A jó keresztény vezető élő kapcsolatban van az Úrral – Országosan is egyedülálló képzés Kaposváron

A két féléves, önköltséges szakon – amelynek tervét nagy örömmel fogadták a történelmi egyházak –, a szemléletformáláson és a gyakorlaton lesz a hangsúly.

Egy alapdiploma megléte a jelentkezés feltétele, és a keresztény értékrend iránti affinitás. A képzésre hívő oktatókat kértek fel – köztük lelkipásztorokat is –, akik a Szentírás tanításai alapján közvetítik tudásukat, tapasztalataikat, hiszen szerencsére már találunk arra példákat, miként vannak jelen a bibliai tanok a vezetéstudományban.

Kőműves Zsolt, a gazdaságtudományi kar adjunktusa, szakfelelős a közelmúltban értékes kötetet tett le a vezetéselmélet asztalára: Jó vezetőket keresünk, avagy a vezetés lényegi kérdései című könyve hiánypótló, mivel a vezetéselméletnek mind ez idáig nem volt tankönyve.

Erre figyelt fel Varga László kaposvári megyéspüspök, aki maga is vallja: veszélyben van a keresztény európai kultúra, ezért szükséges a keresztény értékrendű közösségek szervezése, emellett pedig az Egyháznak is több szakképzett vezetőre van szüksége. A főpásztor arra kérte Kőműves Zsoltot, hogy a tartson csapatával egy vezetőképzést a püspökségen. Múlt év októberétől áprilisig kéthetenként találkoztak a résztvevők, s egy-egy téma került nagyító alá. A képzés zárásakor fogalmazódott meg a vágy-kérdés: miért ne lehetne magasabb szinten oktatni a keresztény vezetéselmélet tanait. A sejtés beigazolódott: a felsőoktatási piacon nincs ilyen jellegű képzés, melynek tematikáját Szigeti Orsolya dékánnal és Berke Szilárd stratégiai dékánhelyettessel közösen dolgozta ki a szakfelelős. Az egyetem beadott egy szakindítási kérelmet, az Oktatási Hivatal pedig kiadta az engedélyt.

S hogy milyen a jó keresztény vezető? Kőműves Zsolt szerint olyan, aki nemcsak ismeri, hanem szereti is a beosztottjait, s arra törekszik, hogy még teljesebben „képbe kerüljön” működésüket, korlátaikat, erősségeiket illetően. Természetesen tisztában van saját lehetőségeivel, gyengeségeivel is, és folyamatosan képezi magát. Élő kapcsolatot ápol az Úrral, nemcsak kéri, hanem kérdezi is a Fennvalót, s így döntéseit megáldja az Isten.

A képzés gyakorlati oldaláról Kőműves Zsolt elmondta: tréningszerűen zajlik majd, és olyan tudást szerezhetnek a résztvevők, amely nagy segítségükre lesz mindennapi életükben, munkájukban. A tantárgyak között szerepel a kommunikáció, a motiválás, a vezetési döntések, de a konfliktuskezelés is kiemelt szerepet kap majd. Az a cél, hogy naprakész és korszerű vezetőket képezzenek, akik egyaránt birtokában lesznek az innovatív menedzsmenttechnikáknak és a keresztény értékrendnek.

Pongrácz Máté kaposvári evangélikus lelkész azért tekinti rendkívül fontosnak az induló szakot, mert gyülekezeti vezetőként azt érzi, a teológiáról kikerülő lelkészek kevésbé vannak felkészítve a vezetésre. Ha több ismeretük lenne a vezetéselméletről, lehet, hogy kevesebb konfliktushelyzet adódna, illetve azokat hatékonyabban lennének képesek kezelni. A keresztény vezetőnek határozott döntéseket hozó pozícióban is bátran kell lépnie, s mindeközben a jézusi szeretet nyelvét is használnia kell.

Magam sem vagyok tisztában azzal, hogy a közép-európai régióban miként lehet mindezt egymással párhuzamosan képviselni és megvalósítani, de él a vágy a szívemben, hogy minél többet tudjak e területről is – fogalmazott Pongrácz Máté. – Sok kritikát kapnak az egyháziak is, így a Bibliát és Jézus tanításait etikailag és morálisan kellene végiggondolni, s akkor még érzékelhetőbbé válik: Jézustól nem állt távol a radikalitás és a kritikus gondolkodás. Én is várom az őszt, hogy tanúja legyek e képzési folyamatnak, s úgy vélem: e „finomhangolás” iránti nyitottságra mindannyiunknak szüksége van.

Bellai Zoltán kaposvári református lelkész, püspöki megbízott ugyancsak örömét fejezte ki, hogy keresztény vezetőképzésre lesz lehetőség a somogyi megyeszékhelyen, s kérdésünk kapcsán arra utalt: a Református Egyház körül is fantasztikusan megváltozott a gazdasági környezet, a szemléletmód, folyamatosan változnak a jogszabályok is, így rendkívül hasznos, hogy gazdasági és pénzügyi kérdésekben is „képben legyenek”.

Itt válik igazán izgalmassá a kérdéskör, hiszen az erkölcsösség sajnos hiányzik a körülöttünk lévő pénzvilágban – állítja a református lelkész. – Farkastörvények uralkodnak, pedig ha a gazdaság szereplői keresztény értékrend szerint élnék és szerveznék életüket, másként történnének a dolgok. Kálvin János a maga idejében szigorú szabályokat vezetett be akár a kamatkezelés kapcsán is, s meghatározta, miként működhetnek a gazdasági élet szereplői. Itt az ideje, hogy felnyissuk a mai szakemberek szemét, s ráirányítsuk figyelmüket a keresztyén értékrendre, de nem csak pénzügyi vonatkozásban. Nálunk a negyedik parancsolat azt tanítja: hat napon át dolgozzunk, szolgáljunk, de a hetedik napon pihenjünk. Azt tapasztalom, sokszor nemcsak a munkanapokkal, hanem a pihenőnapokkal is gond van. Az nem pihenés, hogy vasárnap délután plázatúrákat szervezek a családommal…

Bellai Zoltán lelkész kifejtette: megkerülhetetlen az ökológiai vonzata e képzésnek. Az Úristen az első emberpárra azt hagyta, hogy művelje, és őrizze a világot. Tudjuk jól, hogy miként távolodtunk el az édenkerti utasítástól, ezért nem hagyható tovább, hogy önmaga vesztébe rohanjon a világ.

A szakfelelőstől megtudtuk: ha gazdasági alapdiplomával jelentkezik valaki a képzésre, akkor az „Keresztény értékrendű szakközgazdász” titulust kap, egyébként pedig „Keresztény értékrendű vezető” minősítésben részesül.

Szöveg: Lőrincz Sándor/Kaposvári Egyházmegye

Fotó: KE.hu

Magyar Kurír