipar az elmúlt húsz évben környezeti és társadalmi katasztrófák okozójává vált, ez az iparág a Föld negyedik legszennyezőbb termelési ágazata lett. A szennyező anyagok kibocsátásával járó ruhagyártás a természeti erőforrások szempontjából is kizsákmányoló. A gyártást végző munkások szociális és társadalmi helyzete is embertelen, ez a modernkori kizsákmányolás egyik formája – hangsúlyozta Farkas Dóra (PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola).

A luxus textilipar mérhetetlen szennyezését látva vágott bele Szabó Györgyné Daskó Szilvia (varrodai integrátor, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület) a ReFarmerBank felépítésének Tarpán. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat társadalmi felzárkózás területén végzett munkája során alapvető céljának tekinti kezdetektől, hogy hasznos munkája jó célt szolgálhasson: a társadalom peremén élők méltóságának visszaadásán fáradozik.

Magyarországon a somogyvámosi Krisna-völgyben is jó gyakorlatot valósítottak meg; ott folyik ma úgy textilgyártás, hogy a növények megtermelésétől a kész ruhadarab megvarrásáig, tehát a munkafolyamat egészében, a ruhadarab teljes életciklusa alatt szempont a fenntarthatóság – tehát a szemléletmód teremtésvédelmi. Hitbéli meggyőződés nélkül mindez nem volna lehetséges – emelte ki a Öko-völgy Alapítvány elnöke, Németh Péter.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a kisközösségeknek megtartó ereje van. A leszakadt régiók életre keltése és ezzel egyidőben a  környezettudatosság formálása rengeteg nehézséget hoz felszínre, amiről keveset beszélünk. A Máltai Szeretetszolgálat által Tarpán működtetett varrodában dolgozni sok nehéz sorsú roma asszonynak – általuk pedig családjuknak – a túlélést jelenti. A családi szociális és egészségügyi nehézségek felőrlő köréből hosszabb-rövidebb időre kiszabadulni és teremtő munkát végezni erőt ad a legnagyobb reménytelenség közepette is – foglalta össze Káli Betty textilművész, tervező.

A használt farmerből előállított – divatos szóval újrahasznosított –, a fiatalabbakat célzó termékeik rendkívül népszerűek. Tolltartók és táskák, babzsákok találnak gazdára az ifjabb korosztály körében. A Máltai Szeretetszolgálat varrodájában megvalósítják a teremtésvédelmi szemléletmódot a gyakorlatban azáltal, hogy újrahasznosított, természetes alapanyagokból állítanak elő kitűnő tervezőmunka révén olyan termékeket, amelyek élettartama meghaladja a multik kínálta termékekét. Tevékenységük messze több, mint munkahelyteremtés, hiszen a munkaerő szociális helyzetét is „megkapják” minden alkalmazottal együtt, és ez rendkívüli felkészültséget, rugalmasságot igényel. A varroda számára az elmúlt hónapokban a PPKE JÁK Caritas karitatív tevékenységeket szervező közösség gyűjtött használt farmerokat, melyeket a helyszínen Hrubi Mátyás, a PPKE JÁK hallgatója vezetésével a ReFarmerBank képviselői számára átadtak.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit összehívta és a programot moderálta: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE JÁK, TVKI), a GENEZIS Kiválósági Diákműhely vezetője.

Szöveg: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE JÁK, TVKI)

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír