340 millió keresztényt üldöznek a világon – Közzétették az Open Doors 2020-as jelentését

Meghaladja a 340 milliót azoknak a keresztényeknek a száma, akik nagyfokú üldözés és hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik keresztényt érint a diszkrimináció. Az üldözés szélsőséges méreteket ölt nagy részük esetében, pontosan 309 millióan szenvednek ettől a világ 50 országában. Ez derül ki abból a 2021-es világszintű összegzésből (World Watch List), melyet az Open Doors civil szervezet állított össze és mutatott be január 14-én Rómában, az olasz képviselőházban. A jelentést a keresztények vallásszabadságának védelmével foglalkozó csoporttal együtt készítették el. A bemutatót Marco Tarquinio, az Avvenire olasz katolikus napilap igazgatója vezette, Cristian Nanival, az Open Doors alapítvány olaszországi igazgatójával, valamint Andrea Delmastro delle Vedove képviselővel, a keresztények vallásszabadságát elősegítő csoport vezetőjével együtt.

A világ száz országában vizsgálták a keresztények helyzetét, és azt tapasztalták, hogy

a Covid-19-járvány tovább rontotta a keresztények amúgy is kiszolgáltatott helyzetét mind egyéni, mind közösségi szinten.

Ürügyet adott a vallásszabadság további megnyirbálására, és kedvezett a fundamentalista és bűnözői csoportok tevékenységének.

A dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy fokozódott a keresztényüldözés. Az elmúlt évben naponta 13 keresztényt öltek meg átlagosan, 60 százalékkal többet, mint korábban. Számukat 4761-re teszik. Nigéria a mészárlások földje, több más fekete-afrikai (szubszaharai afrikai) országgal együtt. A gyilkosságok számát tekintve a lista első tíz helyéből nyolcat afrikai országok foglalnak el. Naponta 11 keresztényt tartóztattak le és börtönöztek be bírósági eljárás nélkül, összesen 4277-et. Az elrabolt keresztények száma 1710 volt tavaly.

Csökkent viszont a templomok és egyházi intézmények (iskolák, kórházak) elleni támadások száma, kevesebbet zártak be közülük: összesen 4488 esetet ismerünk a tavaly előtti 9488-hoz képest.

Immár tizenkét országban minősíthető szélsőségesnek a keresztényüldözés. Az első öt helyen ugyanazok az országok állnak, mint eddig. 2002 óta az élen jár Észak-Korea, majd Afganisztán, Szomália, Líbia és Pakisztán következik a sorban, ahol az üldözés keresztényellenes erőszakban nyilvánul meg, illetve a hátrányos megkülönböztetésben, amely a keresztényeket a hétköznapi élet több területén  éri. Az üldözés lehet politikai, ideológiai, etnikai, vallási vagy nacionalista alapú. Egy biztos, a pandémia fokozta több millió keresztény társadalmi, gazdasági és etnikai kiszolgáltatottságát szerte a világon. A járvány egyértelműen felerősítette az elnyomást, amely gyakran rejtve marad. A 2021-es jelentés kiemeli Indiát, ahol több mint 100 ezer keresztény kapott segítséget az Open Doors szervezeten keresztül. 80 százalékuk úgy nyilatkozott a megfigyelőknek, hogy elküldték őket a segélyosztó központokból.

A kutatás egy másik jelenségre is figyelmeztet: a szociális távolságtartás miatt hatványozottan emelkedett az otthoni erőszak. Sok frissen megkeresztelkedett hívő van összezárva olyan emberekkel, akik akadályozzák őket újonnan fölvett keresztény hitük megélésében. Keresztények millióinak a munka, az oktatás és a házon kívüli elfoglaltságok menedéket jelentenek az otthoni ellenőrzés és/vagy erőszak elől, mint ahogy a testi, érzelmi, verbális és pszichés bántalmazástól is.

A Covid-19-járvány tovább fokozta a keresztény kisebbségek amúgy is kiszolgáltatott helyzetét. Egyes országokban, mint India, Mianmar (Burma) és Banglades, a keresztények gyakran az utolsók a sorban az élelmiszer- és egészségügyi segélyosztásnál – mondta el a Vatikáni Rádiónak Cristian Nani, az Open Doors Italia alapítvány igazgatója.

A keresztényüldözés hátterében meghúzódó okok a következők: iszlám szélsőségesség, vallási nacionalizmus, etnikai ellentétek, törzsi elnyomás, a keresztény felekezetek egymás közötti versengése, a kommunista és posztkommunista elnyomás. Ehhez társul még a világi intolerancia, mely a szabadabb országokban jellemző, például Nyugaton; a diktatúrákban megnyilvánuló paranoia, végül pedig a szervezett bűnözés, például Kolumbiában és Mexikóban.

A Covid-19 következményein túl 2020-ban megfigyelhető az iszlám milicista erőszak előretörése Afrikában, illetve az autoriter kormányok megszorításai és ellenőrzése a keresztény közösségek felett. Törökországban és Indiában jellemző tendencia a többségi vallási hovatartozáson alapuló nacionalizmus. A pandémia következtében emellett még nagyobb teret nyertek bizonyos bűnözői csoportok, például a drogkereskedők Mexikóban és Kolumbiában.

Az Open Doors szervezet olaszországi igazgatója felemelte szavát minden szenvedő keresztény felekezet érdekében, melyeknek hívei kérik, hogy ne felejtsünk el imádkozni értük, valamint a nemzetközi diplomácia szintjén biztosítsák a vallásszabadságukat. Cristian Nani végül rámutatott, hogy bár egyrészről a hit sebezhetővé teszi a keresztényeket, az egyházak és a keresztény szervezetek reményt és stabilitást hozhatnak a konfliktusos helyzetekbe.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír