Az európai görögkatolikus püspökök éves találkozójának budapesti megnyitóján, szeptember 5-én a Szent Máté Kulturális Központban jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás; Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke; Michael August Blume SVD, Magyarország apostoli nunciusa; Youssef Absi szíriai görögkatolikus melkita pátriárka; Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi nagyérsek; Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, továbbá húsz görögkatolikus püspök (köztük – a hazai egyházmegyék vezetői mellett – az 1997-ben indult évenkénti tanácskozás fő kezdeményezője, Keresztes Szilárd emeritus hajdúdorogi püspök) és még közel félszáz pap.
Az Eucharisztiáról és a szinodalitásról szóló tanácskozás budapesti megnyitóján a résztvevők együtt kérték a Szentlélek segítségét a Mennyei Király-imában, majd Kocsis Fülöp érsek-metropolita köszöntötte őket, és ismertette a konferencia programját.
Kitért arra is, hogy az Eucharisztia témáján belül szó lesz a betegek és a gyermekek áldoztatásáról. Az érsek-metropolita többek között elmondta, hogy a konferencia zárónapja közös vacsorával ér véget, amelyen családok is jelen lesznek, gyermekekkel együtt.
A görögkatolikus főpásztorok egységes püspöki jelvényt (omofór) kaptak a magyar szervezőktől ajándékul, amelynek viselése összetartozásukat jelképezi a konferencia, illetve a NEK idején.
A megnyitón Erdő Péter bíboros köszöntőbeszédében felidézte: az európai görögkatolikus püspökök első találkozóját 1997-ben Nyíregyházán tartották meg. Az évszámhoz kapcsolódó történelmi tény, hogy sok keleti egyház élt meg drámai helyzetet a kommunizmus bukása után, az újjászületés idején; nem volt egyszerű feladat visszaállítani az egyházi struktúrát, valamint számos konfliktus adódott a helyi ortodox egyházakkal az identitás megőrzésének kérdésében, s szembe kellett nézni a nacionalizmus megerősödésével is.
A mi missziónk nem új ideológiák létrehozása. Jézus Krisztus elküldte apostolait, hogy az evangéliumot hirdessék minden nemzetnek. A testvériség pedig összeköti a nemzeteket Krisztusban. Ezért az Európai Unió identitása sem lehet más, mint az, hogy Krisztusban összetartozunk”
– mondta Erdő Péter.
Michael August Blume SVD, magyarországi apostoli nuncius a megnyitón azt hangsúlyozta, hogy a lelki-spirituális élet jellemzője, hogy az Eucharisztia mindennap az egységre hív.
A nuncius megemlékezett a görögkatolikusokkal való találkozásainak meghatározó élményeiről, külön említette Keresztes Szilárd emeritus hajdúdorogi püspököt, illetve a ghánai maronita pátriárkát, aki sokat tett az elnyomott keresztényekért.
A pápai követ arról is beszélt, hogy „az európai kultúra sajnos elvallástalanodik, csupán arra törekszik, hogy senkit se sértsen meg”.
Arra szólította a tanácskozás résztvevőit, hogy kérjék a Szentlélek megerősítését a hitükben, az együtt gondolkodásban: „Úgy ébredjünk mindennap, hogy a hivatásunk és az Atyához tartozásunk egyre erősebb.” Ehhez Mindszenty József bíborost állította példaként, az Egyház erős harcosát, akinek emléke a kommunista diktatúra megszűntével is fennmaradt.
Az európai görögkatolikus püspökök konferenciájának szeptember 5-i előadója Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke.
„Segítenünk kell a híveket, hogy az egységre törekedjenek, a közösségeink ne csupán világi, gazdasági alapokra épüljenek, hanem elsősorban Istenre, a szeretetre: nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Egyház láthatatlan, természetfeletti valóság” – mondta Bagnasco bíboros.
A keresztény ember életstílusa a szeretet, amely felemeli a másik embert, a világot, s az Egyház hivatása szintén ez: előrevisz a hitben. Nem aláveti az embert, hanem Isten felé vezeti.
A bíboros hangsúlyozta: a Szentlélekben való egység csoda, tulajdonképpen az, amit a világ elveszített, s amire sóvárogva vágyik. Az Egyházat is az összetartozásnak kell jellemeznie a szinodalitás alapján, ugyanakkor ez egységet kell hogy eredményezzen diszciplináris értelemben, a pasztoráció terén is, éppúgy, mint az Eucharisztia ünneplésében.
Az Eucharisztia ugyanis Isten egységével kapcsol össze minket. Az első keresztények is a feltámadt Krisztus hitében éltek. Talán nem voltak erős emberek, de a hitük erős volt: az imában és az Eucharisztiában egységet alkottak Jézussal, s követték a példáját – fogalmazott Bagnasco bíboros.
A konferencián jelen lévő püspökök és papok a továbbiakban a NEK megnyitó szentmiséjén vesznek részt.
Szeptember 6-án, hétfőn Roberto Repole, az észak-itáliai teológiai fakultás torinói szekciójának vezetője, az Olasz Teológiai Társaság korábbi vezetője, valamint Stefano Parenti olasz teológus, a Regensburgi Egyetem tanára lesz a főelőadó.
Kedden a saját jogú egyházak képviselői ismertetik a részegyházukban kialakult eucharisztikus gyakorlatot, majd látogatást tesznek Gödöllőn, ahol nyilvános közös esti istentiszteleten imádkoznak együtt, az Istenszülő előünnepén este 6 órától.
Szeptember 8-án a tervek szerint közös nyilatkozatot fogadnak el a tanácskozás résztvevői, Őboldogsága Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi nagyérsek tart előadást a szinodalitásról, majd Youssef Absi szíriai görögkatolikus melkita pátriárka bizánci rítusú Szent Liturgiát mutat be görögkatolikus főpásztorok koncelebrálásával 16 órakor a budapesti Szent István-bazilikában.
A liturgia elején Erdő Péter bíboros köszönti a jelenlévőket, a homíliát Kocsis Fülöp érsek-metropolita mondja.
A szertartáshoz kapcsolódva gyűjtést szerveznek az üldözött keresztények számára.
Szerző: Körössy László
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria