A Szükséget Szenvedő Egyház jelentése szerint továbbra is fokozódik a keresztényüldözés világszerte

A Szükséget Szenvedő Egyház (ACN) évente megtartja a nemzetközi „vörös hét” elnevezésű kampányt, hogy felhívja a figyelmet a vallásszabadságra és az üldözött keresztényekre szerte a világon. A kampányt hagyományosan novemberben tartják, amelynek keretében különböző országokban vörös színnel világítanak meg híres épületeket és nevezetességeket. Számos egyedi kezdeményezést is indítanak, imahadjáratot és tanúságtételeket tartanak ebben az időszakban. Noha egész hónapban rendeznek különböző eseményeket, a legtöbb imaestet és tanúságtételt november 23-án, a „vörös szerda” (#RedWednesday) keretében tartják világszerte.

Az idei kampány november 16-án kezdődött, amikor Londonban hivatalosan kiadták az Üldözött és elfelejtett? című jelentést a hitük miatt 2020–22-ben elnyomott keresztényekről. A tanulmány kiegészíti a nemzetközi jótékonysági szervezet éves jelentését a vallásszabadságról, amelyet a Szükséget Szenvedő Egyház egyesült királyságbeli nemzeti irodája készített. Az egyik legfontosabb megállapítása szerint a 24 vizsgált ország 75 százalékában tovább fokozódott a keresztényüldözés az elmúlt két évben.

Különös aggodalomra ad okot a közel-keleti keresztények helyzete, ahol számos országban fennáll annak a veszélye, hogy az egykor virágzó közösségek eltűnnek a különféle okok miatt bekövetkező tömeges migráció következtében: az okok az iszlám fundamentalizmustól a diszkriminációig, a háborúkig és a gazdasági problémákig terjednek. A jelentés szerint Izrael Állam 1948-as megalakulása óta a palesztin területeken élő keresztények aránya 18 százalékról 1 százalék alá esett vissza a folyamatos izraeli–palesztin feszültségek és gazdasági nehézségek miatt. Az elmúlt két évben több mint ötezer keresztény hagyta el ezeket a területeket, beleértve Jeruzsálemet is. Ezzel csatlakoztak ahhoz a több tízezerhez, akik már korábban elhagyták ezt a vidéket, főként Európába, az Egyesült Államokba és Kanadába menekülve.

A keresztények kivándorlása Szíriából és Irakból még drámaibb volt, különösen az úgynevezett Iszlám Állam (ISIS) 2014–17-es felemelkedése idején. Irakban a kivándorlás az Egyesült Államok vezette 2003-as katonai beavatkozás után kezdődött, amely megdöntötte Szaddám Huszein uralmát, és bizonytalanságot, erőszakot eredményezett. Ez drámaian felerősödött az Iszlám Állam megszállása idején a mezopotámiai kereszténység bölcsőjének számító Ninivei-fennsíkon, amikor több mint százezer ember kényszerült elmenekülni otthonából. Az iraki Kurdisztánban vagy a szomszédos országokban kerestek menedéket, vagy örökre elhagyták a térséget, és Észak-Amerikába, Ausztráliába vagy Európába mentek.

Az iraki keresztények kivándorlása az Iszlám Állam katonai veresége ellenére ma is folytatódik a gazdasági válság, a diszkrimináció, valamint a folyamatos politikai instabilitás és bizonytalanság miatt. A káld egyház prímása, Louis Raphaël Sako bíboros szerint ez az exodus példátlan a történelemben. A második öbölháború előtt az iraki keresztények számát 1-1,4 millió közöttire becsülték. Azóta számuk legalább 75 százalékkal csökkent.

Hasonlóképpen Szíriában a Bassár el-Aszad rezsimje és a felkelők között zajló polgárháború, az Iszlám Állam teljes körű újjáéledésének veszélye, valamint a drámai gazdasági válság továbbra is arra kényszeríti a keresztényeket, hogy elhagyják az országot, és sokukat elriasztja attól, hogy visszatérjenek otthonaikba. Ennek eredményeként a keresztény közösség számaránya a 2011 előtti 10 százalékról kevesebb mint 2 százalékra esett vissza, és most már léte is veszélyben van a Szükséget Szenvedő Egyház jelentése szerint.

Libanonban bénító gazdasági válság uralkodik, a politikai és intézményi instabilitás közepette továbbra is sok keresztény hagyja el az országot. Az elmúlt 30 hónapban Kanada bejrúti nagykövetsége több mint tízezer bevándorlási kérelmet kapott fiataloktól és családoktól. A jelentés szerint sok keresztény elhagyja Jordániát is az ország relatív politikai stabilitása és nagyobb fokú biztonsága ellenére.

Ami a világ más részein fekvő országokat illeti, a tanulmány felhívja a figyelmet a fegyveresek által elkövetett terrorista erőszak erőteljes növekedésére, különösen Nigériában, ahol a Boko Haram iszlamista terroristacsoport továbbra is félelmet kelt, és több mint 7600 nigériai keresztény vesztette életét gyilkosság következtében 2021 januárja és 2022 júniusa között.

Ázsiában az üldöztetés Észak-Koreában a legsúlyosabb, ahol a Kim-rezsim évtizedek óta szisztematikusan elnyomja a vallási meggyőződést és gyakorlatot. A vallási nacionalizmus még mindig növekvő keresztények elleni erőszakot eredményez más ázsiai országokban, mint például Indiában és Srí Lankán. Indiában 710 keresztényellenes erőszakos incidens történt 2021 januárja és 2022 június eleje között, amelyeket gyakran hindu nacionalisták hajtottak végre. Az Üldözött és elfeledett? című jelentés azt is megállapította, hogy bizonyos országokban, mint Egyiptom és Pakisztán, a keresztény lányok rendszeresen emberrablásnak és nemi erőszaknak vannak kitéve az iszlámra való kényszerű áttérés és a kényszerházasság céljából.

E drámai helyzet fényében a nemzetközi segélyszervezet arra buzdítja a híveket, hogy csatlakozzanak az imához ezen a héten szerdán, és arra kéri a plébániákat, hogy az üldöztetés elleni néma tiltakozásul világítsák meg vörös fénnyel templomaikat.

A világ számos országa részt vesz a „vörös szerda” kezdeményezésben. Ausztráliában tíz székesegyházat világítanak meg és a canberrai katedrálisban „Tanúságtevők éjszakája” imaestet tartanak. Az Egyesült Királyságban számos eseményt készítettek elő Angliában és Skóciában is. Ezek közé tartozik az „Otthon íze” (Taste of Home) kezdeményezés is, amelynek keretében arra kérik az embereket, hogy barátaikkal, családjukkal együtt fogyasszanak olyan hagyományos ételeket, amelyek olyan országokból valók, ahol üldözik a keresztényeket. Az összejövetelük során meséljenek történeteket a szenvedő Egyházról, imádkozzanak és gyűjtsenek pénzt a menekültek támogatására.

Franciaországban országszerte száz templomban szólalnak meg a harangok, és kerekasztal-beszélgetést rendeznek a párizsi Collège of Bernardins intézményben. Ezt követően november 23-án este imavirrasztást tartanak a Montmartre negyedben, ahol Matthew Man-oso Ndagoso, a nigériai Kaduna érsekének tanúságtétele hangzik el. A Szükséget Szenvedő Egyház Németországban Irakból, Nigériából és Pakisztánból hívott vendégeket, hogy tegyenek tanúságot többek között a regensburgi, a mainzi és az augsburgi székesegyházban.

A „vörös hét” gyökerei Brazíliába nyúlnak vissza 2015-be, amikor a Szükséget Szenvedő Egyház helyi irodája vörös színnel világította meg a Megváltó Krisztus szobrát az iraki keresztényüldözés emlékére. 2016 áprilisában ugyanezen ötlet ihlette a pápai jogú segélyszervezet olasz irodáját, hogy vörössel világítsa meg a Trevi-kutat. Az egyesült királyságbeli iroda pedig továbbvitte az ötletet, és létrehozta a „vörös szerdát” (#RedWednesday), hogy megemlékezzenek az üldözött keresztényekről november egyik szerdáján. Ezt később számos országban egy egész hétre bővítették. A kezdeményezést különösen az Egyesült Királyságban nemcsak a különböző keresztény felekezetek, hanem más vallások is felkarolták a szolidaritás jegyében.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír