Kovács-Pifka Péter, a program vezérigazgatója és Zelei Péter programfelelős kedden csatlakoztak a missziósokhoz, akikkel együtt fogadta őket Valerian Okeke onitshai érsek. Megtekintették a bazilikát, a nemrég átadott zeneiskolát, majd az érsekségen vacsora keretében köszöntötték a magyar vendégeket.
A Magyar Kurír nevében a Jöjjetek és lássátok! – A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a képek tükrében című kötetet ajándékoztuk az érseknek, aki meghívott előadója volt a kongresszusnak. Az ajándékozást és a vacsorát követően Okeke érsek nagy szeretettel köszöntötte a magyar vendégeket egyházmegyéjében, ahol az országban a legnagyobb a katolikusok aránya. Megköszönte, hogy Isten Szentlelkének hívására eljött a misszió Onitshába, hogy orvosi és humanitárius segítséget nyújtson az itt élőknek. Kiemelte, mennyire fontos számára az oktatás – több mint 400 iskolát működtetnek – és az egészségügy.
Másnap délután került sor az ünnepségre, amelynek keretében átadták a támogatást a nővérképző új épületéhez. A S. Borromeo Kórház területén jelenleg 300 fős, hároméves nővérképző működik, amely képesítést nyújt ugyan, de nem nemzetközileg akkreditált képzés: ennek eléréséhez négyéves programra van szükség, amely az új épülettel megvalósulhat. Aki diplomás ápolóként végez, később olyan fizetést kap majd a munkájáért, amelyből már meg lehet élni.
Várhatóan két év alatt készül el az új épület, amely helyet ad a negyedik évfolyamnak és újabb tantermeknek. Az iskola bentlakásos, minden diáknak szállást és ellátást biztosít, hiszen sokan távolabbról jönnek ide tanulni, és a családok házaiban a legtöbbször nincs áram és víz sem. Az Afréka Alapítványon keresztül sok magyar ember támogatja már a szegényebb diákok tanulását: jelenleg 21 ösztöndíjas diákot, fejenként évi 600 dolláros tandíjjal.
Basil Basil Ekwunife atya, az érsekség alkancellárja és egészségügyi igazgatója elmondta, hogy hatemeletes intézmény épül, egész Nigéria egyik legnagyobb nővérképzője lesz.
„Fodor Rékának köszönhető, hogy a Hungary Helps Agency ezt a projektet támogatja. A program több szempont alapján nyújt támogatást: legfőbb cél a szolidaritás, hogy a lehető legtöbb ember támogatása megvalósuljon általa és a projekt lehetőleg hosszú távon saját magát fenn tudja tartani. Az onitshai projekt teljes egészében ilyen, ezt Okeke érsek is megerősítette, amikor azt mondta, hogy az oktatás az egyik legfontosabb dolog a fejlődéshez. Itt teljes mértékben találkoznak a Hungary Helps Program által kitűzött általános célok azzal, amire a helyi közösségnek szüksége van. A támogatást olyan helyre szeretjük vinni, ahol mi magunk meg tudunk bizonyosodni arról, hogy a magyar adófizetők pénze a lehető legjobb helyre kerül. Nagy előny, ha megbízható magyar emberek dolgoznak a helyszínen, akikben mi is meg tudunk bízni: ebben a projektben Fodor Réka és Csókay András megbízhatósága és múltja miatt ebben száz százalékosan biztosak tudunk lenni” – mondta el a helyszínen Kovács-Pifka Péter.
Hozzátette, hogy amit látott, az meg is erősítette ebben: ahogyan az egészségügyet, az oktatást kezelik, ahogyan az érsek folyamatosan fejleszt, szintén egyfajta garanciát jelent. „A személyes találkozás lehetőséget adott arra, hogy magam is lássam, mennyire jó helyen van a támogatás. Megerősítés mindkét fél számára, hogy nem csak támogatást adtunk, hanem hosszú távú együttműködést kezdtünk ezzel. Azzal, hogy diplomáciai szinten képviseljük a programot, még jobban érzik a törődésünket, hogy Magyarország számára kiemelten fontos ez a térség.”
Nagy ünnepséget rendeztek a nővérképző már meglévő épületének nagytermében a Hungary Helps Program képviselőinek érkezésére: tánccal, zenével, énekkel vártak, és a már korábban is megtapasztalt igbó szertartást is megrendezték: kóladiót és tojásgyümölcsöt kínáltak.
A nővérképző hallgatói előtt zajlott a köszöntés, Basil atya név szerint üdvözölt és méltatott minden magyar vendéget, és kérte, adják át köszönetét Azbej Tristannak, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárának is. Az ünnepségen ott volt Izunna Okonkwo atya, a kórház igazgatója, Fidelis Nwanze atya, a nővérképző igazgatója és Henrietta Okedo szakmai vezető.
Kovács-Pifka Péter beszédében úgy fogalmazott: Magyarország kicsi, lakossága a fele Lagos lakosságának, de ezeréves múltja van. Szükségünk van barátokra, és örülünk, hogy a nigériaiakat barátainknak nevezhetjük. Isten szemében pedig testvérek vagyunk.
Elmondta, Magyarország a kommunizmus idején nem volt független, és 1990 után segítségre volt szüksége ahhoz, hogy megfelelően fejlődhessen. Örülünk, hogy most mi gondoskodhatunk másokról, segíthetjük az oktatás, a szociális szolgáltatások fejlesztését – hiszen ahogyan Okeke érsek is hangsúlyozta, a legjobban az oktatás fejlesztésére van szükség, ez a jövő kulcsa.
Szerző: Thullner Zsuzsanna
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria