Az ókeresztény kor és az egyházatyák munkásságának hazai kutatói másfél évtizede rendszeresen találkoznak, hogy megismertessék és megvitassák legújabb kutatási eredményeiket.
Tudományos szervezetük, a Magyar Patrisztikai Társaság évről évre befogad új tagokat, fiatal kutatókat, ami annak a jele, hogy a Krisztus születése utáni mintegy hat évszázad olyan irodalmi, teológiai, filozófiai, művészeti és egyháztörténeti kincsesbánya, amelyhez érdemes mindig visszatérni, ha személyesen vagy tudományos kutatóként saját életünk és korunk kérdéseire keresünk válaszokat.
A keleti egyházakban az atyák öröksége élő hagyomány, a nyugati egyház pedig mindig képes újra fölfedezni a patrisztikus örökséget. Így történt ez a humanizmus idején, így a katolikus megújulás időszakában, és így a II. Vatikáni Zsinatot előkészítő és meghatározó szellemi-teológiai útkeresés során, amely mindmáig mélyen befolyásolja a katolikus teológia irányát.
A patrisztikus kor a nagy egyházszakadásokat megelőző időszak, ezért protestáns felekezetek kutatói és teológusai éppúgy aktív tagjai a Társaságnak, mint ortodox vagy katolikus tudósok. Az ókori kereszténység iránti érdeklődés ráadásul nem kizárólag vallási, hitelvi, teológiai természetű, hiszen a Társaság tudományos szervezet szigorú tudományos elvárásokkal, és tagjai között tart számon több, nemzetközileg is ismert és elismert történészt, filozófust, művészettörténészt, régészt.
A Magyar Patrisztikai Társaság könyvbemutatóinak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola ad otthont december 5-én 16 órától.
Az eseményen Bugár M. István Szabadság, szeretet, személy. Az ókeresztény teológia antropológiai vetülete című monográfiáját és forrásgyűjteményét Somos Róbert, az MPT elnöke ismerteti.
A Társaság éves konferenciáinak anyagából D. Tóth Judit és Heidl György által szerkesztett Irodalom, teológia, művészet című kötetet pedig Kendeffy Gábor és Sághy Marianne mutatja be.
Fotó: mpt.org.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria