2025. május 13., kedd
Szervác, Imelda, Imola
Szervác, Imelda, Imola
Urr Ipoly beszédében elmondta: Máriára rá kell találni, fel kell fedezni, hogy igazán édesanyává váljon számunkra. Veszélyben, szükségben, kétségek között gondoljunk Máriára, hívjuk őt – buzdított. – Ne távozzék ajkunkról, ne távozzék szívünkből, és hogy közbenjáró imáját elnyerhessük, ne szűnjünk meg példáját követni – tette hozzá.
Ha őt követjük, nem fogunk eltévedni, mert Mária mindig kísér, ha nem is sejtjük. Ha őt kérjük, nem fogunk kétségbeesni – gondoljunk csak a kánai menyegzőre. Ha rá gondolunk, nem térünk rossz útra. Ha ő fogja kezünket, nem fogunk elbukni – erre számtalan példa van a történelemben. Ha ő védelmez, nincs mitől félnünk. Ha ő vezet, nem fogunk elfáradni. Ha ő kegyes hozzánk, célba érünk – zárta szentbeszédét Urr Ipoly.
A szentmise után Prímász Róbert nagyesztergári és jásdi plébános megköszönte a hívek részvételét, és azt, hogy ebben az évben is csinosítgatták a kegyhelyet.
Jásd-Szentkút hazánk legrégibb ma is virágzó szent helye. Már a kora vaskortól áldozóhelyként szolgált a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett őseink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették ki istenük irgalmát. A keresztény Szentkút az 1845. évi kanonika vizitációs okmány szerint 600 évnél régebbi. Radó Polikárp liturgiatörténész a Pozsony melletti Mária völgye és az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartotta a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak.
A kápolnát gróf Zichy István építtette a régi fakápolna helyébe 1837-ben. Belsejében Keszthelyi Gyula festő szekkói és a kegyszobor található. A jásdi szentkútról az 1814. évi leírásban olvashatunk először.
Forrás: Búcsújárás.hu
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
.gif)
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
3
