„Umbria gyöngye” – Szent Rita emléknapját ünnepelték Budapesten

Az evangélium Lukács evangéliumának hegyi beszédről szóló része volt, amikor Jézus az ellenség szeretetéről beszél. Gájer László föltette a kérdést: Ki a szent, kire használhatjuk joggal ezt a jelzőt? Majd Péter apostol első leveléből idézett: „Az Isten szent, meghívott benneteket, hogy ti is szentek legyetek” (1,16). A jelző – szent – Istenre vonatkozik, igazán, hitelesen csak rá vonatkoztathatjuk. Ő az egyetlen szent, a tökéletes, akiben a szeretet maradéktalanul megvalósul. Éppen ezért szent.

Ha ezen a világon bármire is azt mondjuk, hogy szent, csak annyiban tehetjük meg, hogy az a valami, amire vonatkozik, Istenből fakad. Az Apostolok cselekedeteiben mondja Péter, hogy a „te szent szolgád, Jézus ellen összeesküdtek sokan, és keresztre feszítették”. Isten szentségének tökéletes jele ezen a földön Jézusban mutatkozott meg, mert Jézus Isten. Nem véletlen, hogy ezután tanítványai az ősegyházban magukat szokták szentnek nevezni – emlékeztetett Gájer László. – Nem volt ez túlzás: ők alkották azt a közösséget, amely Istenhez tartozik, forrása Istenből származik. Ezért nevezzük szentnek az Egyházat, azokat, akik megkeresztelkednek, akik Istenhez tartoznak.

Szentek attól leszünk, hogy Isten megmutatta nekünk önmagát.

Ezért ha a mai napon Ritához imádkozunk, meg akarjuk érteni őt, ezt csak úgy tudjuk helyesen megtenni, ha az evangélium felől közelítjük meg az alakját – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője.

Kifejtette: evangéliumi elmélkedésre hív minket Isten, ha Ritára tekintünk, mert elsősorban nem róla, hanem Istenről szeretnénk elmélkedni. Isten üdvözít bennünket, és az ő üdvözítő tette megmutatkozik emberek életében, néha különös gazdagsággal, erővel. Célunk, hogy a mi életünkben is ugyanilyen gazdagsággal, erővel mutatkozzon meg Isten szentsége, cselekvése. Amikor a szentek életéről olvasunk, nem rájuk tekintünk, ők továbbvezetik tekintetünket Istenre, ezért szentek. Ha Ritára tekintünk, evangéliumi erővel és lelkülettel kell rátekintenünk, így érthetjük meg őt igazán. Hogy mutatkozott meg Jézus tanítása az ő életében?

Nagyon szép a mai napon a hegyi beszédből vett evangélium – folytatta szentbeszédét Gájer László. – A bibliai etikának talán a csúcspontja ez a néhány sor, amely arról szól, hogy „szeresd ellenségedet, bocsáss meg annak, aki gyűlöl téged, és aki kényszerít téged százlépésnyit, azzal menjél kétszáz lépésnyit, és ha valaki elveszi az egyik ruhádat, annak add oda a másikat is”. Határtalan önzetlenségről szólnak ezek a sorok, amelyeknek eredete, forrása Jézus Krisztus, az ő keresztje. És

amennyiben ez a határtalan önzetlenség megmutatkozik az emberek életében, ez csak az evangélium erejéből lehetséges.

Amikor Szent Rita kapcsán azt olvassuk, hogy férje gyilkosainak megbocsát, akik kárt tesznek neki, tönkreteszik az életét és a házasságát, akkor valahol erről olvashatunk: Szeresd ellenségedet, bocsáss meg azoknak, akik gyűlölnek téged. Mindig, újra és újra bocsáss meg. Honnan, miből fakad ez a megbocsátás? – tette fel a kérdést a szónok. Rámutatott: a kereszt erejéből. Sokat elmélkedtünk az elmúlt hetekben arról, hogy mi a kereszt. Isten végtelen szeretetének a jele – hiszen mindent odaadott –, és eszköze, mert a kereszt által megszabadulunk a bűntől. Istennek semmi nem volt drága, mindent odaadott értünk, a mi üdvösségünkért.

Ha valakinek az életében a hegyi beszéd sorai mutatkoznak meg, csillannak fel, az a kereszt erejéből lehetséges. Ha Ritára nézünk, és a keresztre, akkor az ellenségszeretet, a mindig megújuló, folytonos megbocsátás ereje tárul fel számunkra. Ha valóban Jézus tanítványai akarunk lenni, akkor végül mindent el kell engednünk. Rita életében a mindenről való lemondás nagyon mélyen mutatkozott meg. Férjét meggyilkolták, így megözvegyült, mégis elmélyült a megbocsátásban. Elveszítette a gyerekeit, mégis elmélyült a megbékélésben. Olyannyira, hogy nem haragudott az emberekre és Istenre, hanem az életét a kolostori magányban az Úrnak szentelte. A külső és lelki kár, ami érte, nem a haragra sarkallta, nem a lélek háborgására, nem arra, hogy lázadozzon Isten ellen, hanem arra, hogy még tovább menve Isten útján engedje el haragját, és bocsásson meg ellenségeinek. Engedje el földi ragaszkodásait.

László atya kiemelte: amikor egy szent megkapja a stigmákat, vagyis Jézus sebeit, akkor ez annak jele, hogy valahol a szíve mélyén egyesült az Úr szenvedésével. A szív legbelső akaratának külső jele a stigma.

Rita homlokán megjelent Jézus töviskoronájának egy sebe, ami tizenöt évig volt ott. Emlékeztette őt újra és újra Krisztus szenvedésére. Biztos, hogy ez a külső seb csak halvány jele volt annak, amit Rita a szíve mélyén megélt a szenvedő Krisztussal. Az imádkozó, szemlélődő ember a szíve mélyén egészen közel kerül Istenhez, valami magával ragadja, tudja, hogy már nem fordulhat vissza.

Ha az evangélium megérintette a szívét, akkor minden fölöslegesnek és értéktelennek látszik ahhoz képest. Akkor már nem élhetünk középszerűen,

nem élhetünk más erkölcsök alapján, csak ezek jegyében: szeresd ellenségedet, bocsáss meg annak, aki gyűlöl téged, aki kényszerít, azzal kétszer annyit menj, aki pedig kér tőled, annak kétszer annyit adj. Ez a mérhetetlen szeretet útja, nem aránytalan és nem igazságtalan, ez az igazságos, mert Isten szeretete egyedül igazságos és végtelen.

Ha az imában valaki közel jut ehhez, akkor kezdi el megélni és megérteni, hogy mit jelent az, amit Jézus mond az evangéliumban, és akkor elragadja a szívét. Amikor Rita megkapta Jézus sebét, akkor ez valójában a szíve mélyén lejátszódó belső folyamat külső jele volt. Ragaszkodott Krisztus keresztjéhez.

Éppen ezért lehet Rita a lehetetlen ügyek szentje, mert az élete tele van olyan döntésekkel, amelyek abszurdnak tűnhetnek az átlagember számára. 

Hogy lehet remélni a reménytelenségben, amikor a földi életed összedől? Hogy lehet megbocsátani a harag ellenére, amikor minden kapaszkodót elveszítettél? Hogy lehet kolostorba vonulnod úgy, hogy haragudnod kellene Istenre? Hogy lehet olyan mélyen találkozni Jézus keresztjével, hogy az végül fizikai nyomot hagyjon az életedben? Ezek mind-mind lehetetlen helyzetek, amelyekben mi kompromisszumos döntéseket hoztunk volna: olyat, amelyben van is szeretet, meg nincs is. Ellenben

Rita mindig a radikális megoldást választotta. Ettől lesz valaki szent, hogy a kereszt, Jézus ereje, szeretete ott van az életében.

A szentmise végén Gájer László megáldotta a rózsákat, áldást adott a szent ereklyéjével, és a hívekkel együtt kérte Cascia szentjének közbenjárását.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír