„A szent öröm hajnalt fest az év első reggelébe” – Újévi liturgiák egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Mária istenanyaságának ünnepén, a béke világnapján a béke királynőjének közbenjárását kérték a háború megszűnéséért Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban bemutatott püspöki szentmisén.

Az új év első napján a szívünk tele van hálával és új reménységgel – mondta ünnepi homíliájában Palánki Ferenc megyéspüspök. – Hálát adunk az elmúlt év kegyelmeiért, az életünkért, szeretteinkért; hogy képesek voltunk szeretni, másokért élni. A társzékesegyház külsőleg megújult; épül a plébánia mellett az egyházmegyei rendezvényközpont, és „reméljük, hogy a belső építkezéssel is jól halad a közösség. Mert az a legfontosabb, hogy belülről építkezzünk, a szívünkben építsünk lakóhelyet Istennek és tudjunk neki tetsző életet élni” – hangsúlyozta a főpásztor.

Tele van a szívünk reménységgel. Reméljük, hogy sikerül megvalósítani Isten tervét, amelyet rólunk gondolt. Vágyakozzunk arra, hogy minden külső nehézség közepette is megtapasztaljuk, hogy Isten jelen van – buzdított a püspök. – Tekintsünk Szűz Máriára az új esztendő első napján. Ő mindannyiunk példaképe, akit boldognak mondunk. Szűz Mária istenanyaságának ünnepe arról a mélységes titokról szól, hogy a Gyermek, akit Betlehemben a világra hozott, valóságos Isten és valóságos ember. Mária theotokosz: istenanya, istenhordozó, istenszülő – rajta keresztül jött a világra a fölséges Isten.

Mária meg tudott állni, és a szívébe véste a szavakat, amelyeket Jézusról, majd Jézustól hallott, és el-elgondolkodott rajtuk. Figyeljünk oda a Jézustól jövő szavakra, és gondolkodjunk el azon, mit üzen számunkra. A karácsony, az újév elgondolkodtat, megállásra késztet. Megállni a jászol előtt, a gyermek Jézus előtt. Megállni egymás előtt.

Máriát boldognak hirdeti minden nemzedék. Boldogasszonynak nevezzük őt. Mária boldogsága nem a körülményektől függ. Isten jelenléte tette boldoggá. Isten jelen akar lenni a mi életünkben is. Létezik boldogság, amely nem attól függ, hogy hogyan érzem magam, hanem abban rejlik, hogy vagyok, Isten tud rólam, szeret engem, és én is akarom őt viszontszeretni embertársaimon, a rám bízottakon keresztül.

A háborúban nincs béke az emberek szívében, nincs megbocsátás, irgalom, szeretet, csak bosszúállás. A béke ott kezdődik, amikor örülök a létezésnek, annak, hogy Isten közösséget vállalt velem, hogy az életem története közös az Isten történetével. Ezt tanulhatjuk meg Máriától – emelte ki újévi prédikációjában Palánki Ferenc püspök.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kardos György

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás január 1-jén, Szűz Mária istenanyaságának ünnepén az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét.

Újév napján a régi kalendárium szerint Jézus szent nevét ünnepeltük. Ugyanezt a titkot az Egyház ma egy másik szempontból közelíti meg: az ünnep neve Szűz Mária istenanyasága – mondta homíliájában a főpásztor, majd a felolvasott evangéliumi szakasz alapján Jézus születése örömhírének hatásáról szólt: a pásztorok hallgattak az angyali szózatra, sietve elmentek Betlehembe, és megtalálták a jászolban fekvő újszülött gyermeket. E látogatás meghatározó élmény volt számukra, elbeszélték mindenkinek, amit láttak és hallottak. Az emberek pedig elcsodálkoztak azon, amit a pásztorok mondtak nekik.

Mi volt az az örvendetes valóság, amely arra késztette ezeket az egyszerű embereket, hogy hirdetni kezdjék, amit tapasztaltak? Az angyalok azt adták hírül nekik, hogy megszületett az üdvözítő Dávid városában: „Ő a Messiás és az Úr” (Lk 2,11). Ennek az üzenetnek a valóságát ismerték fel a betlehemi istállóban; ezért töltötte el őket olyan határtalan öröm, amit mindenkivel meg kellett osztaniuk. Eljött a Szabadító.

Szűz Mária az angyali üdvözletkor ugyanazt az ígéretet kapta, mint amit a pásztorok hirdettek. „Nagy lesz Ő: a Magasságbelinek Fia. Az Úristen neki adja Atyjának, Dávidnak trónját” (Lk 1,32). Az újszülött a megígért Messiás. Mária nemcsak megőrizte a pásztorok és az angyal szavait, hanem szívében forgatta, el-elgondolkodott róluk. Úrnak és szabadítónak mondták az ő gyermekét – hangsúlyozta szentbeszédében Erdő Péter bíboros. – Már az angyali üdvözletben elhangzott: „Jézusnak fogod nevezni” (Lk 1,31).

Jézus neve azt jelenti: Isten megszabadít. A név a régiek felfogása szerint tükröz valamit viselőjének tulajdonságaiból, szerepéből – emlékeztetett az esztergom-budapesti érsek. – Jézus neve bevezet minket Isten titkába. Nem egy kiváló hadvezér, bölcs politikus, nagylelkű emberbarát személyében akarja megszabadítani Isten az emberiséget.

Ő maga jön el közénk, mert csak ő tud mindent az emberről, hogy miből fakad minden emberi nyomorúság, csak ő tud minket mindenestül ismerni és mégis szeretni.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Az év első napján, Szűz Mária, Isten anyja ünnepén, a béke világnapján Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét. 

Az angyalok Jézus születésekor új korszakot hirdettek – mondta prédikációja elején a főpásztor, majd Mikeás próféta szavait idézte: „A kardjukból ekevasat kovácsolnak, a lándzsájukból meg sarlót. Nem ragad többé kardot nemzet nemzet ellen, nem tanulják többé a hadviselést.” (Mik 4,3) Ez az új korszak, amelyet a próféta és az angyalok is hirdettek, nagyon távolinak tűnik, mert az ember tudását, képességét gyakran nem a béke megteremtésére használja – szögezte le Veres András.

A győri megyéspüspök felhívta a figyelmet Ferenc pápának a béke 57. világnapjára közzétett üzenetére, melyben a Szentatya a mesterséges intelligencia és a béke viszonyáról elmélkedve arra hív minden embert, hogy egymás javát szolgálva használják a technika adta lehetőségeket. A mesterséges intelligencia felelős használattal az emberiség javát, az igazságosság, az egyenlőség, a béke megteremtését szolgálhatja. A pápa hangsúlyozza, hogy az óriási adatmennyiséget pillanatok alatt feldolgozó gépeknek nincsenek érzéseik, esetükben a száraz logika érvényesül, hiányzik az irgalmasság, a megbocsátás, a szeretet. A Szentatya azt kéri, hogy az emberiség úgy használja a technikai újításokat, hogy az a jövőre vonatkozóan is az emberi haladás és a béke fennmaradását biztosítsa. 

Szentbeszéde végén Veres András püspök kiemelte: „Ha a Szűzanyához hasonlóan Isten üzenetéről, a megtestesülés titkáról rendszeresen elmélkedünk, megismerjük Isten szeretetét, Isten akaratát, és a békesség hírnökeivé, a békesség hordozóivá válhatunk. Jézus által megkaptuk az istengyermeki természetet. Kötelességünk, hogy a mindennapi életben, mindennapi munkánkban, emberi kapcsolatainkban az istengyermeki életről tanúságot tegyünk. Váljunk az Úr békéjének eszközévé!”

Az újévi főpásztori szentmise ITT megtekinthető.

Illusztráció: Ács Tamás

Forrás: Győri Egyházmegye

*

Miskolci Egyházmegye

Orosz Atanáz megyéspüspök részvételével vezette a Szent Liturgiát az év első napján a miskolci székesegyházban Szemerszki Mihály, a székesegyház parókusa.

A Miskolci Egyházmegye számára 2024 jubileumi év, az apostoli exarchátus megalapításának centenáriumi éve. A görögkatolikus Egyházban január 1-jén, mely IV. Pál pápa kezdeményezésére 1968 óta a béke világnapja is, az Úr körülmetélésének ünnepét is tartják, és Nagy Szent Bazil főpapra emlékeznek.

Egyedül Istenben találhatjuk meg teljes boldogságunkat, aki minden jónak, így az egészségnek is legfőbb forrása. Ő az élet Ura, tőle kapunk minden életet. Nélküle ez az év sem sikerülhet – hangsúlyozta szentbeszédében Orosz Atanáz püspök.

„Adja Isten, hogy boldogságunkat valóban ott és abban keressük, ahol és amiben Teremtőnk és Megváltónk megadja azt! Mindenekelőtt az ő szent kegyelmében, amelyre drága vére árán méltatott bennünket. Illetve ezen székesegyház és egyházmegye szent közösségében, ahol jóban-rosszban együtt lehetünk Jézus többi tanítványával – buzdította a híveket a főpásztor. – Imádkozzunk a békéért! Sőt tegyünk meg érte mindent, ami rajtunk múlik. Ahhoz, hogy ez az év számunkra is békés legyen, egyházunkban, családunkban és környezetünkben is fontos békességet teremtenünk és őriznünk. Érdemes ezért mindenre indulatoktól mentesen reagálnunk, és ha kell, áldozatot is hozva mindenkivel kiengesztelődnünk.”

Bővebb beszámoló és a püspöki szentbeszéd teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

*

Pannonhalmi Főapátság

Január 1-jén, az Istenszülő főünnepén a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában bemutatott ünnepi konventmisén Gérecz Imre OSB, a Pannonhalmi Főapátság alperjele mondott homíliát.

Eltelt nyolc nap karácsony óta, itt, a 800 éves pannonhalmi bazilikában három dolgot is ünneplünk: Jézus szent nevét, Mária istenanyaságát és a polgári újév kezdetét. Mindháromért Istennek adunk hálát, aki Jézusban megszólíthatóvá vált, Mária személyén keresztül kapcsolatba lépett velünk, és évről évre meghív bennünket arra, hogy kockázatos új utakra merészkedjünk vele együtt – mondta szentbeszédében a bencés magiszter.

Újszülöttként megkapunk egy nevet, amelyet egész életünk során viselünk, amelyet olyan emberek fognak szeretettel vagy haraggal, elvárásokkal és kíváncsisággal kimondani, akiket születésünk pillanatában még nem ismerünk. Így váltunk megszólíthatóvá.

Jézus neve is megelőzte a születését. Nevet kapott a várakozás és benne számunkra is megszólíthatóvá vált az Isten.”

Mária Izrael szűz leányából termékeny anyává lett; József családapává, aki Jézust nevelte. Vajon mennyire határozta meg az emberré lett Istent ez az első két alapvető kapcsolat? Mária anyai személyisége; a kötődési mintázatok, atyjának, Józsefnek korai elvesztése, a szegénység és az árvaság tapasztalata? Az ácsműhely, József foglalkozásának élethelyzetei alig jelennek meg e fiatalon elárvult és szegénységben nevelkedett férfi példabeszédeiben. Jézus személyiségét és tanítását mélyen meghatározta az asszony, akitől született és azok a körülmények, amelyeket testi születésével magára vett, az osztozás azokkal, akik vele együtt járták az utat. Milyen sokat kockáztatott az Isten! – hangsúlyozta Gérecz Imre. – Jézus megtestesülésekor Isten korlátozta saját mindenhatóságát. Jézus szabad emberként jött a világra. Betlehemi születése csak az életút kezdete, amely tele van kérdésekkel és döntési helyzetekkel, veszélyekkel és lehetőségekkel – hangzott el az ünnepi homíliában. – Isten, aki minden jónak elkezdője és beteljesítője, úgy akarta, hogy istensége ne csak egy hittétel legyen, hanem útközben tapasztalhassuk meg, hogy kicsoda is ő valójában. „Isten, ahogy egy adventi rorátén hallhattuk, nem pusztán létezik, hanem történik.

Isten kockáztat, hogy útközben megmutatkozhasson, hogy meglepetéseket okozhasson, hogy olyan utakat és irányokat mutasson, amerre sosem indulnánk el önmagunktól.

Jézust akkor ismerhetjük meg, ha követjük, ha elindulunk az ismeretlen felé, a bizonytalan jövőbe, egy útra, amin egyedül az ő társasága, a ráhagyatkozás adhat biztonságot. Ha megosztjuk vele kétségeinket, és felismerjük a kenyértörésben.”

Gérecz Imre OSB újévi beszédét teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

*

Pécsi Egyházmegye

Felföldi László megyéspüspök január 1-jén, Szűz Mária istenanyaságának főünnepén, a béke világnapján szentmisét mutatott be a pécsi székesegyházban. Koncelebrált Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa.

Homíliájában a főpásztor Szűz Mária istenanyaságának főünnepe kapcsán kiemelte: Mária, Isten anyja a keleti egyház ábrázolásaiban mindig a gyermek Jézussal a karján látható.

A Szűzanya legfőbb küldetése, hogy világra szülje és megmutassa a világnak Isten Fiát.

Az Egyháznak és a keresztény embernek is az a feladata, hogy szeretettel átölelje az Urat, és megmutassa a világnak – hangsúlyozta a püspök. – Ajándékot kaptunk, amely egy feltétellel lesz az életünk része, ha továbbadjuk, ha megosztjuk és megmutatjuk a világnak, mint tette egykor Mária.

A hit mindig új cél, lendület és elindulás; a szeretet, a szív elindulása. Tanuljunk a pásztoroktól, akik elindultak, hogy megtalálják a Szent Családot – biztatott szentbeszédében Felföldi László püspök. – Tanuljunk tőlük, hogy az ő lendületükkel, örömükkel magunk is pásztorokká válva, ezzel a gazdagsággal lépjünk az új esztendőbe, hogy ezt az élményt adjuk át a világnak. Ezt a gazdagságot, ezt a békét vigyük magunkkal a karácsony öröméből.

Békétlenség van a világban, háború költözött a szívekbe, ahol csak mi tudunk békét teremteni – hangsúlyozta a főpásztor. – A szív, a családok, a közösségek békéjét csak magunktól várhatjuk. A béke a szeretet gyümölcse, mely az ember szívében munkálkodik.

A valódi döntés nem az újévi fogadalmak, hanem az, hogy mire és kire hagyatkozunk az életben. Ki vezeti és határozza meg az életünket? Aki nem hoz belső döntést, hogy Istenre hagyatkozik, Istenben bízik, annak az életét és sorsát mások fogják irányítani. Amikor az Istenre hagyatkozásról döntést hozunk, a Lélek kapcsolatba lép velünk, mi pedig átengedjük Istennek életünk vezetését.

A pásztorok elindultak, megtalálták, és örömmel beszéltek a találkozás csodájáról. Legyen az új esztendő mindnyájunk számára egy ilyen új találkozás, hogy rátaláljunk a Szent Családra, a magunk feladataiban pedig családjaink kötelezettségére, erejére, és vállaljuk benne a saját döntésünket, hogy béke, öröm és biztonság szülessen a szívünkben – buzdított az újévi szentmise homíliájában Felföldi László pécsi megyéspüspök.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.
Az újévi püspöki szentmise ITT visszanézhető.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Szűz Mária, Isten Anyja és a béke világnapja ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be szentmisét Ugrits Tamás pasztorális helynökkel és Dózsa István plébánossal a székesfehérvári székesegyházban.

„Krisztus nevében adtunk hálát az elmúlt évért, Krisztus nevében fogadjuk el ajándékként az új esztendőt a mennyei Atyától, és ajánljuk Isten Anyja oltalmába. Mély hittel tekintünk a Gyermekre mint Isten Fiára, akit Mária szült. Ez az alapja küldetésünknek, hogy a hit, a remény és béke emberei legyünk ebben a békétlen és hitetlen világban” – fogalmazott homíliájában a főpásztor.

Kiemelte: a Gyermekre úgy tekintünk, mint akiben Isten maga jött el hozzánk. Ha megértjük, hogy velünk az Isten, akkor be kell fogadnunk, helyet kell adnunk szívünkben és lelkünkben neki. Ő egész életünk Ura akar lenni.

A világ nem elveszett világ, hanem Istené. A gonosz megszerezheti a világot, ha nem Isten útján járunk, de Isten ereje sokkal hatalmasabb. Kérjük Máriát, hogy vezessen bennünket. Mária oltalmában teljen ez az év, hogy családjaink egységben, szeretetben, békében és jóakaratban éljenek – fohászkodott a székesfehérvári megyéspüspök.

Spányi Antal a szentmise végén püspökelődjét, Prohászka Ottokárt idézte: „az új évet (...) kezdjük meg hittel: hódoljunk meg Isten szent fölségének. Imádjuk őt, az élet s halál Urát, az idők és az örökkévalóság Királyát. (...) Ő adja nekünk az időt s buzdít: „redimite tempus”, vegyétek meg az időt: időt adok, de csak akkor lesz tiétek, ha jó, nemes élettel, ha krisztusi cselekedetekkel kitöltitek. (...) Ő ad tehetséget és kegyelmet, hogy tiszta szívvel s öntudatos erkölcsi motívumokkal dolgozzunk.

Uram, élet és erő forrása, én a csepp a vedren, éppúgy kezeidből való vagyok, mint csillagos világaid: áldlak, s örülök, hogy vagyok. Ez a szent öröm hajnalt fest az év első reggelébe,

s e hajnalban lelkem a te pacsirtád. Kérlek, adj hitet, adj világosságot: nem tudom, mit hoz ez év, de bármit hozzon, ne sötétüljön el lelkem.”

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Berta Gábor

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Január 1-jén a szombathelyi székesegyházban bemutatott esti szentmisében Székely János megyéspüspökkel és Perger Gyula plébánossal adtak hálát a hívek és kérték az égiek segítségét az új év kezdetén.

A régi keresztények az Úr 2024. esztendejének neveznék az idei évet – idézte fel szentbeszédében a  főpásztor. Majd így buzdította a híveket: Legyen ez az év Istené, töltse be. Legyen ő a szívünk, életünk királya, éljünk benne. Kövessük őt! Minél többen mondjanak igent Isten hívására.

Újév első napján a Biblia egyik legősibb szövegét, az ároni áldást olvasta fel az Egyház. Ez az a szentírási szöveg, amelyet először megtaláltak. Az áldás az Úr nevét hívja le. Háromszor is említi az Úr nevét. A név a dolog lényegét fejezte ki. Isten neve hordozója az ő jelenlétének, szinte tabernákuluma. Isten neve szent. Ezt a nevet hívják le az áldást kérőre. Isten a lét tejessége, forrása – hangsúlyozta Székely János püspök. – Olyanná kell válnunk, mint ő, mert Isten gyermekei vagyunk, az ő képmásai. Az ő élete bontakozik bennünk. A mi arcvonásainkon, tetteinken, szavainkon érzik-e az Istent?

Legyen 2024 az Úr esztendeje, töltse be az ő jelenléte. Éljünk úgy, hogy átéljük: mindenütt otthon vagyok, mert Isten tenyerén van az életem. Éljünk, hogy az életünkből valami visszatükrözze az isteni arcot, az ő szeretetét – buzdított a főpásztor.

Az ünnepi szentmise ITT visszanézhető. 

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György veszprémi érsek mutatott be szentmisét Takáts István érseki általános helynökkel, plébánossal január 1-jén, vasárnap délelőtt a Szent Mihály-főszékesegyházban.

A főpásztor homíliája kezdetén az evangéliumban hallottak alapján kiemelte Mária szerepét, aki hálát adott és magasztalta Istent az angyal üdvözlet alapján. Máriára úgy tekinthetünk, úgy dicsérjük őt, és úgy kérjük közbenjárását, mint Istenszülő, Istenanya – mondta az érsek.

Az év kezdete számunkra a bizalom megújításának kezdete is. Január 1-jén különös módon is gondolunk a béketeremtés cselekedeteire. Csak azok az emberek veszik a bátorságot a béke teremtésére, akik bíznak az Atyában, akik a remény emberei. Mi ilyenek vagyunk. Épp azért, mert hisszük Jézus Krisztus megtestesülését. Isteni távlatot nyitott meg számunkra – mondta a veszprémi érsek. – A remény emberei, a béke emberei. A béke emberei, ahogy a nyolc boldogságban olvassuk, áldássá válnak környezetük számára.

Akik ismerjük Jézus Krisztus születését, ismerjük az Atyát; Lelke által Abbának nevezhetjük őt, a remény emberei, a béke emberei vagyunk, s ezért tudunk áldássá lenni. Mi fiak vagyunk, Isten az Atyánk, a Lélek megerősít bennünket, áldássá akar tenni, a remény embereivé és a béke munkálóivá – hangsúlyozta a főpásztor.

Udvardy György érsek a továbbiakban a főegyházmegye terveiről beszélt, kitérve a hitben való erősödés, a főegyházmegyében működő oktatási és szociális intézmények támogatása, valamint a családok életének megerősítése fontosságára. Majd imádságra hívott mindenkit Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáért.

Amikor a jövőbe tekintünk, Isten realitására építünk. Nem félünk – azért sem, mert a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására támaszkodhatunk. „Bízhatunk abban, hogy aki a hit asszonya, az Ige asszonya, aki az Egyház modellje, aki a csendben szolgáló asszony, gyermekeit óvja és védi, bennünket is figyelmeztetni fog: tegyétek, amit az Úr mond nektek – buzdított szentbeszéde végén a főpásztor. – Akkor részesei leszünk annak a növekedésnek és csodának, amit az Isten készít számunkra. Hálát adtak az Istennek, mert mindent úgy találtak, ahogy az angyal mondta nekik. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran elgondolkozott azon. Legyen ez a magatartásunk ebben az esztendőben.”

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt kép: Szombathelyi Egyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír