A betlehemi békeláng ünnepélyes átadásán jelen voltak a városban működő keresztény felekezetek vezetői, képviselői: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Sipos Barnabás, a Debreceni Szentháromság Magyar Ortodox Egyházközség parókusa, Tóth Sándor, a Debreceni Baptista Gyülekezet lelkipásztora, valamint Papp László, Debrecen polgármestere, Vántus András Istvánné, a Debreceni Tankerületi Központ szakmai vezetője, a 43. Számú Főnix Cserkészcsapat képviselői és az Ady Endre Gimnázium diákjai.
Az ünneplő közösséget Dobránszky Sándor, a gimnázium igazgatója köszöntötte. Elmondta, közel harminc éve, hogy átlépte a gimnázium küszöbét, és mindig is érezte, hogy a hely több mint egy iskola, több benne a lélek, a szeretet, az odafigyelés. A tavasszal megindult régészeti feltárások során tudatosult bennük a hely különlegessége. Az igazgató örömét fejezte ki, hogy olyan helyen áll az intézmény, ahol már 700 évvel ezelőtt is a tudás, az emberség bástyája állt.
Az intézményvezető ezután leleplezte azt a molinót, ami a debreceni Ady Endre Gimnázium területén feltárt ferences kolostor alapításának 700. évfordulóját hirdeti. A gimnázium ezt a szellemi örökséget viszi tovább.
Ezt követően a diákok közösen énekelték el a Napfivér, Holdnővér című dalt, az iskola nyitott ablakaiban állók is bekapcsolódtak az éneklésbe.
A cserkészek átadták a felekezetek vezetőinek, képviselőinek a betlehemi lángot, amelyet majd szétosztanak a templomokban, közösségekben, eljuttatva azt a családokhoz is. Ünnepi köszöntőt mondott Tóth Sándor baptista lelkipásztor; Sipos Barnabás ortodox parókus; Kocsis Fülöp érsek-metropolita; Fekete Károly református püspök és Palánki Ferenc megyéspüspök.
Kocsis Fülöp felhívta a figyelmet azokra az atyákra, akik több száz évvel ezelőtt ugyanezen a helyen karácsonyi dalokat énekeltek, örvendeztek és táncoltak. Összeér a múlt emberének hite a mai ember istenkeresésével, hitével – fogalmazott az érsek.
Szent Ferenc annyira szerette Istent, hogy mindazt, amit tőle kapott – amit a Napfivér, Holdnővér dalban is megénekeltek – ajándékként fogadta. Az Istent szerető emberekben megvan ez a derű, az öröm, minden sötétség ellenére is, mert a kicsiny láng le tudja győzni a sötétséget. Kocsis Fülöp buzdított: Vigyük tovább ezt az üzenetet! Krisztus megszületett, közöttünk van, neki köszönhetjük azt a derűt, amelyet megéltek 700 évvel ezelőtt és megéljük mi is Istenre tekintve. Krisztus velünk van, és mindig van okunk a boldogságra, örömre.
Palánki Ferenc megdicsérte a diákokat a szép éneklésért és utalt a dalban is elhangzó gyötrelem és gond kifejezésekre. Az életben valóban mindig van okunk panaszkodni, fájdalom, szenvedés és gyász ér bennünket. A püspök megemlékezett nemrég elhunyt jóbarátjáról, Legeza József görgökatolikus atyáról, aki Szent Ferenc-i lelkületű volt, mindig mindenben meglátta a jót és a szépet.
József atyáról a Kossuth rádióban is megemlékeztek egy általa írt elmélkedést idézve, amelyben szó van egy felvidéki író novellájáról. Istenes Andrást megbízták, hogy vágjon ki három fenyőfát az erdőben – többet ne, mert vágási tilalom volt. Az egyik fa lehetett az övé. Istenes András elindult hazafelé a fenyőfájával, és vele szemben jöttek az emberek, akik szomorúak voltak, hogy nekik nem lesz karácsonyfájuk. Erre Istenes János levágta az ágakat és szétosztotta nekik. Feleségének ez nem tetszett, de Istenes András azt mondta: ma én voltam a karácsony hírnöke, mert engem jelölt ki az Úr.
„Kedves diákok! Ebben az évben legyetek ti a karácsony hírnökei, vigyetek mindenkinek azokból az értékekből, jóságból, amit hordoztok magatokban és mindazt, amit megértettetek Istenből, és amit megalkottok, létrehoztok. Az igazi művész az, aki nem a bűn által megsebzett emberből írja, rajzolja, énekli, mondja ki, ami benne van, hanem azt adja át, amit Istenből – a szépségből, az igazságból, a jóságból, a szeretetből – megértett – fogalmazott a püspök. – Ismerjük meg egyre inkább, akár Szent Ferenc tanításán keresztül Istent, fogadjuk be őt a szívünkbe, és osszuk ki nemcsak karácsonykor, hanem életünk minden napján!”
Az ünnepség végén a megyéspüspök kérte a jelenlévőket, hogy közösen imádkozzák el a Miatyánkot.
Az eseményről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.
Szöveg és fotó: Kovács Ágnes
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria