Az Egyház és a magyarság ügyét szolgálta – Keresztes Sándor életútját bemutató kötet jelent meg

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egyik alapítója, a rendszerváltást követően elsőként kinevezett vatikáni nagykövet, nyolcgyermekes édesapa rokonai, barátai, tisztelői körében neves előadók méltatták Keresztes Sándor politikusi tevékenységét, az Egyházért és a magyarságért végzett szolgálatát.

A könyvbemutatót Zombori István történész vezette; Várszegi Asztrik OSB püspök, emeritus főapát mondott köszöntőt; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke; Balogh Margit, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója és Somorjai Ádám OSB, a vallástudományok kandidátusa tartott előadást.

A rendezvényen jelen volt többek között Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora is.

A magyarság és az egyház szolgálatában – Életútinterjú dr. Keresztes Sándorral című kötetben publikált interjúkat Javorniczky István készítette 1988-ban és 1994-ben, a szöveget Keresztes András szerkesztette.

Zombori István történész úgy fogalmazott: a kötet „szenzációs olvasnivaló” a 20. század egyik meghatározó politikusának a háttérben, csendben végzett, mégis nagy hatású munkájáról, szolgálatáról, egyúttal a kor kiemelkedő egyházi embereiről, állami tisztségviselőiről, illetve a 20. századi magyar egyháztörténelem kevéssé ismert, mégis jelentős történéseiről.

Zombori István megemlítette, hogy a könyvbemutató helyszíne egykor a Szent István Társulat díszterme volt, azé a társulaté, amelyet az állam az 1970-es évek elején meg akart szüntetni, és amely végül Keresztes Sándor közbenjárására mégis megmaradt, s jelenleg is működik.

Várszegi Asztrik OSB püspök, emeritus főapát előadásában méltatta Keresztes Sándort mint jogászt, politikust, pártelnököt, vatikáni nagykövetet, s mint tisztességes, derűvel is megáldott, hívő embert, valamint a Keresztes családdal való személyes, baráti kapcsolatáról is beszélt.

Elismeréssel szólt az 522 oldalas interjúkötetet gondozó Keresztes András „igényes, letisztult” szerkesztői munkájáról.

Keresztes Sándor (1919–2013) Magyarókereken (Kolozs vármegye) született, a kolozsvári egyetemen szerzett államtudományi diplomát. Egyetemista évei alatt részt vett a katolikus szociális mozgalmak – az Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) és a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete – erdélyi megszervezésében.

1944-ben a román katonaság elől menekülve került Budapestre (Budafokra), ahol részt vett a zsidók mentésében, emiatt a nyilasok letartóztatták, a kivégzést csak alig tudta elkerülni.

1945-től a keresztény szociális eszméket valló Demokrata Néppárt szervezésében működött közre Barankovics István mellett, később parlamenti munkát végzett.

A Rákosi-féle leszámolási politika keretében 1948 nyarán „klerikofasiszta” múlttal vádolva megfosztották parlamenti mandátumától. 1956-ban egyik újraindítója volt a Demokrata Pártnak, ezért 1957-ben internálták.

Keresztes Sándor 1949-től 1950-ig háziipari harisnyakötésből tartotta el családját. Ezután 1963-ig az Új Ember katolikus hetilap kiadóhivatalában pénzbeszedő volt, majd fűtőként dolgozott.

1962-ben a Pécsi Tudományegyetemen jogtudományi doktorátust szerzett. 1963-tól üzenetközvetítő szerepet vállalt lllyés Gyula író és Márton Áron gyulafehérvári püspök között.

1980-ig (nyugdíjba vonulásáig) az Új Ember kiadóhivatalának munkatársa volt. 1980–89 között a Szent István Társulat jogi tanácsadójaként működött.

Az 1980-as évek végén több egyesület, köztük a Márton Áron Társaság létrehozásával ismét bekapcsolódott a közéletbe. A rendszerváltásnak is részese volt az 1989-ben alakult Kereszténydemokrata Néppárt, amelynek szervezése Keresztes Sándorék lakásán indult el. A pártnak egyik vezetője, majd elnöke lett.

1990-ben országgyűlési képviselővé választották. Rövid parlamenti munka után az új kormány első vatikáni nagykövetévé nevezték ki. Nagyköveti tevékenysége megalapozta az azóta is élő államközi kapcsolatokat, egyúttal sikerült vatikáni segítséggel európai üggyé tenni az őshonos kisebbségek sorsát.

Szentszéki tárgyalásai révén meghatározó szerepe lett abban, hogy a gyulafehérvári egyházmegye érseki rangra emelkedhetett. Nagyköveti megbízatása 1994. július 7-én járt le, 1998-ig volt országgyűlési képviselő.

Keresztes Sándor feleségével, Rácz Erzsébettel nyolc gyermeket nevelt fel; hosszú, tartalmas élet után, 2013. augusztus 14-én hunyt el.

A könyvbemutatón a kötet előszavának szerzője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy Keresztes Sándor az Egyházat és a hazát szolgálta, különös tekintettel szülőföldje, Erdély sorsára. Többek közt megszervezte az erdélyi plébániák magyar nyelvű Bibliával, más egyházi könyvekkel és magyar kiadványokkal való ellátását a Ceaușescu-éra idején.

Balogh Margit, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója előadásában arról beszélt, hogy Keresztes Sándor teljes életművének megismeréséhez fontos adalék az általa és kutatótársa által felvett 20 órányi interjú is, amely még kiadásra vár, és ami a politikus keresztény szociális és társadalmi munkájára helyezi a hangsúlyt.

Balogh Margit felhívta a figyelmet arra, hogy köztudott, Keresztes Sándorral két alkalommal is aláírattak ügynöki beszervezési nyilatkozatot, erről ő maga is többször beszélt. Tényleges ügynöki jelentést azonban nem tett. Az első alkalommal történt beszervezés után, 1958 januárjában kérte az illetékeseket a kapcsolat megszakítására, s az év júliusában mint alkalmatlant ki is zárták a hálózatból.

Az 1970-es évek közepén ismét aláírattak vele egy együttműködési nyilatkozatot, de később, a kapcsolat megszüntetésekor, 1977-ben kelt belső jelentésükben a belügyi szervek megállapították: „(Az általa) adott információk alapján ügyet nem kezdeményeztünk, operatív intézkedéséket nem hajtottunk végre. Munkadossziéjában elhelyezett jelentések operatív értékkel nem bírnak.”

1994-ben ügynökmúlttal vádolták az idős politikust. Ezzel kapcsolatban Balogh Margit leszögezte, „történészi felelősséggel kijelentem, Keresztes Sándor nem volt ügynök, hanem a rendszer áldozata, miközben próbált minden tőle telhetőt megtenni az Egyházért és a hívőkért”.

A könyvbemutató végén Somorjai Ádám OSB többek közt Keresztes Sándor szentszéki nagyköveti tevékenységéről beszélt, egyúttal kitért a Vatikánhoz fűződő, az állami megbízatás előtti időszakban kifejtett tevékenységére is.

Külön megemlítette a politikus sikerrel véghez vitt azon akcióját, amelynek keretében lengyel közvetítéssel egy 130 oldalas francia nyelvű dokumentumot juttatott el Roger Marie Élie Etchegaray baszk származású (a kisebbségi ügyeket felkaroló) francia bíboroshoz az erdélyi magyarok helyzetéről.

A magyarság és az egyház szolgálatában – Életútinterjú dr. Keresztes Sándorral című kötet megjelenését Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Barankovics Alapítvány támogatta.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír