A rendelettel az állam tulajdonába került a Surp-Giragos-templom, a Közel-Kelet egyik legnagyobb örmény temploma, továbbá egy protestáns, egy szír ortodox, egy káld és egy örmény katolikus templom. A keresztény hagyományokkal rendelkező dél-anatóliai városban a jövőben egyetlen templom sem nyílik meg szentmisére, istentiszteletre.
A kormányrendeletet ismertető beszámolóból az is kiderül, hogy gyorsított eljárásban hozták meg az államosításról szóló döntést, és a templomok mellett további 6300 telket is állami tulajdonba vettek a kurd lázadók és a török biztonsági erők között folyó harcok miatt romhalmazzá vált óvárosban.
Adnan Ertem, az állami műemlékvédelmi alapítvány igazgatója azt nyilatkozta az örmény lapnak, hogy az államosítással a műemlékek védelmét kívánják biztosítani. A döntés szükségességét azzal is indokolta, hogy állami irányítás alatt akarják megvalósítani az óváros újjáépítését.
Diyarbakır Törökország délkelet-anatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található, a régió második legnagyobb városa. Törökország tíz legnépesebb települése között tartják számon. A 600 ezer fős lakosság túlnyomó részben kurd származású. A Selyemúton fekvő város mindig is híres volt kultúrájáról, művészeti értékeiről és kereskedelmi jelentőségéről.
A helyi kereszténység kezdetei a késői antikvitásig nyúlnak vissza. Amida – ez a város eredeti elnevezése – püspöki székhely volt, és főpásztora részt vett a niceai (325) és a konstantinápolyi (381) zsinaton, Amida az antióchiai patriarkátus része volt. A kalkedoni zsinatot (451) követően Amida, mint Anatólia többi része is, a monofiziták bölcsőjévé vált, majd az antióchiai szír ortodox egyház része lett, és maradt egészen a 20. századig. Diyarbakır az első világháborúban az örmény népirtás egyik helyszíne volt. Az utolsó érseknek 1915-ben kellett elhagynia a várost, miután a kurdok és törökök az egyházmegye területén közel félmillió keresztényt lemészároltak. 1966 óta a káld katolikus püspöki széket névlegesen ismét betöltik, de a püspök Isztambulban székel. Ma elenyésző az örmény keresztény lakosság számaránya a városban.
Forrás: Vatikáni Rádió német nyelvű szerkesztősége
Fotó: Vatikáni Rádió, Wikipédia
Magyar Kurír
(té)
Kapcsolódó fotógaléria