„Afrikában van idő Istenre” – Charles Palmer-Buckle accrai érsek látogatása Egerben

Hazai – 2018. április 20., péntek | 10:20

Charles Palmer-Buckle, a ghánai Accra érseke Erdő Péter bíboros meghívására érkezett Magyarországra. Az afrikai főpásztort április 19-én Ternyák Csaba érsek látta vendégül Egerben, akivel együtt szentelte püspökké Szent II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtt.

Charles Palmer-Buckle az Egri Érseki Papnevelő Intézet kápolnájában mutatott be szentmisét. Homíliájában a szentleckében olvasott történetre utalt, melyben Fülöp az etióp udvarnokot megtéríti. Mint mondta, ő is Afrikából érkezett és ugyanúgy az örömhírt terjeszti. Az evangélium a mennyből alászállott kenyérről szólt, mellyel mindennap találkozhatunk, s ezért hálát kell adnunk. A papnövendékekhez fordulva az accrai érsek hangsúlyozta: „imádkoznunk kell, hogy az Úr adjon erőt és örömet, s hogy egy napon ti is papok legyetek, s Fülöphöz hasonlóan vigyétek a tanítást, az élet kenyerét! Imádkozom értetek. Örülök, hogy pap vagyok, és ti is örvendjetek, hogy egykor majd az oltárnál lesztek!” A főpásztor a jelenlévők imádságát kérte 32 évvel ezelőtt elhunyt édesapjáért, 91 esztendős édesanyjáért és tizenegy testvéréért.

Az afrikai főpásztor a szentmisét követően előadást tartott a kispapoknak. Elmondta: 67 éves, 41 éve pap, és „szentelési ikertestvére” Ternyák Csabának. 13 éve érsek Ghána fővárosában. Az egyenlítő mentén fekvő ország – mint mondta – a „világ közepe”; területe és lakossága mintegy háromszorosa Magyarországénak. Az ott élők 13 százaléka katolikus; a lakosság 70 százaléka keresztény felekezetekhez tartozik. Jó az ökumenikus kapcsolat és a vallásközi párbeszéd; vannak az országban muszlimok, de békésen együtt élnek.

Az ország 1957-ig angol gyarmat volt; a Katolikus Egyház 1880 óta van jelen Ghánában. Az országban húsz egyházmegye és négy főegyházmegye van; hat szeminárium működik, de szinte minden egyházmegyében találhatóak kisszemináriumok, ahol 14 éves kortól tanulnak a fiatalok. Sok a hivatás: az Accrai Főegyházmegyében nyolc férfi és huszonkét női szerzetesrend működik. Palmer-Buckle érsek tíz egyházmegyés és nyolc szerzetespapot szentel a nyár folyamán.

Elmondta: az állam és az Egyház kapcsolata jó. Az Egyház komoly feladatot vállal az intézményfenntartásban: három egyetemet, továbbá iskolákat, kórházakat, szociális otthonokat működtet a katolikus közösség.

Az érsek úgy fogalmazott: hivatástörténete nem rendkívüli. Anglikán szülők gyermeke, ám édesapja még születése előtt katolizált. Nyolcévesen már a papságra készült; kilencéves korábban már ministrált abban a székesegyházban, ahol most az érseki széke van. 13 éves korában kezdte kisszemináriumi tanulmányait, majd püspöke Rómába küldte tanulni, ahol filozófiát és teológiát hallgatott. 26 évesen szentelték pappá.

A ghánai főpásztor kiemelte: az afrikaiak aggodalommal nézik az európai kereszténység helyzetét: az látszik, hogy az Egyház visszavonul a közéletből a magánéletbe. Fiatal korukban felnéztek Európára mint keresztény kontinensre, de ez most eltűnni látszik. Ezzel együtt Afrikában egyre több embert tud megszólítani az Egyház. A keresztény értékek – mint például a család, a házasság – már nem olyan fontosak Európában, s a földrész egyre inkább keresztényellenes lesz. Európa segélyeket adna Afrikának, feltételeket szabva, keresztényellenes elvek elfogadását kérné cserébe: például az abortuszt alapvető jogként szeretnék definiálni, a várandósságot betegségnek tekintik, mely megszüntethető. Az Európai Unió és a Világbank komoly támogatást adott annak a 14 afrikai országnak, melyek elfogadták ezeket a feltételeket. A nők alárendeltségét nem lehet elfogadni, mint ahogy a vad feminizmust sem. Szeretik egyesek a Katolikus Egyházat nőellenesnek beállítani. Szükséges lenne ezért, hogy Európában jó katolikus politikusok legyenek, továbbá arra is, hogy legyenek olyan képzett házaspárok, akik a többieknek tudnak segíteni a helyes út megtalálásában. Régebben sok európai származású lelkipásztor volt Afrikában, számuk mára nagyon lecsökkent, s a helyzet megfordult: Afrikából küldenek misszionáriusokat.

Ghánában egy vasárnapi szentmise legalább két órán át tart, a papszentelés hatórás szertartás. „Afrikában van idő Istenre” – összegezte a szemléletkülönbség lényegét a főpásztor. Az evangelizáció területén azonban még mindig sok feladat van – tette hozzá. Képzett emberek kellenek, akik a kisebb közösségekben tevékenykednek. Egyházmegyéjében mintegy kétszáz pap szolgál és négyezer katekéta, s emellett a katolikus pedagógusok is segítik az örömhír terjesztését. A legmodernebb eszközöket is használni kell, a főegyházmegye rádiót, televíziót működtet, és a közösségi média felületeit is használja. „A katolikusok nem aludhatnak el, reagálniuk kell a világra!” – mondta.

Afrikával kapcsolatban az európaiaknak rögtön negatív dolgok jutnak eszükbe: szegénység, betegség, háború. Tudni kell, hogy a kontinens ötvenöt országából tíz országban vannak háborús cselekmények. Ghánában béke van. A fő problémát a radikális iszlám jelenti. „Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok!” – idézte Jézus szavait.

A papnövendékek az afrikai tánc és liturgia kapcsolatáról is megkérdezték Palmer-Buckle érseket. A főpásztor válaszában egy személyes élményét idézte fel, amikor szeminaristaként VI. Pál pápa előtt táncolhatott. Mint mondta: a tánc az öröm kifejezése, misztikus megnyilvánulás, mely nem feltétlenül erotikus dolog, hanem a lélek bensőjének kifejezése. A táncot megjelenítik a szertartásokban is, mivel az afrikaiak úgy tartják, hogy a latin liturgia nagyon száraz.

Ghánában négy búcsújáró hely van, ahova nagy számban zarándokolnak a hívek: ezek Mária-kegyhelyek. Charles Palmer-Buckle ismét egy személyes élményét idézte: 1974-ben, római tanulmányai idején lelki válságot élt át. Civilben volt, nem ismerhették fel, hogy papnövendék. Egy látnok e szavakat intézte hozzá: „egy szeminarista, aki nem szereti a Szűzanyát, nem lehet jó pap”. Elgondolkodott ezen, s amikor hazafelé buszozott, egy idős asszony rózsafüzért imádkozott; ránézett, s ezt mondta: „egy szeminarista, aki nem szereti a Szűzanyát, nem lehet jó pap”. Akkor – mint mondta – szövetséget kötött a Szűzanyával, s azóta mindennap imádkozza a rózsafüzért. A jelenlévőkhöz fordulva ezt mondta az érsek: „Szeressétek a Szűzanyát! Legyetek szent papok, keressétek Isten akaratát!”

A beszélgetés végén Ternyák Csaba egri érsek köszönetet mondott a kapott élményekért, lelki útravalóért. Az előadás után Charles Palmer-Buckle Ternyák Csaba kíséretében megtekintette a líceum épületét, ahol az Eszterházy Károly Egyetem rektorhelyettese, Pajtókné Tari Ilona fogadta, majd ellátogattak a Főegyházmegyei Könyvtárba is.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria