2024. november 28., csütörtök
Stefánia
Stefánia
A kormány döntése után felvetődő kérdésekre újságírók jelenlétében válaszoltak a szervezetek vezetői.
A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság után az otthonuk elvesztésével fenyegetett adósok lakásait a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg, 2012 után tízezrek menekültek meg a kilakoltatástól és maradhattak bérlőként az ingatlanokban. Nyolc év után a program lezárásáról döntött a kormány, a lakóknak pedig kedvezményes visszavásárlási lehetőséget kínáltak, amivel 22800 bérlő tudott élni, több mint 4000 esetben viszont továbbra is megmaradt a bérleti viszony. Az ügyfeleket és a lakásállományt 2022. január elsejétől az MR Közösségi Lakásalap veszi át. A döntéssel kapcsolatban rengeteg kérdés és találgatás látott napvilágot, ezek kapcsán szervezett sajtóbeszélgetést a két karitatív szervezet. Az eseményen Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke; Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat Kuratóriumának elnöke, valamint az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. két ügyvezetője, Lutár Balázs és Major Gábor nyújtott tájékoztatást.
Elsőként azt szükséges leszögezni, hogy
a két nagy karitatív szervezet 2009 óta segíti az eladósodott családokat, több mint nyolc éve pedig a Nemzeti Eszközkezelő fél éven túli lakbérhátralékot felhalmozó ügyfeleivel is dolgoznak, több mint háromezer bérlő személyes sorsát ismerték meg, és az esetek mintegy 90 százalékában sikerült visszafordítani a folyamatot.
Az újonnan induló lakásalaphoz kerülő emberek nagy részével már korábban is találkoztak, az pedig, hogy az érintettek továbbra is egykori lakásukban élnek, azt mutatja, hogy a személyes mentorálás eredményes volt.
Vecsei Miklós hangsúlyozta, hogy a két szervezet figyelmének középpontjában mindig az ember áll. A Máltai Szeretetszolgálatnak több lakhatást segítő programja is működik, ezek során rengeteg tapasztalat halmozódott fel, és rengeteg kilátástalannak tűnő helyzetből sikerült visszahozni az adósokat. Az alelnök kiemelte a Felzárkózó települések programot is, mely a 300 legszegényebb településen létesít bérlakásállományt, és megemlítette az egykor „pokoli torony” néven ismert veszprémi társasházat is, amely a segélyszervezet Jelenlét programjának köszönhetően szegregátumból lett elfogadott normák szerint működő lakóközösség. A veszprémi önkormányzat ezt követően bízta rá a szociális bérlakásállományát a Máltai Szeretetszolgálattal közösen létesített lakásügynökségre, amely három év alatt felszámolta a kintlévőségeket, és egyfajta mobilitást is elindított azzal, hogy a bérlőket a szükségleteiknek megfelelő lakásokba helyezte el, az egyedül maradt időseknek például alacsonyabb költséggel fenntartható kisebb lakást ajánlott, a többgyermekes családok pedig nagyobb alapterületű bérleménybe költözhettek.
„Ha probléma van, a hivatal tértivevényes levelet küld – mondta Vecsei Miklós –, azt a címzett sokszor át sem veszi. Harminc nap után történik valami az ügyben, közben egyre nehezebb lesz megoldást találni a helyzetre.
A mi szervezetünknél, ha nem érkezik be a lakbér, a következő héten becsönget a szociális munkás, hogy tudunk-e valamiben segíteni, beszéljük meg, hogyan lépünk tovább.”
Vecsei Miklós kitért arra, hogy a két szervezet közös mentori programjában kilenc éve dolgoznak együtt, és az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy egy jól működő lakásalap nemcsak szociális eszközként működhet, hanem fontos társadalmi szolgálatot is elláthat, például tranzitlehetőséget teremt, támogatja a továbblépésre képes embereket, és gondoskodik azokról, akik egész életükben bérleti viszonyban maradnak.
Czibere Károly azt hangsúlyozta, hogy bár az új szervezet az Eszközkezelő állományát veszi majd át, de nem ugyanazt a munkát akarja folytatni.
Ez a program nem csak az ingatlanok kezeléséről szól, hanem arról, hogyan lehet helyreállítani a családok fizetőképességét, illetve hogyan lehet hosszú távon megőrizni a fizetőképességüket”
– mondta.
Hozzátette: miután országos hálózatról van szó, lehetőség lesz arra is, hogy meginduljon az országon belüli mobilitás is, egy család például számára ideálisabb helyre költözhet, ahol a szülő vagy szülők magasabb fizetéssel járó munkát tudnak vállalni. A Református Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy olyan társadalmi rétegek felé is nyitni szeretnének, amelyek eddig háttérbe szorultak, mint például azok az állami gondozásból kikerülő fiatalok, akik önálló életet kezdenek. Az MR Közösségi Lakásalap munkájának ilyen szempontból is társadalompolitikai jelentősége lehet.
Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat szakmai igazgatója, az MR Közösségi Lakásalap egyik ügyvezetője arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Eszközkezelő ügyfeleivel végzett mentori programban országszerte több mint háromezer családot gondozott a két nagy karitatív szervezet, és az esetek több mint 90 százalékában sikerült megoldást találni.
Januártól új helyzet lesz, hiszen üzemeltetőként azonnal értesülnek a fizetési elmaradásokról, nem csak arról kapnak értesítést, amikor valaki már hathavi elmaradást halmozott fel, így gyorsabban, eredményesebben tudnak lépni.
Azelőtt tudunk megoldást keresni, hogy a felmondási eljárás megkezdődne – mondta Lutár Balázs. – Nagyon fontos, hogy ezzel a mentális terhelést is megelőzhetjük, hiszen sokaknál a felszólítás nyomán jelentkező fenyegetettség önmagában is komoly terhelést jelent.
Major Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat programvezetője, az MR Közösségi Lakásalap másik ügyvezetője azt hangsúlyozta: „Nem lakásban, hanem lakhatásban gondolkodunk.” Mint mondta, az Eszközkezelőtől érkező bérlők jellemzően idősebbek a magyar társadalom átlagánál, 2005-ben, 2006-ban hitelképes emberek voltak, többségükben 30–40 éves koruk között adósodtak el.
A nyudíjkorhatárhoz közelítő emberek mellett az eladósodottak között vannak sokgyerekes családok is.
Major Gábor szerint arra kell számítani, hogy a sérülékenyebb társadalmi csoportból kerül ki a legtöbb bérlő, nagyon sok végrehajtással terhelt családdal fognak találkozni, akik kiemelt szociális figyelmet igényelnek. A lakásalap munkája várhatóan sokrétű és összetett lesz, a konkrét feladatokat nagyon sok minden befolyásolhatja, ezek között ott lesz a foglalkoztatás, a családi állapot, a lakás minősége, de még a fűtési rendszer fajtája is számíthat.
Gyakori kérdések az MR Közösségi Lakásalapról
– Miért ez a két szervezet kapja meg a bérlők által vissza nem vásárolt lakásállományt?
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat az első perctől kezdve az eladósodott családokat segíti. A két szervezet a 2008-as pénzügyi világválság nyomán bedőlt hitelszerződéseket látva az eladósodott családok támogatására indított programot, mentoraik és önkéntes segítőik a NET Zrt. megalakításakor már komoly tapasztalatokkal rendelkeztek. A karitatív szervezetek az elmúlt nyolc évben folyamatosan segítették a Nemzeti Eszközkezelő ügyfeleit, a mentori program havi 1000–1100 háztartásra terjedt ki. Nyolc év alatt mintegy 3200 ismételten bajba jutott család otthonát sikerült megőrizni a szeretetszolgálatok közreműködésével. Az MR Közösségi Lakásalap létrehozásával ez a tevékenység folytatódik, a legsérülékenyebb bérlők nem maradnak magukra problémáikkal.
– Miért nem az önkormányzatok kapták meg a lakásokat?
A szóban forgó 4620 ingatlan 1200 településen található, egy településre tehát kevesebb mint négy lakás jut. Beszédes adat, hogy az ingatlanok átlagos értéke alig 3 millió forint, és az állomány nagy része felújítandó. A bérlakások fenntartása és a tartozásokkal terhelt bérlőkkel való együttműködés a kistelepülések számára nehéz, előzmények nélküli feladat volna, a befizetésekkel késedelmes bérlők egy szűkösen gazdálkodó kistelepülésen rövid idő alatt eljuthatnának a kilakoltatásig. Tudni kell, hogy a bérleti viszonyban azok maradtak, akik valamiért nem tudtak élni a kedvezményes visszavásárlás lehetőségével, ők jellemzően az átlagnál sérülékenyebb, több adóssággal is rendelkező, idősödő családok, melyeknek munkaerőpiaci lehetőségeik is korlátozottak. Az MR Közösségi Lakásalap létrehozói az elmúlt években többnyire velük dolgoztak azért, hogy megőrizhessék lakhatásukat.
– Hány lakása van már az MR Közösségi Lakásalapnak?
2021-ben egyetlen lakást sem vesz át az alap, az új szervezet január 1-jén kezdi meg tényleges működését.
– Mennyi lesz a lakbér?
A jelenleg bérbe adott ingatlanoknál átlagosan 10 000 forint a bérleti díj. A jogszabály szerint az érvényes bérleti szerződésekben foglalt díj két éven át változatlan marad.
– Hogyan tudják összeegyeztetni a karitatív tevékenységet az esetleges kilakoltatásokkal?
Az alapító szervezetek a lakhatás hosszú távú fenntartásáért dolgoznak, a cél nem a fizetési kötelezettségek kikényszerítése, hanem az érintettek fizetőképességének megőrzése – akár mentorálással, kríziskezeléssel, mobilitással, az elérhető támogatások felhasználásával, folyamatos szociális kíséréssel kiegészítve. A lakhatásért mindenkinek fizetnie kell, ez még egy munkásszálló vagy emelt szintű ellátást nyújtó bentlakásos intézmény esetében is így van. A karitatív szervezetek eddig sem azért dolgoztak, hogy a mindenki által kötelezően kifizetett díjakat a rászoruló embereknek ne kelljen megfizetniük, hanem azért, hogy az érintettek erre képessé váljanak, vagy a kötelezettségeik ne haladják meg a lehetőségeiket. A Máltai Szeretetszolgálat már hosszabb ideje működtet közösségi lakásprogramot (többek között Veszprémben és Miskolcon), melynek keretében előrefizetős mérőórákkal, az igényeknek jobban megfelelő lakásba költözéssel, hátralékkezeléssel nemcsak a kilakoltatást sikerült megelőzni, hanem a bérlők életminőségének javulását is sikerült elérni.
A Gyakori kérdések az MR Közösségi Lakásalapról című dokumentum ezen az oldalon letölthető.
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
4