Afréka beszélt szolgálatról és misszióról Szegeden

Fodor Réka tavaly két hétre indult, végül fél évig maradt Afrikában, mert megérezte azt, hogy Nigériának szüksége volt rá.

Először 2015-ben dolgozott missziós orvosként, akkor jött vele szembe egy felhívás, hogy Ugandába orvosokat keresnek.

„A Jóisten nyomatott velem egy entert akkor, de nem volt jó, mert nem Jézus volt a misszió középpontjában. Afrika más volt. Oda pénzt és segítséget vittünk, de a hitet hoztuk haza. Vasárnap minden mise háromórás, mindegyiken ötezren vannak, az imaházakban pedig olyan alleluja van, mint egy örömtánc” – elevenítette fel Fodor Réka.

Ennek ellenére mindennap láttak síró anyákat a gyermekeik ágya mellett a kórházban, és látták a milliókat kínzó éhséget is. „A legtöbben egy dollárból élnek egy nap. Ha valakinek nincs tíz dollárja eltéve és elkapja a maláriát, akkor abba belehal. A világ szégyene, hogy egy év alatt egymillióan halnak meg e betegségben” – mutatott rá Réka, akit egyébként azóta Afrékának is becéznek.

Ezt tetőzte még tavaly a koronavírus, amikor hat hétre bezártak a piacok, pedig sokan ott keresték meg a pénzt. Afréka Kuzmányi István segítségét kérte, aki által gyűjtés indult hazánkban. 150 millió forint gyűlt össze, amiből 7500 családot tudtak ellátni. A főszerkesztő szerint csakis úgy szabad misszióra indulni, hogy meg vagyunk térve, Réka pedig éppen ezért hiteles és jó példa.

Forrás és fotó: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír