„A gazdaság legfőbb célja a közjó” – Baritz Laura OP az újrainduló Emberközpontú gazdaság képzésről

– Az ország több pontján jelenleg is folyik a képzés. Mondana néhány szót a KETEG elmúlt éveiről?

– A KETEG – vagyis a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban – egyszerre misszió és képzés; 2010-ben indult a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán szakirányú továbbképzésként. Úgy számolom, az indulás óta közel százan végezték el ezt a képzést. Az utóbbi években azonban már nem jelentkeztek elegen ahhoz, hogy a korábbi formában működjön, ezért át kellett alakítani a struktúráját, így született meg az a döntés, hogy felnőttképzésként induljon újra.

A 2026 szeptemberében induló képzés neve Emberközpontú gazdaság, és gyakorlatilag bárki jelentkezhet rá: nincs diplomához kötve, érettségivel is lehet jelentkezni. Szeretettel várjuk az egyetemi hallgatókat, és mindenkit, akit érdekelnek a gazdasági és társadalmi kérdések, és akik szeretnének a mai, profitmaximalizálásra és tőkefelhalmozásra épülő gazdasági szemlélettől eltérő megközelítéssel találkozni.

Mi egy emberközpontú gazdaságfelfogást kínálunk.

Meggyőződésünk, hogy a gazdaság legfőbb célja a közjó: az emberi kiteljesedés elősegítése közösségi és egyéni szinten egyaránt. Az ember nem eszköz a profit maximalizálásához, hanem alany és cél.

Ezt II. János Pál pápa fogalmazza meg a Laborem exercens kezdetű enciklikában (1981): az ember alanya a munkának. Mi azt valljuk, hogy amilyen az ember értékrendje, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend is. Ezért az ember áll a gazdasági élet középpontjában.

A képzésünk rendkívül sokszínű; körülbelül 10–15 oktató tanít benne, mert úgy gondoljuk, hogy a gazdaságot csak szélesebb társadalmi összefüggésekben érdemes oktatni. Ezért szerepelnek benne társadalomtudományi tárgyak – például politológia, szociáletika és etika –, valamint filozófiai és teológiai megközelítések is.

Ha a gazdaság az emberről szól, akkor magát az embert is meg kell ismernünk. Ebben segít a filozófia és a teológia, különösen az antropológia. A képzés gerincét természetesen a gazdasági tárgyak adják, de mind emberközpontú szemléletben.

– Csak keresztények jelentkezhetnek? Kiknek ajánlják a képzést?

– Nem csak keresztényeknek. Bár az alapunk az Egyház társadalmi tanítása, a gondolkodásunk Aquinói Szent Tamásra, Arisztotelészre és más jelentős gondolkodókra is épül.

A pápai enciklikák rendszerint úgy kezdődnek, hogy a szerzőjük ajánlja őket papoknak, szerzeteseknek, hívőknek – és minden jóakaratú embernek. Mi is így gondolkodunk.

Ezek az elvek nem kizárólag hívőknek szólnak. Minden olyan embert várunk, akinek fontos a világ jövője, a fenntarthatóság, az emberi méltóság és a közjó.

Nem feltétel a vallásosság; a nyitottság és a jó szándék annál inkább.

– Ha jól tudom, jelenleg a Corvinuson és a Pázmányon is van a KETEG-hez kapcsolódó kurzus. Mely egyetemeken vannak még jelen?

– Elsősorban a Corvinust említeném. A Sapientia és a Corvinus 2013 óta működik együtt, és ennek keretében választható tárgyként jelen van az emberközpontú gazdaság szemlélete.

A kurzus nagyon népszerű, jelenleg körülbelül 40–45 hallgató veszi fel. A neve ma már ott is Emberközpontú gazdaság, mert szeretnénk hangsúlyozni, hogy mindenkihez szól, akinek fontos az ember és a társadalom jövője.

Emellett jelen vagyunk az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, ahol nappali és levelező képzésben egyaránt oktatjuk ezt a szemléletet. A kurzusokra rendszeresen száz körüli hallgató jelentkezik.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szintén nagy érdeklődés övezi a tárgyat; ott különösen sikeresek voltak az interaktív órák, amelyek során a hallgatók nem pusztán előadásokat hallgattak, hanem aktívan részt vettek a közös gondolkodásban.

Ősztől a Pécsi Tudományegyetemen is indul hasonló választható kurzus, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is jelen vagyunk.

– Miért érdekli ez különösen a mai húszas-harmincas generációt?

– Szerintem azért, mert a fiatalok érzik a világ problémáit. A klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a környezeti válság, az energiakérdések vagy éppen a növekedés határai mind olyan kihívások, amelyekre választ keresnek. Amikor találkoznak az általunk kínált szemlélettel, sokan felismerik benne azt az alternatívát, amelyet addig kerestek.

Fontos hangsúlyozni, hogy az emberközpontú gazdaság nem a KETEG „találmánya”: nemzetközi szinten is komoly hagyománya van. Tanítják például a római Angelicumon, az amerikai University of St. Thomas, azaz Szent Tamás Egyetemen, a Fokoláre Mozgalom gazdasági kezdeményezéseiben, valamint Indiában is több intézményben.

Ráadásul számos nem keresztény közgazdász is hasonló elveket vall: elég Polányi Károlyra, Amartya Senre, Joseph Stiglitzre vagy Elinor Ostromra gondolni.

– Ön szerint a nem hívő szakembereket mi vezette ezekhez az elvekhez?

– A józan ész. Ha valakinek van erkölcsi tartása és felelősségérzete, könnyen eljuthat ugyanazokra a következtetésekre.

Mi azt valljuk, hogy a gazdaságnak erkölcsi alapokon kell nyugodnia. Ezek a gondolkodók is arra jutottak, hogy a profit fontos, de nem lehet végső cél; a profit eszköz, nem cél. Eszköz az értékteremtésre és a közjó szolgálatára. Aquinói Szent Tamás is azt mondja, hogy a profit akkor jó, ha erényes célokat szolgál. Stefano Zamagni hasonlóképpen fogalmaz: a profitnak az eszközök szintjén kell maradnia, nem válhat végső céllá.

Ezért mi kritikával illetjük azt a közgazdasági tételt, amely szerint a vállalat elsődleges feladata a profit maximalizálása. Inkább az optimális profit fogalmáról beszélünk: olyan nyereségről, amely lehetővé teszi az értékteremtést, az etikus működést és a környezet tiszteletét.

– Mennyire hatottak Önökre Ferenc pápa tanításai és a pápai enciklikák?

– Nagyon erősen. A képzés minden oktatója ismeri és használja az Egyház társadalmi tanításának alapdokumentumait, ami nem egyszerű feladat, hiszen a Rerum novarumtól a Laudato si’-ig és a későbbi dokumentumokig több száz oldalnyi anyagról beszélünk. Különösen fontos számunkra II. János Pál pápa tanítása, valamint XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikája. A képzésben külön tantárgy foglalkozik az Egyház társadalmi tanításával, amelyen a hallgatók átfogó képet kapnak az enciklikák fő üzenetéről és gazdasági vonatkozásairól.

– Sokan úgy érzik, hogy az Egyház társadalmi tanítása háttérbe szorul más témák mellett.

– Ezt én is így látom. Van egy ismert mondás, miszerint az Egyház társadalmi tanítása „a legjobban őrzött titok”.

Még a hívők között is sokan vannak, akik nem hallottak például a Rerum novarumról, pedig a modern katolikus társadalmi gondolkodás egyik alapdokumentuma. Ezért számunkra misszió ennek a tanításnak a megismertetése, ugyanúgy, ahogyan az emberközpontú gazdaság elveinek terjesztése is.

– Előbb említette az interaktív oktatást: hogyan lehet ezt a témát interaktívan tanítani?

– Nagyrészt az Emberközpontú gazdaság című könyvemre építettem, amely számos esettanulmányt és interjút tartalmaz. Beszélgettem például az Erste Bank, a CIB Bank, a Béres Gyógyszergyár, a Zwack Unicum vagy a Grundfos vezetőivel. A Grundfos például nyíltan azt mondja, hogy számukra a profit eszköz. A céljuk a világ víz- és klímaproblémáinak enyhítése, és ehhez szükséges a gazdasági eredményesség.

A hallgatókkal közösen elemeztük ezeket az eseteket, majd különböző szituációs játékokat játszottunk: például ugyanazt a vállalati problémát kellett megoldaniuk kétféle szemléletben, egyszer kizárólag önérdek alapján, máskor a kölcsönösség elve szerint.

A kölcsönösség az emberközpontú gazdaság egyik kulcsfogalma.

Azt jelenti, hogy az üzleti partnerek nem csupán azért adnak, hogy kapjanak valamit cserébe, hanem képesek figyelembe venni egymás érdekeit, nagylelkűen és együttműködően viszonyulni egymáshoz. A hallgatók nagyon nyitottak voltak ezekre a gyakorlatokra, és a visszajelzések alapján sokan éppen ezekből a szituációs játékokból tanulták a legtöbbet.

Forrás: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

Fotó (archív): Lambert Attila

Magyar Kurír