13 katolikus papot, misszionáriust gyilkoltak meg 2024-ben

„Megkérdezhetjük, hogyan bírtatok ki ennyi nyomorúságot? Azt fogják mondani, amit a Korinthusiaknak írt második levélből hallottunk: Isten »az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban«” – ezeket a szavakat választották, amelyeket Ferenc pápa 2014-es albániai apostoli útja során mondott a tiranai székesegyházban, hogy bemutassák a Fides missziós hírügynökség szokásos éves jelentését a 2024-ben világszerte megölt misszionáriusokról és lelkipásztorokról.

A Fides által közzétett éves lista már jó ideje nemcsak a szó legszorosabb értelmében vett ad gentes misszionáriusokat tartalmazza, hanem a misszionárius fogalmát tágabb horizontba helyezi, és igyekszik minden olyan katolikust számba venni, akik valamilyen módon részt vettek a lelkipásztori munkában, az egyházi tevékenységekben, és erőszakos halált haltak, még ha nem is kifejezetten „a hit iránti gyűlöletből”.

A missziós hírügynökség oldalán kifejtik, azért nem szeretik a „vértanúk” kifejezést használni, hacsak nem annak etimológiai, „tanúságtevő” jelentésében, hogy ne avatkozzanak bele abba a folyamatba, melynek során az Egyház véleményt nyilvánít a kanonizációs eljárások során néhányukról mint vértanúról.

A Fides hírügynökség által ellenőrzött adatok szerint 2024-ben tizenhárom katolikus misszionáriust öltek meg a világon, köztük nyolc papot és öt világi keresztényt. Idén is Afrikában és Amerikában gyilkolták meg a legtöbb lelkipásztort: mindkét kontinensen ötöt. Az elmúlt években Afrika és Amerika felváltva vezette ezt a tragikus rangsort.

Afrikában összesen hat embert öltek meg (egy katekétát és egy önkéntest Burkina Fasóban, egy személyt Kamerunban, egy világi hívőt a Kongói Demokratikus Köztársaságban és kettőt a Dél-afrikai Köztársaságban), Amerikában ötöt (egy papot Kolumbiában, egy papot Ecuadorban, egy papot Mexikóban és egy plébániai munkatársat Brazíliában, egy világi hívőt Hondurasban) és kettőt Európában (Lech Lachowicz idős atyát Lengyelországban és Juan Antonio Llorente ferencest Spanyolországban).

Amint az életrajzukról és haláluk körülményeiről szóló megbízható és ellenőrzött információkból kiderül, a meggyilkolt misszionáriusok és lelkipásztorok nem kerültek reflektorfénybe munkájuk vagy vállalt feladataik miatt, hanem azért dolgoztak, hogy a hétköznapokban tanúságot tegyenek hitükről. Az életükről és az erőszakos haláluk körülményeiről szóló beszámolók alapján ezek az emberek hétköznapi életet éltek, gyakran olyan környezetben, amelyet az erőszak, a nyomor és az igazságtalanság jellemez.

Olyan tanúságtevők és misszionáriusok, akik életüket egészen a végsőkig, ingyenesen Krisztusnak ajánlották fel.

A 2024-ben meggyilkolt lelkipásztori munkatársak között van Edmond Bahati Monja, a gomai Radio Maria vezetője és Juan Antonio López, a truijllói egyházmegye szociális pasztorációval megbízott papja, a hondurasi integrált ökológiai pasztoráció alapító tagja.

Edmond Bahatit, aki Észak-Kivu egy olyan területén élt, amelyet az M23 fegyveres csoport előrenyomulása tartott rettegésben, fegyveresek egy csoportja lőtte le a háza közelében, Ndosho körzetében, Goma külvárosában. A kongói reguláris hadsereg a város védelmének megerősítése érdekében közvetett szövetségeket kötött más fegyveres csoportokkal, és fegyvereket szállított a Wazalendo (’hazafiak’ szuahéli nyelven) nevű milíciáknak is. Az irreguláris fegyveres csoportok jelenléte azonban növelte az erőszakos bűnözést Gomában, a rablások és gyilkosságok mindennaposnak számítanak. Edmond Bahati igyekezett feltárni a helyi problémákat, és vizsgálódott a fegyveres csoportok körül – meggyilkolása összefüggésben van azzal, hogy szenvedélyes szeretettel végezte a munkáját. Két év alatt legalább egy tucat embert gyilkoltak meg Gomában és környékén, aki a médiában dolgozott. Bahati a térségben működő fegyveres csoportok erőszakos cselekményeivel kapcsolatban végzett nyomozást.

Juan Antonio López a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségéről volt ismert, keresztény hitéből merített erőt és bátorságot. A bűncselekmény alig néhány órával egy sajtótájékoztató után történt, amelyen ő és más közösségi vezetők elítélték a tokoai önkormányzat tagjai és a szervezett bűnözés között állítólag fennálló kapcsolatokat. López meggyilkolása része annak a folyamatnak, hogy Hondurasban egyre inkább üldözik az emberi jogi aktivistákat. Ferenc pápa szeptember 22-én az Úrangyala elimádkozása után hangsúlyozta, milyen fontos megvédeni azokat, akik az igazságot védelmezik. „Csatlakozom az Egyház gyászához és az erőszak minden formájának elítéléséhez – mondta. – Közel állok azokhoz, akiknek alapvető jogait lábbal tiporják, és azokhoz, akik a szegények és a föld kiáltására válaszként a közjóért dolgoznak” – tette hozzá a pápa, emlékeztetve López örökségére, aki a hit embere volt, és életét adta másokért.

2000 és 2024 között 608 misszionáriust és lelkipásztori munkatársat öltek meg. „Ezek a testvérek is kudarcot vallott embereknek tűnhetnek, de ma látjuk, hogy ez nem így van. Ma is, mint akkor,

áldozatuk elhalni látszó magja kicsírázik, gyümölcsöt terem, mert Isten rajtuk keresztül továbbra is csodákat művel (vö. ApCsel 18,9–10), megváltoztatja a szíveket és megmenti az embereket.” (Ferenc pápa 2023. december 26-án, Szent István protomártír liturgikus ünnepén).

Forrás: Fides; Vatican News

Fotó: Vatican News

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír