A hason át vezető út – Moysés Azevedo, a fiatalok evangelizálója is a NEK előadója lesz

Shalom! – így kezdődött az e-mailváltás riporter és alanya között. Miért fontos egy zsidó köszöntésként megismert szó egy katolikus közösség számára? – tette fel a kérdést Pásztor Zoltán, a Kossuth Rádió szerkesztő-riportere a Katolikus Shalom Közösség alapítójának. Moysés Azevedo, a szeptemberi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) egyik meghívott előadója elmondta: ez volt a legelső szó, amellyel a feltámadott Krisztus köszöntötte tanítványait. Hozzátette azt is, hogy a shalom jelenti a teljes békességet, amelyet Jézus az emberi szívnek ajándékozni akar. A brazil közösségalapító beszélt arról is, hogy gyakran keressük a békét, az igazi boldogságot, miközben mindez Jézusban, az ő nyitott szívében van.

Mi a valódi békesség?

Moysés Azevedo megfogalmazta azt is, hogy a valódi békesség az emberi szív legmélyebb megbékélése Istennel, ami azt is jelenti, hogy saját magunkkal és embertársainkkal is megbékélünk. „Jézus az Atya shalomja a világ számára” – fogalmazott.

Az interjú során beszélgettek Moysés Azevedo fiatal koráról is, arról az időszakról, amikor elfordult Egyháztól és Istentől. Hagyományosnak mondható brazil nagycsaládban született. Édesanyja sokat imádkozott, hogy legyen egy fia, akit Istennek szentelhet, de öt lánya volt. Negyvenöt évesen került áldott állapotba, és megszületett Moysés. A fiú, küldetéssel…

Az egyetlen fiú a családból azonban meglehetősen távol került Istentől. Múzeumnak érezte a templomot, a vallást. Egy alkalommal egy fiatal közösségbe hívták el, és ott volt egy személyes találkozása Jézussal. Erről a következőt mondta: „Felnyitotta a szemem, és rávilágított, hogy ő maga a teljes boldogság, a teljes békesség az emberi szív számára. Az Egyház Krisztus családja, és az én családom is egyben. Vágy született bennem, hogy megosszam másokkal a kegyelmet, amit elnyertem.”

Szólni akart a Szentatyához, de nem tudott

Moysés Azevedo érezte, hogy édesanyja legnagyobb vágya ellenére a papi pálya nem a hivatása. Végzettsége szerint fizioterapeuta, de soha nem dolgozott a szakmájában. 1980-ban a brazíliai eucharisztikus találkozón egyike volt azoknak a fiataloknak, akik ajándékot adhattak az eseményre látogató Szent II. János Pál pápának. A bíboros mindenkire rábízta, hogy a meglepetést kitalálja. Moysés imádkozott, és megszületett szívében a válasz: az életét ajánlotta fel a Szentatyának, hogy azt a fiatalok evangelizációjának szentelje. Egy levélben megírta a pápának a vállalását, és azt tervezte, hogy pár mondat kíséretében nyújtja át ezt. Ám amikor szemben állt a Szentatyával, nem tudott megszólalni. Csak állt. Szemben a pápával. „Megáldott, megölelt. Nemcsak őt láttam abban a pillanatban, hanem az Egyházat, Krisztust” – idézte fel a négy évtizeddel ezelőtti találkozás élményét.

Sok tépelődés, gondolkodás előzte meg a cselekvést, hogyan teljesítheti a pápának tett vállalását. Hogyan szólíthatóak meg a fiatalok, akik nem keresik sem Istennel, sem az Egyházzal a kapcsolatot? Moysés Azevedo

arra felismerésre jutott, hogy a fiatalság kedveli a pizzát. 1982 nyarán megnyílt az első hely, ahol a népszerű étel fogyasztását összekapcsolták az evangelizációval.

Meghívták a fiatalokat egy-egy szelet pizzára, jókat beszélgettek, majd átvezették őket az étterem mellett lévő kápolnába, ahol folyamatos szentségimádást tartottak. A pizza után megkínálták a vendégeket a mennyei kenyérrel, az Eucharisztiával.

Jelenlét

Sokakat a találkozás az élő Jézussal arra ösztönzött, hogy családtagként kötődjenek az Egyházhoz. „Nagyszerű dolog nőtt ki a kezdeményezésből” – értékelte az elmúlt évtizedeket Azevedo. Mindenkit befogadtak, és egy hatalmas közösséggé formálódtak, amelynek tagjai jelenleg a világ több mint harminc országában vannak jelen. Budapesten is találkozhatunk velük.

Az interjúban kitértek a kereszténység helyzetére is. Moysés Azevedo felidézte, hogy Dél-Amerika az evangéliumot Európától és az onnan érkező misszionáriusoktól kapta. Napjainkban annak lehetünk tanúi, hogy az öreg kontinens egyfajta sivatag a hit számára, míg Dél-Amerikában élő hittel találkozhatunk. A közösségalapító hangsúlyozta: „Nem tekintek az európai hitre múltbeli dologként, minden nemzedéknek szüksége van az evangéliumra, az erős tanúságtételre; a hit nemcsak kultúra, jelen van az emberek szívében.”

Az evangelizáció kudarca nem a fiataloké

Arra bátorított mindenkit, hogy keressen és találjon kapcsolódási pontot a fiatalok felé. Az örömhírt kell tolmácsolni feléjük Jézusról. „Az evangelizáció kudarca nem a fiatalok kudarca, mert az ő szívük rááll erre, éheznek az igazságra; ha van kudarc, az az idősebbek kudarca, mert nem tudtak úgy tanúságot tenni az Úr mellett, hogy az megérintse a fiatalok szívét” – jelentette ki. Európában – fűzte hozzá – nem halt meg a hit, csak aluszik.

Az evangelizáció lehetőségeiről kifejtette, nagy lehetőséget rejt a Ferenc pápa által alapított Világiak, a Család és az Élet Dikasztériuma tevékenysége, amelynek egyébként ő is a tagja. Moysés Azevedo szerint az Egyházunkban és a mi életünkben is fontos pillanatok a mostaniak. Ennek csak egy része adódik abból, hogy az argentin pápa egy életteli evangelizációt jelenít meg. A másik fele, hogy missziós lelkülettel áll a feladatához. A modern embert az Egyháznak nyitottan, az utcákra kilépve kell elérnie, ott kell hirdetni az örömhírt.

Éhezők és szomjazók

A pápa erős üzenetet fogalmazott meg Azevedo szerint akkor, amikor apostoli buzdításában azt tolmácsolta, hogy az Egyháznak ki kell lépnie a saját falai közül és ki kell mennie az emberekhez. A Katolikus Shalom Közösség alapítója szerint a szeptemberi NEK is ezt a törekvést közvetíti. A ma emberét – tette hozzá – így lehet megszólítani: az éhezővel megoszthatjuk az Élet kenyerét, a szomjazóval az Élet vizét és az Eucharisztiát. Ahogy ezt kifejezi a budapesti világesemény biblikus jelmondata is: „Minden forrásom belőled fakad.”

A beszélgetés teljes egészében ITT hallgatható meg 07 óra 05 perctől.

Moysés Azevedóval személyesen is találkozhatunk szeptember 8-án a Hungexpón! A NEK-re ITT lehet regisztrálni.

Forrás és fotó: NEK

Magyar Kurír