Az emberiség útra kelt Krisztushoz – Vízkereszt ünnepe egyházmegyéinkben

Hazai – 2024. január 8., hétfő | 19:15

Január 6-án Urunk megjelenésére emlékezik Egyházunk. Az alábbiakban a püspöki székhelyeken bemutatott ünnepi szentmisékről közlünk összefoglalót.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A vízszentelés szertartásával kezdődött a püspöki szentmise január 6-án, vízkereszt ünnepén a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Az ünnep arra emlékeztet, hogy Isten Jézus Krisztusban emberként jelent meg, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget. A szentmise végén a hívek vihettek a megszentelt vízből, hogy imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.

Palánki Ferenc megyéspüspök az ünnepről szólva így fogalmazott: „Urunk megjelenésének ünnepe (megjelenés, epifánia) mélységes titkot hordoz: Isten megjelent az emberek között. Ez az egész történet egy nagy mozgássorozat: Isten kicsiny gyermekként jön el, emberként jelenik meg, maga az Isten nyilatkoztatja ki magát, hogy milyen szeretete van. »…még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad« (Iz 6,1–6).

Akármilyen nagy a sötétség, a világosság legyőzi azt. Isten, aki az örök világosság, eljött és legyőzte a sötétséget. Szeretete – amely beragyogja minden ember szívét –, megváltoztatja az emberiséget. Csak az kell hozzá, hogy odafigyeljünk azokra a jelekre, amelyeken keresztül felfoghatjuk, megérthetjük, hogy

Isten üzenni akar nekünk, szólni akar hozzánk, azt akarja, hogy ami az ő szívében van, a mi szívünkben is ott legyen, válaszoljunk az ő megjelenésére, szeretetére. 

Nagy mozgás ez. Isten a végtelenből végtelen utat tesz meg, hogy Betlehemben kis gyermekként megjelenjen – magyarázta a főpásztor.

Micsoda megdöbbentő és fölséges az, hogy az Isten eljön, rábízza magát az emberekre, két kiváló emberre, Máriára és Józsefre. De még megdöbbentőbb, amikor

bennünket szólít meg, ránk bízza magát, az ügyét, hogy elvigyük az örömhírét, az evangéliumot az emberekhez, és aki ránk néz, lássa: Jézus úgy szereti ezt a világot, hogy az életét is odaadta érte.

A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Január 6-án, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepén, vízkeresztkor az egri bazilikában mutatott be koncelebrált szentmisét Ternyák Csaba érsek. A főpásztor a szertartás elején megáldotta a sót és megszentelte a vizet.

Homíliájában az egri érsek emlékeztetett: „Éppen tíz évvel ezelőtt rendelkezett úgy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hogy mi is felvesszük az egyetemes Egyház gyakorlatát, és nem az epifánia utáni vasárnapon ünnepeljük vízkeresztet, hanem a napján, január 6-án.”

Három csodát ünneplünk ezen a napon: a csillag elvezette a bölcseket a jászolhoz, borrá lett a víz a menyegzőn, és Jézus a Jordánban felvette János keresztségét, hogy üdvözítsen minket – mondta Ternyák Csaba érsek.

Ahogy az Úr megjelent a pásztorok, a bölcsek életében, éppúgy meg akar jelenni az egész emberiség életében, a mi életünkben is – emelte ki a főpásztor. – A Jézus Krisztusban érkezett üdvösség nem korlátozódik a zsidó népre; az egész emberiségé, mindenkinek szól, minden kor és minden kultúra emberére érvényes. Jézus az emberiség egyetemes megváltója.

XVI. Benedek pápa A Názáreti Jézus című könyvéből idézve Ternyák Csaba úgy fogalmazott:

a napkeleti bölcsek kezdetet jelentenek; jelzik, hogy az emberiség útra kelt Krisztushoz.

Olyan menet élén haladnak, amely végigvonul az egész történelmen.

A napkeleti bölcsek látogatásának ilyen mély jelentése van az egész emberiség számára. Nehéz lenne ennél tömörebben leírni a három királyok zarándoklatának célját, jelentőségét és példáját az egész emberiség számára. Ott vagyunk mi is, akik lehetőséget kaptunk erre a találkozásra – mondta az egri érsek.

Amikor a bölcsek találkoztak a gyermek Jézussal, megértették, hogy immár életüket is új ösvényre kell terelni. Amikor azt olvassuk a Szentírásban, hogy más úton tértek vissza, akkor ez a szívükben végbement megtérést is jelenti.

Ezután már nem a saját útjukon, hanem Krisztus útján járnak.

Életünk zarándokútjának legfőbb célja, hogy felismerjük: egyedül Benne van üdvösségünk, életünk és feltámadásunk.

A teljes beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás:  Domán Vivien/Egri Főegyházmegye

Fotó: Vozáry Róbert/Szent István Televízió

*

Győri Egyházmegye

Január 6-án, Urunk megjelenésének ünnepén, vízkeresztkor Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztor a szentmise keretében elvégezte a vízszentelés szertartását, és megáldotta azokat a matricákat, amelyeket a hívek házaik, lakásaik ajtajának szemöldökfáján helyezhetnek el.

Hallva a napkeleti bölcsek történetét, joggal vetődhet fel bennünk a kérdés, miért vállalták a hosszú utat, hogy felkeressék a Messiást, hiszen ők nem is voltak a választott nép fiai. Nyitott emberek voltak, akik ismerték a környékbeli népek írásait, várakozásait, s mindezt ők maguk is komolyan vették. Ők is várták egy jobb korszak, egy új korszak érkezését – mondta homíliájában Veres András püspök. – Elég alázat volt bennük ahhoz, hogy elfogadják a zsidó nép írástudóinak véleményét, mely szerint Betlehemben kellett megszületnie a Messiásnak.

A csillag elvezette őket a házhoz, ahol a gyermek Jézus volt.

Minden emberben él az Isten utáni vágy. Vannak, akik sokat tesznek azért, hogy utánajárjanak a dolgoknak, az értelem útján szeretnék Istent megismerni.

Mindenkinek van betlehemi csillaga

– hangsúlyozta a főpásztor. – Mindnyájan kaptunk meghívást az üdvösségre, éppen ezért Isten gondoskodik arról, hogy legyen valaki, aki betlehemi csillagként elvezet bennünket Istenhez.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita január 6-án, vízkereszt napján Szent Liturgiát mutatott be Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban, majd a Batthyány térnél megszentelte a Duna vizét.

Január 6-án ünnepeljük Urunk Jézus Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedését. Epifánia (jelenés, Úrjelenés) elnevezéssel is él az ünnep, az Úr legnagyobb ünnepei között tartjuk számon. Az Egyház megemlékezik Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről, és annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése fontos helyet kap. Így lett ősi hagyomány ezen a napon a vizek megáldása a templomokban, a folyók és a patakok partján is.

A Szent Liturgiára megtelt a Fő utcai Szent Flórián-templom. Kocsis Fülöp érsek-metropolita a homíliában arról tanított, hogyan szereti Isten az embert, amit a szeretetnyelvekhez kapcsolt. A karácsony az ajándékozó szeretet megnyilvánulása – fogalmazott, hozzátéve: Isten megajándékoz önmagával minket, a napkeleti bölcsek ajándékokkal jönnek Jézushoz, és ezt a példát követve az emberek is ajándékozással fejezik ki szeretetüket. A vízkeresztben az érintés ajándékát kapjuk.

Jézus belelép a vízbe, megérinti az anyagot, s ezáltal megszenteli azt, és minket, embereket, a mi életünket is.

A minőségi idő közvetítette szeretet a húsvéthoz kapcsolható, amikor a szent három napot együtt töltjük az Úrral, együtt a nagyszombat csendjében megérezhetjük Isten szeretetét. A pünkösd szavakkal beszél a szeretetről, amikor a Szentlélek szavakat ad az apostoloknak, s ezzel olyan ajándékot kapnak, ami mind nekik, mind azoknak, akiknek ők továbbadják, sokat jelent, hiszen ezrek térnek meg hatásukra. Isten ismeri az ember szeretetnyelveit, tudja, mire van szüksége az embernek.

Jézus belelépett a folyóba, hozzáért a vízhez, és ezzel megfordult a történet: a víz tisztult meg Jézus érintésétől. A világ, az anyag, az életünk megszentelése ez egy érintés által. Ezáltal az érintés által megváltozik az életünk, másként tekintünk egymásra, a világra. Mondhatatlanul szükségünk van Isten érintésére. Mitől függ, mikor érint meg Isten? Tudnunk kell,

Ő mindig kész erre, tárt karokkal várja, hogy hozzálépjünk, és visszaöleljük. Ahogy az édesapa tárt karokkal fogadja a hozzá szaladó gyermekét, úgy tesz Isten is, és Krisztus kitárt karja a kereszten egy végtelen ölelés, mely arra vár, hogy visszaöleljük.

Mikor válunk megérinthetővé? Isten a kezünkbe teszi ezt, megadja nekünk a szabadságot. Észrevesszük-e Isten kitárt karjait? Futunk-e felé, mint ahogy a gyermek az édesapjához? Az ember szabad akaratot kapott, nincs rajta kényszer. Lelkiállapotunktól függ, befogadjuk-e az érintést.

Isten várja, és nyújtja a karját. Várja, hogy mi is akarjuk ezt az érintést, és milyen gyakran nem vesszük észre, és milyen gyakran nem válaszolunk neki!

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Lambert Attila

*

Miskolci Egyházmegye

Vízkereszt ünnepén, január 6-án Miskolcon a Búza téri székesegyházban végzett Szent Liturgiát Orosz Atanáz megyéspüspök, majd megszentelte a Szinva patak vizét Miskolc belvárosában.

A Szinva patak szinte teljes egészében átszeli Miskolc városát, forrásai az ivóvízellátást is táplálják a környéken. A legújabb kori magyar történelem legtöbb halálos áldozatot követelő árvize is e patakhoz fűződik. 1878. augusztus 31-re virradóra villámárvíz tarolta le a várost, hatalmas anyagi károkat okozva az épületekben, az élelmiszerraktárakban, és mintegy háromszáz ember halálát okozta.

„Kérjük Istenünket, hogy mindig tartsa féken azokat a folyóinkat, amelyek ellátnak bennünket;  ne lépjenek ki a medrükből, még akkor sem, ha az ég összeér a földdel, ha a fenti vizek és lenti vizek találkoznának” – fohászkodott Orosz Atanáz. Ünnepi beszédében a főpásztor az utóbbi képpel a bibliai teremtéselbeszélés mozzanataira utalt, amikor Isten különválasztotta az égboltozat alatti és feletti vizeket, majd pedig itt a földön választotta szét, így a víz között megjelent a szárazföld, „Isten pedig látta, hogy jó, amit alkotott” (Ter 1,6–10).

Majd így folytatta a főpásztor: „A teremtő Isten akaratának érvényesülésével működünk együtt akár a teremtésvédelem programjában, akár a hagyományos keresztény erkölcs megtartásában; igyekszünk őrizni, védeni a természetet, a teremtett világot, amely körülvesz bennünket. De ilyenkor Jézus megkeresztelkedésének napján meglátjuk benne a szentet is, hiszen Jézus Krisztus keresztelése folytán megszentelődtek a vizek. Ez a mai vízszentelés föleleveníti azt a bizonyosságot, hogy a Teremtő és Megváltó Isten műve most is szentté teheti környezetünket, bizonyos rétegeit.”

Az eseményről bővebb beszámolót ITT olvashatnak.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Január 5-én, vízkereszt előestéjén Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök a Szent Miklós-székesegyházban végzett Nagy alkonyati istentiszteletet Nagy Szent Bazil-liturgiával és vízszenteléssel.

Az oltár mellett főpásztorával imádkozott helynöke, Szabó Tamás, a székesegyház parókusa, Dobos András atya, a papnevelő intézet rektora, Kruppa Tamás atya, nagyszállási szervezőlelkész, Polgári Bence atya, szemináriumi prefektus.

Jézus eljött, hogy keresztelkedése által az ember bűnét lemossa, és az egész teremtett világot megújítsa. Így mi is a minket körülvevő világot a szenteltvízzel meghintjük, mert minden rászorul a megújulásra, megtisztulásra. De az, hogy a szenteltvíz kegyelmi ajándékait milyen mértékben tapasztaljuk meg, csak rajtunk múlik – fogalmazott Szocska Ábel tanításában. 

Hangsúlyozta: Jézus Krisztus mindenkit egyformán szeret, a bűnös embert is. Csak a mi hozzáállásunktól függ, hogy mennyire részesülünk ebben a szeretetben.

A ma megszentelt vízben jelen van az isteni kegyelem, de csak annyira lesz hatással ránk, amilyen mértékben képesek vagyunk befogadni azt, amennyire mi hittel fogadjuk azt

 – mondta a megyéspüspök, azt kívánva hallgatóságának, hogy legyenek nyitottak erre a kegyelemre.

A bővebb beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

*

Pannonhalmi Főapátság

Urunk megjelenésének ünnepén, január 6-án, vízkeresztkor a 800 éves pannonhalmi bazilikában  Hortobágyi T. Cirill főapát mutatott be ünnepi szentmisét.

Miután megszentelte a vizet, a hívekre és a szerzetesközösség tagjaira hintette azt. „Akárhová is hintik ezt a sóval vegyített vizet, távozzék onnan a gonosz, és Szentlelked jelenléte őrizzen meg minket mindenkor” – kérte Istentől Cirill atya.

A főapát az ünnepi szentmisén ezekkel a szavakkal fordult a jelenlévőkhöz: „A bűnbánatban megtisztult szívünkben

ismét felragyog Krisztus világossága, hitünk fénye, és ebben a hitben ma is felismerhetjük Jézust itt, az oltáron, a kenyér és bor színében, amint táplálékul adja magát, táplálja bennünk az Ő világosságát, hogy már soha többé ne járjunk a bűn sötétségében.

Ő segítsen minket, hogy a tőle kapott Szentlélekhez hűségesek maradjunk.”

A liturgián Hirka Antal atya hirdetett igét.  „Örüljetek az Úrban, szeretett testvéreim, ismét mondom, örüljetek, mert röviddel Krisztus születésének ünnepe után fölragyogott az ő epifániájának – dicsőséges megjelenésének – ünnepe. Akit azon a napon szült a Szűz, azt a mai napon elismeri a világ” – idézte Nagy Szent Leó szavait szentbeszédében a szónok.

A homíliát teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

*

Pécsi Egyházmegye

Vízkereszt ünnepének estéjén Felföldi László pécsi megyéspüspök – akit éppen három évvel ezelőtt, 2021. január 6-án szenteltek püspökké és iktattak be hivatalába – szentmisét mutatott be a pécsi székesegyházban, koncelebrált Kovács József püspöki titkár. A liturgián a székesegyház Palestrina Kórusa adta a zenei szolgálatot Jobbágy Valér, Nagy Szent Gergely-renddel kitüntetett karnagy vezetésével.

Az ünnepi szentmisében Jézus, az Isten Fiának a Jordán folyóban történt megkeresztelkedése emlékére a püspök a hagyomány szerint vizet szentelt, majd meghintette vele a híveket.

Felföldi László szentbeszédében a napkeleti bölcsek látogatásának személyes életünket gazdagító üzenetét tárta a hallgatóság elé. – Az Isten mindig ad jelet, ad jelzéseket, amelyeket észre kell vennünk. Nemcsak a bölcseknek, nemcsak néhány kiválasztott embernek, hanem mindenkinek, nap mint nap, újra és újra.

Az életnek, a hitnek, az istenkapcsolatnak fontos része, hogy meglássuk az Isten által adott jeleket, ahogy a bölcsek is meglátták a rendkívüli csillagképet.

Meglátták a csillagot és elindultak, mert az elindulás az életünk nagyon fontos pontja. Ha megláttuk a jelet, változtatni kell az életünkön, dolgainkon, másképpen kell cselekedni, mint előtte, és merni kell másképpen tenni, merni kell elindulni, ezt követően jobb, több, védettebb, szebb lesz az életünk – biztatott ünnepi szentbeszédében a főpásztor. – Az Atya akaratának életre váltása, életünk csendjének tanulása rendkívül fontos feladat családjaink, egyházközségeink életében, azért, hogy meghalljuk az Isten akaratát és szavát.

Vízkereszt mély és gazdag üzenete, hogy a bölcsek szíve a betlehemi jászolnál meggyógyult és új úton indultak vissza hazájukba. Engedjük mi is, hogy meggyógyuljon a szívünk, engedjük, hogy az isteni szeretet gazdagsága tölthesse be és új úton elindulva folytathassuk életünket

– fogalmazott Felföldi László megyéspüspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható. A szentmise megtekinthető ITT.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Urunk megjelenése ünnepén a székesfehérvári Szent István király székesegyházban Spányi Antal püspök mutatott be szentmisét Ugrits Tamás pasztorális helynökkel és Dózsa István plébánossal együtt. A karácsonyi ünnepkör zárásakor a főpásztor azt hangsúlyozta: Krisztus megjelenésének ünnepe azt üzeni számunkra, engedjük, hogy Isten mindig jelen legyen az életünkben.

„Az ősi hagyományokhoz híven a megszentelt víz, az élet jelképe, amely emlékeztet a keresztségre és a bűntől való megtisztulásra, megáld és megvéd a romlástól, hogy Isten kegyelme megőrizzen bennünket” – kezdte az ünnepet a megyéspüspök a só- és vízszenteléssel.

A napkeleti bölcsek érkezésére emlékezve a főpásztor arról beszélt, még bennünk van karácsony öröme, a betlehemi történet ajándéka, a hit, hogy közünk van az Isteni Gyermekhez, és Jézus nyomán élhetjük életünket. De látjuk, sokan nem találják Krisztust, nem szeretik Istent. Nemcsak rossz szokásaink, békétlenségeink, hanem gonosz erők is meggátolhatnak Isten jelenlétének megismerésében. Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével a Teremtő vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét.

Mindannyian megtapasztalhatjuk Isten közelségét, jelenlétét, és nekünk kell egyre inkább élő hittel követni őt. A mi feladatunk, hogy a hozzánk közel jövő Krisztusról a világ előtt tanúságot tegyünk, mert a sötétség sohasem győzhet.

A fény mindig legyőzi a sötétséget. A bűn sohasem győzhet, a megváltás összetörte a bűn minden erejét, a Sátán minden hatalmát. Az élet győz, mert a feltámadt Krisztus ezt az életet adja nekünk, ennek az életnek a teljességét kapjuk – erősítette meg Spányi Antal szentbeszédében.

A teljes beszámoló ITT olvasható. 

Forrás: Berta Kata/Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Kovács Marcell 

*

Váci Egyházmegye

Január 6-án Urunk megjelenésének ünnepén Marton Zsolt püspök Vácon a Barátok templomában mutatott be szentmisét. A vízszentelés szertartásával kezdődő misén azt kérte, hogy az az Örök Igazság vezessen bennünket is mindennap, amely a napkeleti bölcseket vezette Krisztushoz, mindehhez iránytűnk a lelkiismeretünk legyen.

A szentmise elején került sor a vízszentelés szertartására, amelyet követően bűnbánati liturgiaként a főpásztor a megszentelt vízzel hintette meg a híveket.

Marton Zsolt beszédében emlékeztetett, hogy ezek a napkeleti bölcsek az igazságot szenvedélyesen kereső, kíváncsian kutató tudósok voltak, akik egy csillagászati jelenséget figyeltek meg. A hagyomány azt mondta, hogy egy bizonyos csillagállásnál fog megszületni az a király, aki boldogságot, szabadságot hoz az egész emberiségnek. Nemcsak a választott nép várta tehát a Messiást, hanem a pogány népekben is benne volt a „világszabadító király” utáni vágyakozás. De egyben ezek a bölcsek is az igazságot, a nagybetűs Igazságot, azaz magát Istent keresték.

Nagyon fontos szem előtt tartanunk ugyanakkor – folytatta a főpásztor –, hogy nemcsak az ember keresi az igazságot, hanem az Igazság, azaz Isten is keresi az embert. Isten minden embert hív a vele való bensőséges kapcsolatra. Vízkereszt ünnepe ezt az isteni hívást jelenti, amikor Isten belép az emberiség történelmébe, kinyilvánítja önmagát. Az ünnep görög neve – epifánia –, megjelenést, kinyilvánítást jelent. Karácsonykor arra a meghitt környezetben való istenjelenésre figyeltünk, amely a zsidó nép körében, mondhatni családi körben történt.

A mai ünnep arra irányítja a figyelmet, hogy Krisztus minden embernek, minden népnek, minden nemzetnek a messiása.

Ezért fogalmaz így Szent Pál a szentleckében hallott efezusi levélben: „Eszerint Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek és az evangélium által részesei az ígéreteknek”. (Ef 3, 6)

A választott nép és a pogányság így együtt alkotnak egy nagy közösséget az Egyházban, amely nem faj, nem származás szerint toborozza a tagjait, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit és az egyház közösségének elfogadása alapján.

A bővebb beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye 

Január 6-án a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban Udvardy György érsek mutatott be szentmisét Takács István érseki általános helynökkel, a székesegyház plébánosával együtt.

A vízszentelés szertartásával kezdődött a liturgia. A veszprémi érsek a megszentelt vízzel meghintette a jelenlévőket, emlékeztetve keresztségükre és a hozzánk érkező Jézus Krisztus uralmára.

A napkeleti bölcsek története kinyilvánítja minden nép számára, hogy Jézus Krisztus az Úr, ő a Messiás. Vízkereszt ünnepének görög elnevezése, epifánia, feltárulkozást, felismerést, kinyilvánulást, kinyilatkoztatást jelent. Erővel, végérvényesen kinyilvánul, hogy a Gyermekben Isten megígért küldöttje érkezett hozzánk. Isten Fia, a Megváltó – hangsúlyozta homíliájában Udvardy György érsek. – Egyértelművé válik minden nép számára, hogy Jézus Krisztus az Isten szeretett Fia. Kinyilvánul, hogy Isten keresi az embert, közel jön hozzá. Isten a segítségünkre jön. Találkozik gyengeségeinkkel, megment bűneinktől, megvált bennünket.

Számtalan jelét adja Isten annak, hogy kedve telik bennünk. A keresztség a jel, hogy Isten gyermekei vagyunk – mondta a főpásztor. –

Isten üdvözíteni akar minden embert. Ez a mi örömünk, ez a mi ünnepünk.

Üdvözíteni akar minden embert: azokat is, akik ismerik Krisztust, és azokat is, akik nem hallottak róla, nem ismerik, vagy nem ismerik fel a világ Üdvözítőjeként, és azokat is, akik ellene szegülnek. Jézus Krisztus a világ Ura. Aki megszületett a jászolban. Megismerjük, felismerjük, és ezért örülünk.

A mai evangélium is arra ösztönöz, hogy kövessük Jézus példáját: legyünk a béke akarói, és fejezzük ki jóakaratunkat egymás felé – hangzott el az érseki homíliában. Udvardy György felhívta a figyelmet arra, hogy a víz megszentelése és az otthoni áldás kérésének hagyománya is a jóakarat kifejezésére szolgál.

A bővebb beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt kép: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria