A keresztényeknek együtt kell működniük a békéért – Etióp egyházi vezetők előadása a Pázmányon

Az előadók Berhaneyesus Demerew Souraphiel, Addisz-Abeba bíboros érseke, Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház Gyermek- és Családügyi Szervezetének vezérigazgatója és Girma Borishie Bati, az Etióp Evangélikus Egyház Közép-etiópiai Szinódusának alelnöke voltak. A rendezvényen megjelent Orosz Atanáz görögkatolikus püspök és Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára is.

A megjelenteket Komáromi László, a PPKE jogi akrának dékánhelyettese, Azbej Tristan államtitkár és Hölvényi György EP-képviselő köszöntötték.

Komáromi László idézte Tertullianus ókori egyházi írót, laikus teológust: „A keresztények vére magvetés, minél többet szórnak szét belőle, annál bőségesebb termést hoz.” A dékánhelyettes rámutatott: a mártírok és a hitvallók az Egyház különleges ajándékai, ezzel együtt fájdalmas látni, hogy a keresztényeket még ma, Krisztus után kétezer évvel is a világ sok helyén üldözik, jelenleg a Föld legjobban veszélyeztetett vallási közösségét alkotják. Ez korunk súlyos megpróbáltatása. A magyar kormány lehetőségeihez képest segíti az üldözött keresztényeket, többek között pénzügyi támogatással.

Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság vezetője felidézte, hogy fél évvel ezelőtt a Könny és szomorúság elnevezésű etióp menekülttáborba látogatott, ahol csaknem egymillió, főleg Szomáliából, Eritreából, Szudánból és Dél-Szudánból elüldözött emberről gondoskodnak az etióp egyházak szervezésében. A keresztényellenes erőszak terjed Afrikának ebben a régiójában, világszerte pedig 245 millió keresztényt üldöznek hitük miatt, ami humanitárius katasztrófa, de a Nyugat ezt elhallgatja, miközben támogatja a migrációt és hatalmas összegeket költ a bevándorlók integrációjára. Ezzel szemben a magyar kormány nem a migráció menedzselését, hanem az elvándorlás megelőzését szorgalmazza, vallja, hogy mindenkinek helyben, a szülőföldjén kell biztosítani az emberhez méltó életet. A Hungary Helps Program keretében eddig több millió rászorulóhoz jutottak el. Az államtitkár felidézte, hogy fél évvel ezelőtti látogatásakor a menekülttábor árváinak sátraiban Jézust és a szenteket ábrázoló posztereket látott, annak jelképeként, hogy a könny és a szomorúság helyébe az öröm és a remény léphet.

Hölvényi György EP-képviselő a következő időszak fő kihívásának nevezte: megértetni az Európai Unió döntéshozóival, hogy mit gondolunk a vallásokról, a kereszténységről, egyáltalán, mi az egyházak szerepe. Európában egyes erők meg akarják szüntetni a vallást. Ezzel szemben mi valljuk, hogy a legmegbízhatóbb szövetségesek az egyházak.

Paradigmaváltásra van szükség – szögezte le a KDNP EP-képviselője. – Az EU vezetői szerint a migráció összefügg a fejlesztéspolitikával, mi viszont azt valljuk, hogy sikeres fejlesztéspolitika csak az egyházakkal közösen valósítható meg. Az Európai Parlamentnek új Marshall-segélyprogramot kell megszavaznia, hogy az afrikai emberek szülőföldjükön maradhassanak, ott boldogulhassanak.

Berhaneyesus Demerew Souraphiel, Addisz-Abeba bíboros érseke felidézte, hogy Szent II. János Pál pápa az Európai Parlamentben arra kérte a képviselőket, vegyék bele Istent, a kereszténységet az új alkotmányba, de ők elutasították ezt. „Elgondolkoztató, hogyan teheti ezt meg egy földrész, amelynek keresztény gyökerei vannak. Az etióp egyház hálás a magyar kormánynak, hogy nemzeti politikájának központjába emelte a kereszténységet” – mondta a bíboros érsek. Majd kiemelte: hazája népessége 110 millió fő, Etiópia Nigéria után Afrika második legnépesebb országa. A fiatalok lakossághoz viszonyított részaránya ötvenöt százalék. Etiópia a békességre törekszik szomszédaival – Szomáliával, Eritreával, Szudánnal és Dél-Szudánnal – és az országon belül is a különböző nemzetiségekkel, csoportokkal.

