Az UNIAPAC 27. világkongresszusának résztvevőihez intézett beszédében Ferenc pápa sürgette az üzleti vezetőket: mindig emlékezzenek arra, hogy az üzleti siker „Isten ajándéka”. Az üzletemberek a tehetségüket használják a leginkább rászorulók megsegítésére és a változások előidézésére. A változás azonban bátorságot igényel, hogy „megkülönböztessük az isteni kegyelmet az életünkben” – jegyezte meg a pápa. Az UNIAPAC egy nemzetközi szervezet, amely a világ minden tájáról származó üzletemberekből áll. Küldetése az, hogy „a személy tiszteletén és méltóságán alapuló gazdaságot hirdesse”, miközben elősegíti a közjót. Az októbber 20. és 22. közötti római tanácskozáson részt vett Hadi Péter és Tóth József, aki péntek délután előadást tartott az ÉrMe Üzleti Érték Megőrző Alapítvány képviseletében.
A pápa imával kezdte beszédét, amelyben kérte, hogy a világkongresszusuk alkalmával együtt töltött napok segítsenek a résztvevőknek felismerni „Isten kegyelmét és bölcsességét” életükben, otthonukban és vállalkozásukban, valamint a mindennapi kommunikációjukban. Az UNIAPAC 27. világkongresszusának témája: „Egy új gazdaság megteremtése a közjóért”. Erről elmélkedve a pápa hangsúlyozta, hogy ez a kifejezés manapság különösen fontos, mivel a gazdaság túl gyakran nem befogadó jellegű, elembertelenítő és tönkreteszi a környezetet. „Mindenkinek joga van részt venni a gazdasági életben, és kötelessége, hogy hozzájáruljon saját képessége szerint a saját országa és az egész emberi család fejlődéséhez. Ez kötelesség a szolidaritás és az igazságosság jegyében és egyben a legjobb módja annak, hogy elhozza az egész emberiség gazdasági fejlődését.” Ezért Ferenc pápa „új gazdaság” megteremtését javasolta, amely mindenkit befogad, továbbá elősegíti az egyes személyek fejlődését és méltóságát. Az üzleti vezetők és vállalkozók szakmája legyen „kovász” annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődés mindenkihez eljusson, különösen a „leginkább peremre szorultakhoz és a legjobban rászorulókhoz” annak érdekében, hogy hozzájáruljon az átfogó emberi fejlődéshez.
A Covid-19-világjárvány kapcsán a pápa megjegyezte, hogy a legszükségesebb munkákat végző és a szolgáltató iparban dolgozó alacsony képzettségű emberek biztosították az élet működését a lezárások idején, és ők juttatták el a kétségbeesetten keresett árukat és szolgáltatásokat a vásárlókhoz. Pénzügyi támogatás útján kell segíteni és bevonni a társadalom peremére szorultakat, ideértve a migráns- és a menekültmunkásokat is, akik gyakran a legveszélyesebb és „megalázó” feladatokat végzik, hogy „a munka révén méltóságteljes életet” biztosítsanak számukra. A pápa szerint önmagában
a munka nemcsak a munkáltató és a munkavállaló közötti kereskedelmi csere, hanem „a munkálkodó Isten képére és hasonlatosságára végzett teremtésének kifejezése”.
Ezt a kapcsolatot – ami az Isten képére és hasonlatosságára teremtett mivoltunk között fennáll –, szintén be kell illeszteni a gondoskodó gazdaságba, a munkavállalók és a munkakörülményeik gondozásába. „A munka, amely gondoskodik és hozzájárul a teljes emberi méltóság helyreállításához, elősegíti a fenntartható jövő biztosítását a következő nemzedékek számára. És a gondoskodás ezen dimenziója elsősorban a munkavállalókat érinti.”
A pápa emlékeztetett a szeptember 22–24. között Assisiben megtartott Ferenc gazdasága eseményre, ahol ezer fiatal közgazdász gyűlt össze a világ minden tájáról, hogy elmélkedjen az „új gazdaságról”. A pápa megemlítette a találkozó fő pontjait beszédében. Rámutatott, hogy a fiatalokat túl gyakran kirekesztik. Kreatív lelkesedésüket fel kellene használni az Evangélium új gazdaságának kialakításához. A pápa kiemelt néhány jelentősebb pontot az Assisiben a fiatalok által aláírt egyezményből: a „béke és nem a háború” gazdaságának biztosítása; „egy gazdaság, amely törődik a teremtett világgal”; „egy gazdaság, amely az emberi személy szolgálatában áll”; „egy gazdaság, amelyben a gondoskodás felváltja az elutasítást és a közönyt”; „egy gazdaság, amely senkit sem hagy hátra”.
Beszéde végén Ferenc pápa felhívta a figyelmet: talán fiatalok milliárdjai küzdenek azért, hogy hozzáférjenek a formális gazdasági rendszerekhez, vagy azért, hogy első munkahelyet találjanak. A pápa ezért sürgette az üzleti vezetőket és a vállalkozókat, hogy „fontolják meg a fiatalokkal folytatott új szövetség létrehozását”, hogy kialakítsák ezt az „új gazdaságot”, amelynek célja a közjó.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria