A hűség és a bátorság papja volt – Film készült Györgypál Albert életéről

„Györgypál Albert a hűség és bátorság papja volt. Az Istenhez való hűsége és az Istenbe vetett hite, bátorsága, adott neki erőt, hogy azt a munkát, amit a Jóisten rábízott, elvégezze. És elvégezte. Remény volt, és remény próbált lenni egy reményvesztett helyzetben, mikor is sem kora, sem életkörülményei nem tekinthetők sikertörténetnek” – írja le Serfőző Levente a hitvalló pap életet, s szavai tükrözik azt a megérintettséget, mely évek óta arra ösztönzi, hogy kutassa és megismertesse Györgypál Albert életét.

A nagyváradi egyházmegye papjával mély rokonságot érez; ő maga Nagyvárad szülötte. Mérföldkő volt a 2024-ben megjelent Rongyosan az Isten előtt című könyv, melyet most ugyanezzel a címmel követi a dokumentumfilm.

Serfőző Levente szeged-felsővárosi plébános, oktatási püspöki helynök, a Gál Ferenc Egyetem oktatója a szegedi bemutatón kiemelte: hitünk és tudásunk továbbadását gazdagítja a digitás forma és nyelv, hozzásegít a hit közvetítésének hatékonyságához.

A filmbemutatón Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök arról beszélt, hogy a húsvét és pünkösd közötti időszakban az Egyház újraéli világtörténelmi küldetésének kezdetét, amikor az volt a feladat, hogy hiteles tanúságot tegyenek Krisztustól. 

A történelem során váltakozott: hol az üldöztetés, hol az elkényelmesedés tette nehézzé a hiteles keresztény életet; aki tanúságtevő életre vállalkozott, annak gyakran lett üldöztetés, fenyegetés a sorsa egészen a vértanúságig – emlékeztetett a főpásztor. 

Hazánkban és a környező országokban a kommunista, ateista diktatúra különböző intenzitással és formában üldözte a keresztényeket. Ennek a korszaknak volt az áldozata tanúságtevő és fáradhatatlan szolgálatot végezve Györgypál Albert – mondta szeged-csanádi megyéspüspök.

Kiss-Rigó László köszönetet mondott az alkotóknak, a Krónika Intézetnek; Kassai Ildikó igazgatónak, az egyházüldözés korát kutató történésznek, Serfőző Leventének és Farkas György rendezőnek.

A filmben Serfőző Levente narrációja vezeti végig a nézőt Györgypál Albert életén, mely tükrözi népünk 20. századi történetét.

A történeti sétát korabeli fényképek illusztrálják.

Betekintést nyerünk a fiatalon elhunyt pap életének helyszíneibe – járunk Lövétén, ahonnan szülei származnak; Melencén, ahol született; Békéscsabán, Szegeden, Orosházán; majd követjük Berci atyát tábori lelkészként az ukrán frontra, végül vissza Váradra.

Hangsúlyos a filmben a szegedi szemináriumi időszak, ahol a papságra készülve megismerkedik a cserkészettel, Kerkai Jenő SJ révén a keresztény szociális tanítással és KALOT-tal (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete). Saját maga által készített képek és levelei mutatják be tábori lelkészi mindennapjait.

Kiemelt fejezet a filmben a bolsevizmus egyházüldözése. Korabeli filmfelvételek beszélnek az államilag szervezett terrorról, a könyörtelen és határozott pusztításról. A frontról hazatérve Váradra Berci atya több újságcikkben számol be élményeiről.

Ez már Várad szovjet megszállásának ideje, 1944 decemberében járunk. Látjuk a területi és ideológiai megszállás képeit, amikor megkezdődik a tömeges megtorlás, tisztogatás „a nép boldoggá tétele” időszaka, és folyik az internálás, a sváb, szász és magyar lakosság vagyonának elkobzása. Eközben Berci atya aktív lelkipásztor szolgálatot végez, főként az ifjúsággal foglalkozik.

Már megfigyelik, amit érez is. Tudja, hogy nagy a veszély. December 15-én felajánlja életét az ifjúságért és az Egyházért. Másnap letartóztatják. A vád ellene írásai alapján nyílt lázítás.

Kilenc hónapot tölt börtönben. Betegen kerül ki. Naplójában beszámol a rabokat sújtó verés, kínzás, megaláztatás, éhezés hónapjairól. Beteg, megtört, de dolgozik. Egyre súlyosabb állapotba kerül, ápolásra szorul, kórházba viszik. A műtéteket már nem tudják rajta elvégezni, 1947 nyarán haldoklik. Nagy fájdalmak mellett fogadja a látogatókat, és úgy engedi el őket, hogy mosoly van az arcukon.

Temetése Váradon, az Olaszi temetőben volt, az egész város gyászolta. 

Mindent odaadva tért vissza a Jópásztorhoz. Krisztus iránti hűségben és felebaráti szeretetben teljesedett ki élete.

A film befejező képsorain az érintett települések főpásztorai, papjai emlékeznek meg Györgypál Albertről.

A filmbemutató végén Serfőző Levente felolvasta saját, Györgypál Albert tiszteletét kifejező versét.

A mélyből…
Neved lombok árnyékában pihent.
Sötétben őrizték arcodat.
Szétszakadt néped Ölében ringatott,
s te Zsoltárok hegyeit énekelted,
kenyeret törtél,
majd reszketve önmagad.
Vonat a pokolba.
Hűség rajzolta ösvényed,
Csendben született igen,
Írásba rejtett emlékezet.
Tenyeredben szegek.
Véresre festetted az időt.
Rongyosan megérkezel.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír