A próféta nem lehet minimalista – Online adventi papi rekollekció a Győri Egyházmegyében

Végerbauer Richárd kiemelte: egy nagyon zajos, állandóan kommunikáló világban élünk, s nekünk ehhez a világhoz szól a küldetésünk; ezt a világot kell Krisztushoz elvezetnünk. Krisztus nem csupán néhány vallásos emberért vállalta a kereszthalált, hanem mindenkiért.

Krisztusnak nem csak azok az emberek fontosak, akik járnak templomba, neki mindenki fontos, ő minden egyes ember fogantatásakor ott van, minden egyes emberrel terve van. Isten mindenkit magához akar ölelni már itt, a földi életben, és abban a pillanatban is, amikor átlépjük halálunk küszöbét.

„Missziósként nekünk ezt az Istent kell megismertetnünk, ezt az Istent kell érthetővé tennünk, ezt az Istent kell megmutatnunk elsősorban saját életünkön, utána pedig a modern technikán keresztül, a kor által felkínált fórumokat használva” – hangsúlyozta az előadó.

A Biblia misszionárius karakterei a próféták, ők Isten tiszta hangjai, a Törvény örökösei. A próféták a Tóra magyarázói, értelmezői. Ezekben a missziósokban nincs sem hatalom-, sem birtoklásvágy; Istentől megragadottak, elragadottak, tudásvágy van bennük, ismerni akarják a Tórát, és ezt a Tórát akarják közvetíteni, nemzedékről nemzedékre átörökíteni. A próféták olyan emberek, akiket Isten választ ki, meghívja őket, mert rajtuk keresztül szeretne belekapcsolódni a történelembe. A próféta feladata, hogy védje, óvja a népet, felhívja a veszélyre a figyelmet, a frontvonalban kell harcolnia a rossz, a bűn ellen, nem bújhat el, nem zárkózhat el. Mindent, amit tesz, a népért teszi.

Saját kezdeményezésre senki sem lehet missziós. A meghívás mindig Isten ajándéka. A missziós, a próféta találkozik Istennel, személyesen megismeri, és amit kommunikál Istenről, az nem az ő saját elmélete; kommunikációja az Isten mély megértéséből fakad. Ezért tud Isten a prófétán keresztül beszélni. A próféta megérti az Istent. Ha valakit megértek, akkor tudom közvetíteni, a másik általam meg tud szólalni. Ami a próféta életében történik, az mindig Istennel történik. A próféta Isten pátoszával találkozik. Isten pátosza azt jelenti, hogy az Urat a történelem eseményei mélyen érintik. Isten aggódik. Ez természetes, hiszen ő teremtette, ő indította el a történelmet. Isten időnként szenved a történelmi események miatt. Az Isten pátosza nem egy szenvedély, nem egy érzelem.

Ha Istent mint hatalmat érzékeljük, akkor a reakciónk a félelem és a rettegés. De ha Istent mint pátoszt érzékeljük, a válasz a syn-patheia profetica: együtt szenvedni Istennel, együtt érezni Istennel, közel kerülni hozzá.

Végerbauer Richárd kifejezte annak fontosságát, hogy a plébániákon, az egyéni papi életben is érzékelhető legyen Isten pátosza: „Olyan jó lenne, ha meg tudnánk jeleníteni a hétköznapok során azt az Istent, aki aggódik, akinek nem közömbös a ránk bízottak sorsa. Olyan jó lenne, ha meg tudnánk jeleníteni azt az Istent, aki mindenkit meg akar ölelni, még azokat is, akiktől mi irtózunk. S ahhoz, hogy mi ezt az isteni pátoszt megjelenítsük az ószövetségi missziósok mintájára, sokat kell csöndben lennünk, sokat kell imádkoznunk, ugyanakkor nagy adag bátorság is kell ahhoz, hogy kimozduljunk, hogy ne zárkózzunk el.

Azzal nem teljesítjük a küldetésünket, hogy a kötelezően kiírt feladatokat elvégezzük. A próféta, amikor találkozik Istennel, érzi, hogy nem lehet minimalista. Nem a minimumot kell teljesítenie.

Az ószövetségi missziós az egész életét beleteszi a misszióba. Nem számol, nem kérdezi azt, hogyan éri meg neki, a próféta mindent odaad. Olyan jó lenne, ha mi, papok ezt egyre jobban meg tudnánk jeleníteni, az aggódó Istent, a végtelen pátosz teljességét az emberek között, akik ránk vannak bízva” – buzdította paptestvéreit Richárd atya, akit Magyarország apostoli nunciusának életpéldája is megihletett, hiszen Michael August Blume SVD szolgálatának jelentős részét Afrikában, nehéz körülmények között teljesítette.

A program zárásaként Veres András megyéspüspök a Győri Egyházmegye aktuális feladatait ismertette, majd átadta a szót Kálmán Imre püspöki irodaigazgatónak, aki a 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről beszélt a paptestvéreknek. Hencz Márton negyedéves papnövendék pedig a Brenner János Hittudományi Főiskola jubileumi kiadványát, az UtCA című újság legújabb számát ajánlotta a résztvevőknek. A lap húsz éve jelenik meg, most megújult, modern formában kerül az olvasókhoz az ünnepi szám.

A rekollekcióról szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Illusztráció: Ács Tamás

Magyar Kurír