A gyermek: áldás – Székely János szombathelyi megyéspüspök javaslatai a népességfogyás megállítására

1. A család és a gyermekvállalás helyzete ma Magyarországon

Az első világháború idejéig évente több mint 250 ezer gyermek született a mai trianoni határokon belül. Az 1940–60-as időszakban ez a szám már csak körülbelül évi 180 ezer gyermek volt. Mára az egy év alatt megszülető gyermekek száma hozzávetőleg 90 ezer. Az 1950-es években a házasságkötések száma évente mintegy százezer volt, ma ez a szám körülbelül 40 ezer.

Magyarország népessége 1981 óta csökken. Akkor az ország lakossága hozzávetőlegesen 10,7 millió volt, ma körülbelül 9,8 millió. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a ’90-es években mintegy 360 ezer magyar érkezett Magyarországra Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról, akkor a teljes fogyásunk (a trianoni határokon belüli népesség teljes fogyása) alig több mint 35 év alatt megközelítőleg 1,2 millió volt!

A születések számának csökkenését jelentős mértékben megfordította az abortusztilalom (1953–56), az abortusz szigorítása (1973), és kis mértékben fékezte a gyes bevezetése (1967). A többi állami intézkedés (például a gyed, gyet, CSAD) jelentős születésszám-növekedést nem ért el. [1] Ez azt is jelzi, hogy a kérdést pusztán anyagi ösztönzőkkel nem lehet megoldani. A gyermekvállalás elsősorban nem pénz, hanem szív kérdése. Nagyanyáink, dédanyáink sokkal nehezebb anyagi körülmények között sokkal több gyermeket vállaltak.

A népességfogyás kritikus pillanatában vagyunk azért is, mert a szülőképes női korosztály nyolc éven belül 35 százalékkal fog csökkenni. [2]

A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás eredményei azt mutatják, hogy míg 2000-ben a 15–29 évesek 22 százaléka volt házas, ma csak a 10 százalékuk. Csak 24 százalékuk költözött el a szülői házból, 17 százalékuk jövedelme 0 és 35 ezer forint között van; 33 százalékuk tervezi, hogy egy ideig külföldön tanuljon vagy dolgozzon; 16 százalékuk, hogy véglegesen külföldön éljen. Legfőbb szórakozási formáik az internet, a tévé, a chat és a Facebook (megelőzve a zenehallgatást, barátokat, sportot). Míg 2004-ben átlagosan 344 könyv volt egy fiatal háztartásában, addig ma ez a szám 172. A fiatalok 6 százaléka mondja magát vallásosnak az Egyház tanítása szerint; 43 százalékuk mondja magát vallásosnak a maga módján. 29 százalékuk járt valamennyi időt iskolai hittanra.

A magyar lakosság körülbelül 24 százaléka él súlyos anyagi deprivációban (megfosztottság – a szerk.) Az EU 28 átlaga: 8 százalék. [3]

Természetesen öröm a gyermekszületések számának kis növekedése és a házasságkötések számának jelentős növekedése az utóbbi néhány évben, és nagyon jó irányba mutat a CSOK bevezetése is, ezeknek a pozitív folyamatoknak a mértéke azonban még igen messze van attól, hogy megállítsa a népességfogyást.

Mindebből az tűnik ki, hogy a jelenlegi trendet megfordítani nem könnyű, emberileg nézve szinte lehetetlennek látszik. Ennek ellenére meg kell próbálnunk megtenni mindazt, ami lehetséges. Mit tehetnénk?

2. Cselekvési javaslatok

a. Family mainstreaming

Mostantól minden törvényt, minden állami intézkedést meg kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy a családokat, a házasságkötést, a gyermekvállalást segíti-e. Ha nem, módosítani kell az intézkedést.

b. Oktatás-nevelés
I. Jegyesoktatás mindenkinek

Minden házasságra készülő párnak legyen kötelező egy körülbelül négyalkalmas házassági felkészítőn részt venni. Szabadon választhatják meg a párok, hogy állami felkészítésben vagy valamelyik egyház által szervezett jegyesoktatásban kívánnak részesülni. Az oktatás fő témái között szerepeljen a kommunikáció, a konfliktusmegoldás, a tipikus férfi és női tulajdonságok, a gyermekvállalás és nevelés kérdése.

II. Családi életre nevelés az iskolában

A házasságok sikere nagymértékben lelki, szellemi tényezőkön múlik. Az iskola segítheti az érett, önzetlen, szeretetre képes személyiség kialakulását. [4]

Az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban is kapjon fontos helyet a családi életre nevelés. Helyezzenek hangsúlyt a kommunikációra, a konfliktusmegoldásra. A zene, a tánc, a színjátszás és más hasonló tevékenységek által is segítsék a fiatalok kapcsolatteremtési készségeinek fejlődését.

Csökkentsék a fiatalok túlterheltségét, például azáltal, hogy az általános iskolában nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben adnak írásbeli házi feladatot.

c. Édesanyák segítése

Az édesanyák segítésének sok új formáját lehetne még bevezetni. Egyszeri szülési támogatás (esetleg a harmadik, negyedik gyermeknél emelt összeggel); a gyesről visszatérő anyákat részmunkaidőben foglalkoztatók támogatása; a vállalatok támogathassák a TAO keretéből a gyermekvállalást; munkahelyi bölcsőde és óvoda szintén a TAO keretből; nyári napközik; gyerekvigyázás megszervezése, támogatása (pl. egyházakon, civil szervezeteken keresztül); főállású anyaság lehetősége három gyermektől kezdve.

d. Fiatal házasok segítése

Keltető lakások biztosítása igen alacsony lakbérrel 5–6 évre fiatal házasoknak.

e. Családbarát média

Támogatni lehetne a családbarát filmek, műsorok sugárzását. Tiltani lehetne a kifejezetten destruktív, családellenes tartalmakat.

Olyan eszközöket kellene a piacon megjelentetni, melyeken a fiatal nem tud destruktív tartalmakat (horror, pornográfia, erőszak stb.) nézni. Ne a szülőnek kelljen megpróbálnia védett közeget biztosítani a gyermekének olyan eszközök világában, melyekhez nem ért. Esetleg a szülő büntethető legyen, ha a gyermeke nem ilyen eszközöket birtokol.

f. Lépések egy olyan ország felé, ahol a kisgyermek életét a fogantatástól kezdve védjük

A bevezetőben láttuk, hogy a demográfiai trend megfordításában döntő szerepe van az abortusznak (illetve az abortusz korlátozásának).

Az állam fejezze ki világosan, hogy az abortuszt nem tekinti helyes, civilizált megoldásnak.

Ennek érdekében a szülészetek harmadát, felét alakítsák át abortuszmentes, csak az életet szolgáló szülészetekké.

A szülészetekhez vezető utakra tegyenek ki plakátokat a gyermekről, a magzatról.

Az abortusz előtti tanácsadásban próbálják az édesanyát lebeszélni erről a döntéséről. Mutassák meg neki magzatát szép, nagy felbontású képen. Hívják be a gyermek édesapját is, és ha ő szeretné a gyermeket felnevelni, akkor az anya döntését halasszák el tíz nappal. Beszéljenek neki az örökbeadásról, és ha erre nyitott, ismertessék meg őt olyan szülőkkel, akik örökbe fogadnák a gyermekét. Esetleg az állam anyagilag támogassa azt az anyát is, aki megszüli és örökbe adja a gyermekét.

g. Hátrányos helyzetűek, szegények

Magyarországon az újszülöttek igen jelentős része szegény családokba születik. Kiemelt figyelmet kell fordítani ezekre a családokra.

Jegyzetek
[1] Benda J., A szakadék szélén (Budapest, 2015), 40.
[2] Benda J., A szakadék szélén, 171.
[3] Társadalmi riport 2016 (szerk.: Kolosi – Tóth, Budapest, 2016), 138.
[4] Skrabski Á. – Kopp M., A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban (Budapest, 2010) 82–83.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír