„A világ és a lét végső határai felé” – a 35. Rimini Meeting első napja

Az egyhetes program szentmisével kezdődött, melyen Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke olvasta fel a Ferenc pápa üdvözletét és áldását közvetítő üzenetet, amelyet Pietro Paolin bíboros, államtitkár írt Rimini püspökének és a találkozó résztvevőinek. Ferenc pápa hangsúlyozta: „Az önmagából kilépő, kifelé forduló Egyház az egyetlen lehetőség az evangélium alapján.” A levél a találkozó mottójának második felére rímelő gondolatokkal folytatódik, kiemelve, hogy az Úr nem hagy el minket, megszabadít a félelmektől, ezért „a keresztény sosem fél a perifériák felé közelíteni, mert élete középpontjában Krisztus áll”.

A Szentatya két szempontra hívta fel a résztvevők figyelmét: „Sose veszítsük el a kapcsolatot a valósággal, legyünk a valóság szerelmesei. Ennek érdekében keresni kell annak lehetőségét, hogy felfogható módon és nyelven mondjuk el a kereszténység örök újdonságát.”

Üzenetet küldött a meeting kezdetére Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök is. „A komplex és törékeny nemzetközi helyzet sürgető aktualitást ad a témának. A perifériák nincsenek messze, sőt részét képezik világunknak, életünknek és a tragédiák, amelyek nap mint nap megtörténnek, közelről érintenek bennünket. Lehetetlen, hogy ezek ne keltsék fel a figyelmünket, érzelmi és morális szempontból ne érintsenek meg minket. Sokkal inkább erős késztetést kell, hogy jelentsenek” – fogalmazott levelében az államfő.

Francesco Lambiasi, Rimini püspöke szentbeszédében elmondta, a keresztények nem tudják kevesebbé tenni Krisztust, aki nem akarja kevesebbé tenni őket. „Jézus tőlünk is azt kérdezi, ti kinek tartotok, kinek mondotok engem? Simon nagyobb szavakat mondott ki azon a reggelen, mint ő maga. És Jézus rá, mint sziklára akarja építeni Egyházát, aki Péterként is tudatában van korlátainak. Mi is kis köveknek érezzük magunkat, de az Úr ránk akar építeni.” A főpásztor Federico Fellinit, a Riminiből származó világhírű filmrendezőt idézve hangsúlyozta: „A legkisebb kövecskének is van értelme, mert ha nem lenne, akkor semminek sem lenne, a csillagoknak sem…”

A vasárnap délutáni megnyitó rendezvény előadói „A szív hatalma – az igazság keresői” mottót járták körül: Pierbattista Pizzaballa szentföldi ferences kusztosz és Monica Maggioni, a Rainews olasz hírcsatorna igazgatója beszéltek hitükről, és arról, hogyan látják a valóságot. A ferences atya kiemelte, hogy a béke ajándék, amiért fáradoznunk kell, illetve sok pozitív példát is felhozott a különféle vallási és etnikai hovatartozású emberek szolidaritásáról. Majd hozzátette: „Nem keresztényüldözés zajlik a Közel-Keleten, hanem a fanatikusok mindenkit üldöznek, akik nem olyanok, mint ők. Ilyen körülmények között félelem és menekülés nélkül kell megélnünk kereszténységünket.”

Európa: Ideál vagy bálványimádás? címmel Andrea Simoncini, a Firenzei Tudományegyetem alkotmányjog-professzora és Joseph H. H. Weiler jogászprofesszor, az Európai Egyetemi Intézet igazgatója beszélgettek a CL (Communione e Liberazione lelkiségi mozgalom, a meeting elindítója – a szerk.) jelenlegi vezetője, Julián Carrón nemrég írt cikke kapcsán az emberi jogokról és kötelességekről. 

Egyetem és a szabadságra nevelés címmel a SWAP („Share With All People”, vagyis „oszd meg mindenkivel”, a milánói katolikus egyetemen, főleg muszlim diákokból alakult kör, akiket mélyen megérintett, ami hazájukban, Egyiptomban történt – a szerk.) tapasztalatairól beszélt Wael Farouq, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem egyiptomi vendégprofesszora.

Két kiállítás megnyitójára is sor került: Charles Péguy francia költő halálának 100. évfordulójára és Lev Tolsztojra emlékeznek tárlattal a meeting szervezői.

A vasárnap esti nyitókoncert keretében Én, egy kavics a csillagok alatt (Io, un sassetto tra le stelle) címmel Nino Rota olasz zeneszerző nagyzenekari szvitje hangzott el, amelyet Federico Fellini – idén éppen 60 éves – Országúton (La strada) című filmjéhez írt. Az előadás előtt a filmről, illetve Fellini és Nino Rota barátságáról Francesca Fellini, a legendás rendező unokahúga beszélt, megelevenítve azt a hívő emberre jellemző hozzáállást, ami életüket, munkastílusukat és a remekművek születésének közegét jellemezte.

Magyar Kurír