A Szent Egyed közösség karácsonyi ebédje szegény barátaival

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Karácsony napján a Szent Egyed közösség tagjai szegény barátaikkal költik el az ünnepi ebédet. Nagy családként ülnek az ünnepi asztal körül, ahol évre évre egyre több embernek jut hely. Az ebédeken a közösség családjainak gyermekei is részt vesznek a szegény családok gyermekeivel együtt; műsorral, énekkel készülnek az alkalomra, segítenek az ajándékok becsomagolásában.

Ünnepi hangulatban telik az ebéd, névre szóló ajándékokkal kedveskednek a meghívottaknak. Az asztal körül ülők jó barátai egymásnak, év közben is rendszeresen találkoznak: a közösség tagjai a hajléktalanokat látogatják az utcákon; az intézetben élő idősekhez hetente elmennek, hogy egy kis társaságot, vidámságot vigyenek nekik, nyáron pedig együtt nyaralnak velük.

A budapesti Szent Egyed közösség a Jézus Szíve-templomban és a Párbeszéd Házában látta vendégül barátait. Az ünnepi szentmisét Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottság elnöke mutatta be Forrai Tamással, a jezsuita rend provinciálisával.

A közös együttlét délben szentmisével kezdődött, amelyen a Szent Egyed tagjain kívül részt vettek a közösség szegény barátai is; hajléktalanok és idősek, illetve nehéz sorsú családok is.

Székely János püspök a szentmise elején az ünnep lényegére irányította a jelenlévők figyelmét: Betlehem héber jelentése a „kenyér háza”. Jézus születésével megelőlegezi számunkra azt a mennyei lakomát, amelyre mindannyian hivatalosak vagyunk, hiszen értünk „eledellé lett” Ő, akit kisdedként jászolba, azaz az állatok etetőjébe fektettek.

Szentbeszédében egy csángó magyar népdal (Felkelék én jó regvel hajnalba) szövegén keresztül mélyítette el a mennyei lakoma képét. A népdal azt a tapasztalatot juttatja kifejezésre, amikor megnyílik a menny, és hirtelen láthatóvá válik egy tágasabb valóság. Ahogyan arról Székely János püspök a szentmise prédikációjában szólt, a karácsonyi jászolnál ismerhetjük meg Isten arcát a maga valóságában; Isten szívére látunk rá a megtestesülés titkában.

Székely János arról is szólt, hogy ma kultúránk válságát éljük, amikor családjainkban nincsenek bölcsők; amikor az élet forrásáról megfeledkezünk, már nem tudjuk befogadni a születendő gyermekeket. Karácsony tehát a forráshoz, vagy, más szóval, a terített asztalhoz hív bennünket, hogy újra ráleljünk az élet lényegére, és be tudjuk fogadni az Atya irgalmát.

A szentmisén a Szent Egyed közösség tagjai olvasták fel a könyörgéseket, amelyekben megemlékeztek mindazokról, akik magányosak, azokról a családokról, akik nehéz terheket hordoznak, illetve mindazokért az országokért is imádkoztak, amelyekben háború dúl.

A szentmise után a jezsuita Párbeszéd Házában látták vendégül az utcán élőket és a szegény családokat, valamint néhány jemeni menekült barátjukat, akik jelenleg a bicskei menekülttáborban élnek. Az ebéden részt vett Székely János püspök, Forrai Tamás jezsuita provinciális, illetve Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Háza igazgatója is. A felszolgálásban segítettek a Katolikus Shalom Közösség tagjai is. Az ebéd elején Szőke Péter, a Szent Egyed közösség magyarországi vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Székely János és Sajgó Szabolcs is üdvözölte a közösség vendégeit.

Az ebéd után műsorra is sor került, amelynek keretében a közösség tagjainak gyerekei adtak elő egy betlehemi történetet, majd Kéry Tamás, Welker Tünde és Várkonyi Borbála adták elő zongorán és fuvolán Bartók, Händel és Witt műveit; hajléktalanok verseket mondtak, közösen karácsonyi dalokat énekeltek.

A műsor után ajándékozásra került sor: a közösség tagjai minden megjelentnek egy-egy csomagot adtak át, amelyekben meleg holmikat kaptak a résztvevők, a gyerekek pedig játékokat. 

Pécsen a belvárosi templomban Kele Pál mutatott be szentmisét, aki maga is nyolcvan éven felüli, idős ember, a Tímár utcai szociális otthonban látogatja az időseket, misézik számukra. Jézus nem a gazdagok között és a gazdagoknak született meg, hanem a szegényeknek – hangsúlyozta szentbeszédében. 

Udvardy György pécsi püspök is részt vett az ünnepségen, egyházmegyés papok és tizenegy szeminarista társaságában, akik segítettek a felszolgálásban. Az ebédre a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében gyűltek össze.

„Karácsony a befogadás ünnepe: közösségünk befogadja azokat, akiket mások nem fogadnak be. Az idei karácsonykor különösen fontos a könyörületesség, hiszen december 8-án elkezdődött az irgalmasság éve. A karácsonyi ebédre meghívtuk nélkülöző barátainkat, mindazokat, akiket év közben is szolgálunk. Így jön létre a közösség, a sokféle sorsú emberből álló család." – mondta el Nagy János, a pécsi Szent Egyed közösség vezetője.

Megvalósult, amit XVI. Benedek pápa mondott a Szent Egyed közösségről: összekeveredik, aki szolgál és akit szolgálnak. Az ebéd végén az egyik vendég megköszönte, hogy együtt ülhettek asztalhoz és nem kellett idén sem egyedül tölteniük az ünnepet az utcán. Négy gondozási központból több mint negyven idős, körülbelül ötven hajléktalan és néhány szegény család vett részt az ebéden. 

Monoron a katolikus templom közösségi házában terítettek asztalt a szegényeknek. Az idén negyedik alkalommal megrendezett ünnepi karácsonyi ebéden negyven meghívott ült asztalhoz. Az ebéd előtt a templomban imádságot tartottak, amelyet Mocsári Károly zongoraművész orgonajátéka vezetett be. A közösségi házban a fiatalok és a gyerekek műsorral kedveskedtek a vendégeknek.

A karácsony előtti héten néhány monori szegény családnak tűzifát vitt a Szent Egyed közösség, hogy a szegényes otthonokban is melegben tölthessék az ünnepet.

A karácsonyi ebéd Budapesten, Pécsen és Monoron sok nagylelkű adományozó segítségével jöhetett létre: magánemberek adományainak, templomi gyűjtések során a hívek hozzájárulásának,  a Magyar Kurír és más cégek felajánlásainak, az EMMI pályázati támogatásának köszönhetően.

Forrás: Szent Egyed közösség

Fotó: Merényi Zita,  Halmosi Róbert, Pécsi Egyházmegye, Váradi Tamás

Thullner Zsuzsanna/Várkonyi Borbála/Magyar Kurír