Az Egyház célja a közjó szolgálata az élet minden területén. A keresztények és a muszlimok a történelem folyamán többségében békében éltek egymással, ez talán még ma is így van, de sajnos a fundamentalista iszlám hirdetői egyre nagyobb erővel támadják ezt a békét – folytatta az érsek. – Az etiópok azonban szeretik a hazájukat, és az Egyház azt szeretné, ha a fiatalok nem menekülnének el a szegénység elől, hanem otthon maradnának, és összefogva a jóakaratú emberekkel, megváltoztatnák az országot.

Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház Gyermek- és Családügyi Szervezetének vezérigazgatója számadatokat közölt: az ortodox egyház Etiópia ősi egyháza, több mint 50 millió tagja van. Ötvenhárom egyházmegyéjük van, a kolostorok száma több mint 65 ezer, az iskoláké 200 ezer. 12 millió fiatal tartozik hozzájuk. Menekültügyben az ortodox egyház a nyitott kapu politikáját követi. Jelenleg 905 ezer menekült él az országban, döntő többségük öt országból – Eritreából, Szomáliából, Szudánból, Dél-Szudánból és Jemenből – érkezett. A belső menekültek száma 3 millió, ők az árvizek, az aszály, a tiszta víz hiánya, a munkanélküliség miatt menekülnek az ország élhetőbb helyeire.

Samson Bekele Demissie felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt két évtizedben Etiópiában a muszlimok száma 14 millióról 29 millióra növekedett, és ezzel párhuzamosan teret nyertek a szélsőséges iszlamisták, templomokat gyújtanak fel, keresztényeket gyilkolnak. Egyértelmű céljuk a hatalom megszerzése, hogy kormányra kerülve bevezessék a saríját. Az ortodox egyház feladatai ebben a helyzetben: átlátni, hogy mik a szélsőséges iszlamisták tervei, együttműködni a kormányzattal és a különböző közösségekkel a nyugalom fenntartása érdekében, illetve békességre, toleranciára nevelni a fiatalokat.

Girma Borishie Bati, az Etióp Evangélikus Egyház Közép-etiópiai Szinódusának alelnöke elmondta, egyházuknak tízmillió tagja van. Széles ökumenikus együttműködésre törekednek és holisztikus szolgálatot végeznek, misszionálnak, hirdetik az örömhírt és képezik a diakónusokat. Legfőbb küldetésük Krisztus szeretetét megjeleníteni az egész társadalomban – kiemelten a szegények körében – és megvédeni a környezetet.

Az etióp evangélikus egyház vezetője is felhívta a figyelmet a szélsőséges iszlamisták erősödésére, kiemelve, hogy képviselőik titkos tárgyalásokat folytatnak kormányzati szervekkel. Miközben a keresztények érdekérvényesítő szerepe csökken, a muszlimoké nő. Egyre gyakoribbak a keresztények elleni támadások, felgyújtják a házaikat, a templomokat, nem ritka az ellenük elkövetett gyilkosság sem. Girma Borishie Bati felidézte, hogy egy település polgármestere utasította az evangélikus gyülekezetet, rombolják le templomukat, és hagyják el a várost. Ebben a szorongatott helyzetben a keresztény közösségeknek a korábbiaknál sokkal összehangoltabban kell együttműködniük a békesség megőrzése érdekében.

Etiópiában 2007-es adatok szerint a lakosság kétharmada volt keresztény. Közöttük 43,5 százalék az ortodox keresztények számaránya, 18,6 százalék a protestánsoké, 0,7 százalék a római katolikusoké. A muszlim hívők a népesség 33 százalékát teszik ki.

Fotó: Bókay László

Bodnár Dániel/Magyar Kurír