André nővér szinte teljesen elvesztette a látását; egy szerzetesi idősotthonban él Toulonban, Franciaország déli részén. A rangidős Honorine Rondello október 19-i halála óta ő Franciaország legidősebb embere.
Lucille Randon néven született 1904. február 11-én Alès városában. Szegény protestáns család gyermeke; apai nagyapja lelkipásztor volt. „Nagyon szigorú volt. Az istentiszteletek végtelenül hosszú ideig tartottak, a prédikáció alatt nem volt szabad megmoccanni sem, nemhogy elaludni! Emiatt idővel a szüleim egyáltalán nem gyakorolták a vallásukat, ami viszont aggasztott engem.”
Huszonhét esztendősen tért át a Katolikus Egyházba. „Fokozatosan haladtam előre a katolikus hitben” – magyarázta.
Fiatal korában tanítónőként és nevelőnőként dolgozott különböző családoknál, többek között a Peugeot családnál, a francia autógyártó cég tulajdonosainál.
Negyven évesen, 1944-ben lépett be a Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek közé (másik nevükön: Szeretet Leányai), ahol a róla szinte apaként gondoskodó bátyja tiszteletére az André nevet vette föl.
A második világháború alatt egy kórházban kezdett dolgozni Vichyben: idősekről és gyerekekről gondoskodott. „Voltak köztük árvák, de voltak, akiket azért adtak be a szüleik, mert már nem tudtak enni adni nekik” – emlékezett vissza a nővér.
André nővér nagy örömmel emlékszik vissza arra a harminc évre, amíg a kórház gyermekosztályán dolgozott Vichyben; egykori betegei közül vannak, akik később megkeresték, és azóta is járnak hozzá.
2009 óta él a touloni Labouré Szent Katalin idősotthonban. „Szerencsém van, hogy itt lehetek, mert itt igazán jól gondoskodnak rólam – fejezte ki háláját. – Ami nagyon megnyugtató az én koromban.”
„Hetvenéves voltam, amikor meghaltak a fiútestvéreim, akkor azt gondoltam, hamarosan rám is sor kerül” – folytatta. Azonban évtizedek teltek el azóta, s ő még mindig itt van, és hálás mindazokért a kegyelmekért, amelyekkel Isten megáldotta élete során.
André nővér 104 évesen hagyta abba a munkát. Amit nagyon hiányol ennyi idősen: nem tud már olvasni, írni, rajzolni, hímezni és kötni. De még mindig gyönyörködik a kék égben, amikor szép az idő.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás: Catholic News Agency
Fotó: Toulon.fr; EHPAD
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria