85 éves fennállását ünnepelte a KALÁSZ Pettenden

Van-e még jövője ennek a számtalan sebből vérző országnak? – vetődhetett fel a kérdés az 1930-as évek Magyarországán. Luczenbacher Rita pettendi földbirtokos lány erre a kérdésre válaszolva alapította meg 1936-ban a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Szövetsége) nevű egyesületet, felismerve, hogy a vágyva vágyott szebb jövő a leendő édesanyák kezében van.

A gyorsan virágba boruló országos mozgalom a falusi lányokat megszólítva a katolikus hit, erkölcs, nemzet, női hivatás négyes alapkövére épült. Tíz év elteltével már százezer bejegyzett tagja volt, akik híven őrizték a negyven évig tartó üldöztetés idején is a KALÁSZ-ban megerősödött hitüket, erkölcsi értékeiket, s lettek példaadó családanyák, női hivatásukat komolyan vevő gazdasszonyok.

1990-ben pedig újjá tudott alakulni a szervezet – immár Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége néven – az akkor már nagymamakorú egykori lányokból, az ő lányaikból és unokáikból, s a KALÁSZ eszméit komolyan vevő városi asszonyokból, lányokból.

Az újjászületés élménye életre meghatározó erőforrás lett még Máthé György atyának is, aki fiatal papként Mogyoródon szolgált, s tanúja volt annak az euforikus örömnek, mellyel negyven évnél is hosszabb rejtőzködés után először összetalálkoztak az egykori kalászos lányok és az ő lányaik, unokáik, tele lelkesedéssel Isten országa iránt, továbbra is elkötelezett tettrekészséggel.

Erről szólt s erősítette meg a jelenlevőket ünnepi szentmise keretében Máthé György, aki Érsekvadkertről jött el a Kápolnásnyékhez tartozó Pettendre, a KALÁSZ szülőhelyére. Megrendülten szembesült a történelem kegyetlenségével: az egykori Luczenbacher-kastélynak, a KALÁSZ bölcsőjének nyoma sincs már, mert 1945-ben csatatér volt a környék, s ennek áldozatául esett az épület is a közelében álló kis templommal együtt. Ám a templom középső része megmaradt, s ebből a szent maradékból épült újjá szorgos kezek által a kis kápolna – mintegy jelképeként a hasonló sorsú KALÁSZ-nak. Hirdeti az Istenben bízók hűségét, életerejét, háláját Luczenbacher Rita áldozatos életéért, s a reményt.

Mert, amint az érsekvadkerti plébános elmondta, most talán még nagyobb szükség van az alapító négy alappillérére: a katolikus hitre, az erkölcsre, a nemzeti hűségre, a női hivatásra. Manapság mindezen értékeket sok irányból támadják, s most is a szerető édesanyák, a családok hite, erkölcsisége lehet záloga a vágyva vágyott békének: harmóniában Istennel, emberrel, a teremtés rendjével, az élet szolgálatában.

A kis kápolna nem tudta befogadni az ünnepi szentmisére érkező KALÁSZ-zarándokok sokaságát, akik huszonegy településről jöttek hálát adni a múltért, és Isten segítségét kérni a jövőbeli helytálláshoz. Így a kápolna körülötti kis erdő adott helyet a szabadtéri oltárnak és a jubileumi eseményeknek.

Az ünnepélyes tagfelvétellel egybekötött szentmise után Keresztes Ilona bemutatta az Együtt az Életért Egyesület magzatmentő munkáját, életet szolgáló tanfolyamait, felkínálva az együttműködés lehetőségét. Ezután a valkói csoport humoros dalcsokorral vidámította a jelenlévőket, mások kézműves alkotásaikat hozták el. Közülük a legnagyobb sikert a tápióbicskei Csikós Györgyné Erzsike aratta művészi gyöngyfűzéseivel; hazafelé már sokan az ő csodálatos nyakláncait viselve utazhattak.

A KALÁSZ-ról és tevékenységéről a www.ujkalasz.hu honlapon, valamint a kéthavonta megjelenő Új Kalász című újságból tájékozódhatunk.

Szeretettel várják minden korosztályból azokat az asszonyokat, lányokat, akik a szövetség hivatását magukénak érzik. (Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy József utca 10., e-mail-cím: kalasz@kalasz.t-online.hu)

Szöveg: Nényei Gáborné

Forrás és fotó: KALÁSZ

Magyar Kurír