A résztvevők különböző közösségekkel ismerkedhettek meg napról napra: szalézi szerzetesekkel, szegedi szeminaristákkal, ministránsokkal, cserkészekkel, zenés közösséggel és a Kalazancius Mozgalommal. A közösség lényegének megismeréséhez több előadás is segítette a táborlakókat. Hallottak a Jézussal való közösségről, volt szó a szerzetességről és a családról, valamint a kiscsoportos beszélgetések alkalmával is igyekeztek még jobban elmélyülni ezekben a témákban.
Az előadások és beszélgetések mellett jutott idő a testi feltöltődésre is, szinte mindennap volt sportolási lehetőség is. Első nap vizes sorversennyel próbálták lehűteni magukat a fiatalok, majd ügyességi akadályversenyre került sor, és a hagyományos röplabdabajnokság sem maradhatott el. Idén a kézműves-foglalkozások is a tábor kiemelt témájára épültek. A résztvevők egy-egy puzzle-darabot festettek ki, amelyen a „Ki vagyok én?” kérdésre kellett válaszolni. Miután megszáradtak a darabkák, együtt összerakták a puzzle-t, így egy gyönyörű színes képet kaptak.
A tábor idején szinte végig jelen volt egy lelkipásztor, és idén először csatlakozott a résztvevőkhöz a Ferences Mária Misszionárius Nővérek közösségének egy tagja is. Bármikor felkereshették őket a fiatalok lelki beszélgetésre. Jelenlétük és a szalézi szerzetesek tanúsága is kincs volt, különösen a lelkinapon, amikor három különböző imamóddal ismerkedhettek meg a résztvevők, amelyek alkalmazására az esti Face2face nyújtott lehetőséget. Már-már hagyomány, hogy a tábor utolsó estéjén bátorságpróbát rendeznek, ahol „ijesztő” feladatok keretében teheti mindenki próbára magát.
Az utolsó nap témája a család volt. Az ötnapos program táborzáró szentmisével ért véget, amelyet Gyulay Endre nyugalmazott püspök mutatott be.
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria