„Legyünk áldás testvéreink számára!” – Afrika-nap az eucharisztikus kongresszus keretében

Fodor Réka missziós orvos házigazdaként is köszöntötte az egybegyűlteket és vezette a programot, amelyen az afrikai vendégek nem csupán vendégként, hanem barátként, testvérként voltak jelen: Okeke érseken kívül Magyarországra érkezett az érsekség alkancellárja, Basil Ekwunife, az egyházmegye Borromeo Szent Károlyról elnevezett kórházának igazgatója, Izunna Okonkwo és négy fiatal lány, akik a kórház nővérképzőjének növendékeiként az elmúlt években az Afréka Alapítvány ösztöndíjasai voltak, az idei évtől pedig Magyarországon tanulnak.

Elmondta, hogy Csókay András idegsebész kezdte a missziót, rengeteg eszközt, szinte egy teljes idegsebészeti műtőt vitt ki magával. Köszöntője egyben felhívás is volt az orvosokhoz, akik csatlakozni szeretnének a misszióhoz: vannak még szabad hónapok az évben, amikor szükség van segítségre.

Csókay András megrendítő tanúságtétellel fordult a hallgatósághoz: megmutatta halott kisfia fényképét a sikertelen újjáélesztés után, és megosztotta későbbi misztikus élményét, amikor látta a fiút, aki azt mondta neki: „Ne sírj, Apu, mert Jézus karjaiba hullottam.” Az eltávozott gyerekek, és a felnőttek is, a mennyországban vannak! – biztatott mindenkit. És mesélt az útról, ami ettől a tragédiától indult: tanúságot tett a tapasztalatáról másoknak, így jutott el Međugorjéba is, ahol találkozott egy nigériai atyával, aki meghívta országába orvosi misszióba. 2016-os útja során megtapasztalta Nigéria szegénységét, szenvedését, ugyanakkor az ott élők mély életörömét is: aki oda megy misszióba, óriási ajándékot kap, nagy, élő hitet – hangsúlyozta. Kifejezte reményét, hogy a kongresszus mint egy lelki cunami lökést ad a haldokló európai kereszténységnek is, és buzdított mindenkit, hogy evangelizáljanak ott, ahol vannak.

Onitshában nem azonnal talált rá a misszió helyére, már-már elcsüggedt, amikor találkozott Basil atyával, aki elvitte a Borromeo Szent Károly Kórházba. A negyedik misszió után pedig „berobbant” a képbe Fodor Réka, aki az egekbe repítette a kezdeményezést, és humanitárius misszióval is gazdagította. Rengeteg pénzt összekoldult, számos újítást megvalósított, azóta együtt haladnak tovább és toborozzák a további kollégákat. Felhívta a figyelmet arra, amiről nem szabad megfeledkezni: Jézus segítségével haladnak erőre, nem a saját erejükből.

Fodor Réka arra buzdított mindenkit, hogy ne adják fel az álmaikat, soha nem késő valami újat kezdeni: ő 44 évesen ment ki először Ugandába misszióba. Az onitshai, több mint nyolcmillió lakosú egyházmegye Borromeo Szent Károly Kórházában azt tapasztalta, hogy rengeteg beteg soha életében nem járt még orvosnál, számos baleset, betegség elkerülhető lenne, szükség van a felvilágosításra. Három év alatt sikerült bejáratni egyfajta rendszert, és a misszió mindig új elemekkel bővül, a családjával a közelmúltban például egy árvaházat is elkezdett támogatni.

Az Onitshai Egyházmegyében 518 pap szolgál 189 plébánián. Tizenkét kórházat tartanak fenn. Amikor kitört a koronavírus-járvány, és fél évre kint rekedt, a Hungary Helps Program segítségével sikerült maszkokat, szappant venni, olyan higiénés körülményeket teremteni a kórházakban, hogy nem kellett bezárniuk, mint sok más kórháznak a dolgozók megbetegedése miatt. Elmesélte – amiről a kezdeményezést támogató Magyar Kurír több ízben beszámolt –, hogy a magyar hívek adományaiból rizst tudtak osztani, maga az érsek is segített a nehéz zsákok szétosztásában.

Afréka átadta a szót Basil Ekwunife atyának, akiről elmondta, mennyire szerény ember, pedig ő az egyházmegye tizenkét kórházának főkoordinátora. Basil atya Az Eucharisztia mint a humanitárius és missziós munka középpontja címmel tartott előadást. II. János Pál Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikájából indult ki, amely azt hangsúlyozta, hogy az Eucharisztia éltető forrása az Egyház életének. A szeretetre való elhívás egyetemes, az Eucharisztia pedig a szeretet minden megnyilvánulásának zsinórmértéke. Krisztus tanítványai a szeretet parancsát teljesítik, amikor összegyűlnek az Eucharisztia mellett, ami a szolidaritás iskolája: nem maradhatnak ezután közönyösek a szegények iránt. A szeretet nagylelkű erőfeszítésekre készteti az embert, ez ölt testet az Afréka Alapítványban.

A keresztény élet kezdete találkozás egy személlyel, aki új irányt ad az életünknek, a keresztény misszió célja pedig elvinni Krisztust másokhoz. Jézus Lelke küld a szegényekhez, a perifériára szorultakhoz: a humanitárius misszió tehát nem pusztán emberbaráti tevékenység. Az Eucharisztia tanít meg arra, hogy megtört kenyér legyünk mások számára. Eucharisztikusnak nevezte az Afréka Alapítványt, hiszen eucharisztikusnak lenni azt jelenti, a szeretetet és a szolgálatot megélni.

Az alapítvány Onitshában éli meg Isten szándékát az emberiség megmentésére, és sok égető probléma enyhült a misszió hatására. Annyira, hogy a földi mennyországhoz hasonlította az Afréka Alapítvány munkáját. Hangsúlyozta, hogy a magyar misszionáriusok az eucharisztikus szeretetet és áldozathozatalt képviselik. Nigériában nincsen társadalombiztosítás, és az összegyűjtött pénzadományok lehetővé tették, hogy kezeljék a betegeket akkor is, ha nem tudnak fizetni. Kiépítettek egy rendszert, felszereléseket hoztak. Az egyházmegyének számos iskolája van, de nem elég, fejleszteni kell ezt is, és az alapítvány a programjával nagy segítséget jelent: több mint ötven diáknak adott már ösztöndíjat. Hangsúlyozta Afréka kreativitását, figyelmességét: amikor észrevette, hogy egy templomban nincs világítás, napelemeket szereltetett fel.

Fodor Réka Basil atya szavaihoz hozzáfűzte, hogy a dicséret mindenkinek szól, aki részese volt az adakozásnak. Átadta a szót Okeke érseknek, aki azt hangsúlyozta, hogy az Eucharisztia alapítása óta folyamatosan jelen volt az Egyházban a történelem során, velünk maradt. Összeköt Krisztussal és Krisztus minden követőjével. Küldetésre indít minket, az idők végezetéig. Ha nem megyünk küldetésre, az azt jelenti, nem hatott ránk az Eucharisztia. „Mindenkinek küldetése van, mindenki misszionárius, ti is azok vagytok, ha megkaptátok az Eucharisztiát” – buzdította a hallgatókat. Hogy Jézus magát adja és misszióba küld, azt jelenti, hogy késznek kell lennünk az osztozásra és tennünk kell azért, hogy a politikában is olyan irányelvek valósuljanak meg, amelyek a jó felé viszik az egyes országok életét. Ha részesülünk az Eucharisztiában, könyörületes, adakozó életet tudunk élni. „Legyünk áldás a testvéreink számára!” – kérte. Ez az Eucharisztia és a kongresszus üzenete. Végül köszönetet mondott a magyar embereknek, akik segítenek gyógyítani, táplálni az embereket, ösztöndíjat adni a diákoknak.

Végül Izunna Okonkwo bemutatta azt az angol nyelven megjelent kötetet, amelyet doktori értekezésként írt Az Eucharisztia és a világ éhezése címmel. Ebben hangsúlyozza, hogy az Eucharisztia egy misztérium, amelyet ünnepelni kell és ki kell vinni a szentmise keretei közül a tágabb világba. Ha átadjuk másoknak, a világ jobb hely lesz – hangsúlyozta. A világban aránytalan a javak elosztása, sokan éheznek, minden földrészen. Afrikában sok az erőforrás, mégis óriási az éhezés, aránytalan az erőforrások elosztása. Meggyőződése szerint ha az Eucharisztiával kapott ajándékot át tudjuk adni, a világ átalakulhat. Ez valójában a keresztények kötelessége, akik meg tudnák így szüntetni a világban az éhezést. (Izunna atya könyvét a kongresszus idején meg lehet vásárolni az Új Ember Kiadó és a Szent István Társulat standjánál, ezzel is támogatva a nigériai szegényeket.)

Megrendítő történetekkel zárta Fodor Réka az estet: bemutatta az ösztöndíjas diákokat, köztük Rebeccát, akinek családja a Boko Haram iszlamista terrorszervezet keresztényüldözése elől menekült Onitshába, ahol nehéz körülmények között élt. A fiatal lány éhezett, nem tudta fizetni a tandíját, amikor az alapítvány felkarolta. Szeptembertől másik három társával együtt Magyarországon tanulhatnak a Hungary Helps Program támogatásával. A lányok az est végén találkozhattak a jelen lévő Azbej Tristannal, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Programért felelős államtitkárral. „Az üldözött keresztények és akik segítik őket, egy családot alkotnak” – hangsúlyozta Afréka.

Dedikálással, könyvvásárral ért véget a program, a résztvevők adományaikkal támogathatták az alapítvány működését. Az est folyamán több alkalommal énekelt a ghánai származású Sena Dagadu, aki a kongresszus egyik hírnöke is.

Szerző: Thullner Zsuzsanna

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír