Ahol nem a világ diktálja a ritmust – Beszélgetés a Magyar Cserkészszövetség új elnökével

– Milyen személyes élményeit osztaná meg legszívesebben a cserkészettel kapcsolatban? 

– Idén szeptemberben lesz húsz éve, hogy részt vettem az első őrsgyűlésen. Azóta rengeteg élményben volt részem cserkészként. Tulajdonképpen kimondható, hogy ma nem lennék az, aki vagyok, ha akkor nem csatlakozom ehhez a közösséghez. Nagyon sokat fejlődtem általa, rengeteget tanultam a társaimtól és magamról a cserkészetben rejlő lehetőségek kiaknázása révén. Az egyik legmeghatározóbb élményem az volt, amikor a közösségünk akkori vezetőjeként saját, fiatalkori vezetőmet kísérhettem a cserkészfogadalma megújításában. Hatalmas erő a cserkészetben ez a folytonosság, melyben az állandóság és a változás egyszerre van jelen.

Gyerekként a nyári táborok jelentették a cserkészév fénypontját, amikor a világból kiszakadva, nomád környezetben egyszerre élhettük meg Isten közelségét és a cserkésztestvériséget, az egymás iránt érzett felelősséget és a bizalmat, valamint a vagányságot. Az egyik tábor alkalmával a Mátrában kirándultunk, ahol elkapott minket egy nagy eső. Bár útba esett egy kulcsosház, én azzal a csapattal tartottam, amelyik felmászott a Mátra nyugati részén található meredek hegycsúcsra, Ágasvárra. Lefelé a sárban csúszkáltunk, mert másképp nem lehetetett előre jutni. Ott nem volt helye a félelemnek és a nyafogásnak: ha már felmentünk, valahogy le is kellett jönni. Vezetőink óvó szeme által kísérve jó sárosan, de minden baj nélkül lejutottunk, a táborban maradtak pedig jó meleg teával vártak bennünket. Ekkor megtapasztaltam azt, hogy

a komfortzónánkból kimozdulva kezdődnek az izgalmas dolgok, ott lehet igazán keresni a fejlődés útjait. A cserkészet számos ilyen utat tartogatott számomra.

A szövetségben azon fogunk dolgozni, hogy minden magyar fiatal átélhesse ezeket az élményeket, és emberebb emberré, magyarabb magyarrá növekedhessen.

– A szövetség elnökeként hogyan határozná meg a cserkészet és a vallás, a hit kapcsolatát, annak jelentőségét? 

– A cserkészet egy vallásos ifjúságnevelő mozgalom, így a hit az egyik fő alappillére. A fogadalmunkban három kötelesség teljesítésére teszünk vállalást: Isten felé, hazánk felé és embertársaink felé. A cserkészmunka lényege kis, 8-10 fős közösségekben, őrsökben zajlik. Úgy gondolom, ezek a közösségek a legalkalmasabbak arra, hogy a hit megélésének színterei legyenek. Őrsvezetőink küldetése az, hogy olyan közösségeket formáljanak, melyek Istenre mint kősziklára épülnek. Ez sokszor nem egyszerű feladat, hiszen gyakran fogadunk be olyan gyerekeket, fiatalokat, akiket elsősorban a cserkészéletforma vonz, és elfogadják a keresztény értékrendet, de a családjuk nem aktív vallásgyakorló. Az ilyen hátterű tagjaink megszólítása, hitre vezetése cserkészetünk belső missziója. Számos pozitív példát láttam erre a környezetemben. Nem kevés emberrel találkoztam, aki a cserkészet hatására, a cserkészközösségben átélt élmények nyomán tért meg, vagy az ott tapasztaltak által lett igazán sajátja az a hit, amelyben gyermekkora óta nevelkedett.

– Milyen kapcsolatban van a Magyar Cserkészszövetség az egyházakkal? Jellemző-e a szövetségre az ökumenikus törekvés, a nyitottság a különféle keresztény felekezetek felé? 

– A magyar cserkészek között találunk katolikus, református, evangélikus, adventista, baptista, metodista felekezetű testvéreket is. Mindnyájan ugyanazt a Jézust követjük, ugyanazt a fogadalmat tettük le, és ugyanazon törvényt tisztelve próbáljuk megélni a cserkészetünket. Nem véletlen tehát, hogy a magyar cserkészet hagyományosan ökumenikus szellemiségű. A táborban a reggeli vagy az esti imáknál, a programokon, a lelki napokon közösen imádkozunk úgy, hogy tekintettel vagyunk a felekezeti különbségekből fakadó sajátosságokra. Tehát

nem a különbségek elfedésével, hanem azok figyelembevételével, egyben közös keresztény hitünk megélése által vagyunk igazán ökumenikusak.

Sőt, talán mi vagyunk az a közösség, amelyben a legtöbbet imádkozik együtt katolikus és református vagy evangélikus és adventista. A közös ima megtapasztalása mellett a baráti kapcsolatok révén a cserkészetben van tér arra, hogy megismerjük egymás hitét és gondolkodásmódját a hittel kapcsolatban. A megismerés által pedig képesek lehetünk jobban megérteni egymást, ami elősegíti a közeledést, egy igazán erős, hiteles ökumenizmus megélését.

– A határainkon túli magyarságra is figyelnek? Milyen külhoni programjaik vannak? 

– Szövetségünk tagja a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának, amely a Kárpát-medencében és a szórványban élő, magyar nyelven beszélő cserkészeket fogja össze. Anyaországiként felelősséget érzünk a határon túli magyar cserkészekért. Hála Istennek, szoros kapcsolatban vagyunk velük. Sok programunkon külhoniak is részt vesznek, illetve számos program szervezésében együttműködünk a külhoniakkal: összmagyar cserkészvetélkedő, regöscserkésztábor, vezetőképzések, a betlehemi békeláng szétosztása. Sok csapatnak van külhoni testvércsapata (vagy őrsnek testvérőrse), ezek aktív kapcsolatot ápolnak egymással, időnként meglátogatják egymást, közös programokat szerveznek. Az idei csíksomlyói búcsúba is több cserkészcsapatból mentek delegációk. A programok mellett számos más területen is együttműködünk a külhoni szövetségekkel. A nevelési programjaink, a vezetőképzések fejlesztése kapcsán rendszeresen egyeztetünk konferenciák, kerekasztal-beszélgetések formájában, és az utóbbi időben a lelkiségi munkacsoportok is szorosabbra fűzték egymással a kapcsolatot.

– A Magyar Cserkészszövetség idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját. Mi az üzenete a cserkészetnek a mai világ, a mai fiatalok számára?

– Alapvető értékeink, az Isten, a haza és az embertárs szolgálatára tett fogadalmunk 110 év alatt nem változott.

A cserkészet lehetőséget kínál egy igazi élet megélésére, amelyben a valóságos kapcsolatok és a valódi élmények számítanak.

Gyakran kilépünk a komfortzónánkból, ha kell, esőben és sárban túrázunk, nomád körülmények között, a természetben töltve az időnket, ahol ki lehet szakadni a hétköznapokból. A cserkészetben nem a világ diktálja a ritmust mesterségesen keltett ingerekkel és a virtuális térben kínált lehetőségekkel. Nálunk már a kiscserkészkorúak is megtapasztalhatják a jól végzett munka gyümölcsét, a kitartással végigküzdött kirándulás utáni jóleső, büszke fáradtságot, a felelősséggel ellátott feladat örömét, a közösségben megélhető felhőtlen boldogságot és vidámságot.

A mai világ számára az üzenetünk az, hogy az igazi erő az olyan közösségekben rejlik, melyek tagjai képesek félretenni a saját érdekeiket a közös érdekekért, s elsődleges céljuk mások szolgálata, a közös és az egyéni fejlődés, valamint a felelősségvállalás egymás és a környezetünk iránt. Hisszük, hogy a közösségeink akkor működnek igazán jól, ha nemcsak önerőből, hanem a Szentlélek erőforrásait is felhasználva törekednek céljaik megvalósítására. Elvégezzük a jó munkát, s kérjük rá a Jóisten áldását, hogy valóban az ő eszközei és munkatársai legyünk az ifjúság nevelése által.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2022. június 19-i számában jelent meg.