A huszárok közösségéről beszélt a Rókahegyi görög esték legutóbbi alkalmán Bene János múzeumigazgató

Mivel a rendszerváltás előtt nem nagyon mertek beszélni múltjukról a korábban még harcokban részt vevő, illetve szovjet hadifogságot elszenvedő huszárok, csak nehezen indult be a felderítésük. Viszont ők tudtak egymásról, így egy-egy huszár sok-sok társáról osztott meg információt. Ezáltal

a múzeum korábbi vezetőségének segítségével sikerült megszervezni 1988-ban Budapesten egy nemzetközi, majd 1989-ben Sárváron egy újabb huszártalálkozót.

Ennek azután hagyománya lett, mert azóta is kétévente megrendezik az összejövetelt. A harmadik találkozó 1991. augusztus 22-én Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfaluban volt, 500 fő legénységgel és a még élő tisztekkel. Ekkor kezdte el Bene János még fiatal történészként gyűjteni a huszártárgyakat, amelyekből jelenleg szép kiállításra való anyag gyűlt össze. Az idei találkozó augusztus 16-án lesz, ahova 50–60 lovast várnak hazánkból és Erdélyből.

1994-ben létrejött a Magyar Huszár Alapítvány, melynek elnöke Vattay Antal altábornagy (1891–1966) unokája, akit hős nagyapjához hasonlóan szintén Vattay Antalnak hívnak, titkára pedig Bene János. A nyugdíjas múzeumigazgató áldozatos munkával ápolja a nagy múltú fegyvernem dicső hagyományait. A találkozók évében minden alkalommal könyv jelenik meg például a huszárok történetéről, az 1941-es hadinaplóról, a huszonegyes honvédekről. A könyveken kívül

Nyíregyházán huszárkertet hoztak létre, utcákat neveztek el a huszárokról, és 1997-ben Magyar huszár-szobrot állítottak fel a II. világháborúban harcolt hősi magyar huszárok emlékére.

A magyar huszár hungarikum lett, főleg a huszárszellemnek köszönhetően, melyet a tiszteleten alapuló barátság, a gyors helyzetfelismerés és döntés, az önfeláldozás, bátorság, helytállás, bajtársiasság jellemez. Az előadó erről így fogalmazott: a vezető huszártiszt apja, papja, tanítója a legénységnek, mindig mindenben számíthatnak rá. A bátorságra jellemző, hogy

1941-ben 300 lovas szállt szembe a géppuskás oroszokkal, és győzelmet arattak.

A magyar huszárok 34 országban alapítottak huszárezredet. Ruházataik mind külföldön, mind Magyarországon eredeti, 1848 óta megőrzött szabásminták szerint készülnek. 

Ma itthon körülbelül 120 huszár van, a fegyvernemnek bárki tagja lehet, akit érdekel a huszármúlt, a hagyományőrzés.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Szerző és fotó: Obbágy Veronika

Magyar Kurír