Kahler Frigyes székfoglalót tartott a Szent István Tudományos Akadémián

Varga Károly szociológius székfoglaló előadása betegség miatt elmaradt, de méltatását a jelenlevők meghallgatták Tringer László tolmácsolásában. 

Az alábbiakban a Széchenyi-díjjal kitüntetett Kahler Frigyes A sátán talárban – Koncepciós perek a magyarországi kommunista egyházüldözés eszköztárában című székfoglaló előadásának összefoglalóját adjuk közre. Az előadás az akadémia YouTube-csatornáján visszanézhető.

Magyarország 1945-ös szovjet katonai megszállásával megkezdődött – Sztálin igényei szerint – a magyar társadalom bolsevik ideológia szerint történő „átalakítása”, ami a kommunista hatalom diktatúráját tűzte ki célul. Kahler Frigyes előadásában rámutatott, ez egyben a kereszténység háttérbe szorítását, az Egyház megtörését is jelentette.

A kommunista hatalom kizárólagosságának megteremtése, majd a hatalom stabilizálása eszköztárában kiemelkedő szerepe volt a koncepciós pereknek nevezett büntetőeljárások sorozatának. Koncepciós pereken az olyan büntetőeljárásokat értjük, amelyek elszakadnak a büntetőeljárás törvényben foglalt céljától és a hatalom politikai céljainak elérését szolgálják. Ennek érdekében fiktív tényállás alapján, megalapozatlan tényállás alapján az anyagi és eljárásjogi szabályok megsértésével, illetve amorális jogszabályok alkalmazásával hoznak a hatalom által előre megrendelt ítéleteket. Magyarországon ezek az eljárások szovjet mintára folytak le. Az eljárásokat a legfelsőbb pártvezetés igényei szerint – általában Rákosi Mátyás utasításainak megfelelően – folytatták le.

Kahler Frigyes előadásában azokat a pereket dolgozta fel, amelyek a perbe fogott áldozatok sorsán túl kihatással voltak a magyar jogrendszerre, ítélkezési gyakorlatra, valamint a magyar társadalom széles rétegeire is.

P. Kis Szaléz és társai ellen a nyomozást a magyar politikai rendőrség folytatta, az ítéletet szovjet katonai bíróság mondta ki. Kis Szalézt kivégezték, társait évtizedes kényszermunkára ítélték. A per az 1945-ös választásokon ellenfélként induló Kisgazdapárt gyengítését szolgálta, továbbá hamis állítások alapján a gyónási titok megsértésével kívánta hitelteleníteni a ferences szerzeteseket.

Hasonló okból folyt P. Károlyi Bernát ellen koncepciós per, amelynek esetében forrásszerűen igazolható a politikai hatalom ítélkezése.

A Zadravecz-per – Kahler Frigyes meglátása szerint – valójában Zadravecz István püspök személyét felhasználó politikai pamflet a két világháború társadalmi viszonyai ellen. Zadraveczet 1996-ban a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felmentette a vádak alól.

A Mindszenty-per a Katolikus Egyház ellen indított támadás frontperének tekinthető. A kommunista vezetés alá került országokban hasonló eljárások folytak a katolikus főpapok ellen. Ebben a perben a Népbíróságok Országos Tanácsa kimondta, hogy jogellenes magatartás nélkül is létezik büntetőjogi bűnösség, elégséges, ha a vádlottak „reakciós” személyek. Ezzel a büntetőjog alapvető elvét – a jogellenes magatartás szükségességét – aknázták alá.

A Grősz-pert a kommunista párt vezetése 1951 májusában „megtervezte”. A per – amelyben Vezér Ferenc pálos perjelt gyilkosság hamis vádjával kivégezték – később számos ügyben annak a hamis vélelemnek az alapjául szolgált, hogy a feloszlatott szerzetesrend tagjainak egymással való kapcsolattartása államellenes tevékenység.

Az 1960-as években az ifjúság lelkéért folytatott küzdelem részét képezte a regnumos atyák ellen lefolytatott három per, valamint a szegedi hitoktatók – Kovács Imre káplán és Katona Nándor káplán – elleni per.

Az ateizmust államvallássá emelő kommunista politika az 1989-es rendszerváltással összeomlott ugyan, de helyébe lépett a hasonló célokat zászlajára tűző neoliberális politika, a globalista világ érdekeit kiszolgáló erők, a „szivárványos” pogányság kora. A küzdelem tehát folytatódik – mutatott rá székfoglaló előadásában Kahler Frigyes.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(asz)