A vallási tényezők mögött politikai, gazdasági érdekek húzódnak meg – mondta az aleppói püspök. Világosan látszik, hogy a Közel-Keletről el akarják űzni a keresztényeket és a többi kisebbséget. Miért, kinek az érdekét szolgálva? – ez a kérdés.
A helynök hozzátette: a probléma minden kisebbséget érint a Közel-Keleten. A szíriai helyzetből való kiútra utalva rámutatott: a Nyugat inkább a kiengesztelődést segítse elő fegyverek szállítása helyett.
Aleppóban a helyzet rendkívül nehéz. Hónapokon át ostromállapot uralkodott a négymilliós városban, mindent nélkülöztek a lakosok. Most a legnagyobb hiánycikk a víz és a világítás. Az emberek csak a templomokban, kolostorokban, mecsetekben található kutaknál juthatnak vízhez.
Arra a kérdésre, hogy létezik-e mérsékelt iszlám, az aleppói püspök a következőt válaszolta: „Szerintem létezik egészen biztosan egy mérsékelt, 'megélt' iszlám, már az Omajjádok korától kezdve, amikor a kalifátust Mekkából – egy zárt környezetből – áthelyezték Damaszkuszba, amely sokkal nyitottabb terület. Elég, ha meghallgatjuk a szíriai muftikat és más muszlim személyiségeket, akik most ezt mondják: ’az ország a keresztényeké, és mi, muszlimok a keresztények vendégei vagyunk, akik sokkal előbb érkeztek ide, mint mi’. Tudom, hogy ezt idáig még nem hangoztatták és lehet, hogy más országban nem mondják ki, de Szíriában igen” – mondta Khazen püspök.
Tovább folynak a harcok Szíriában és Irakban az Iszlám Állam befolyása alatt lévő területeken. Az USA újabb légicsapásokat hajt végre az iszlámisták ellen Irakban, a moszuli gát környékén. Nagy-Britannia jelentősről súlyosra emelte a terrorizmusveszély szintjét a Közel-Keleten harcoló brit dzsihadisták miatt. A humanitárius vészhelyzet egyre drámaibb: több mint négy és fél millió a szíriai és iraki menekültek száma.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria