Bemutatták a Demencia Akciótervet – Szakmai napot tartott a Katolikus Szeretetszolgálat

A rendezvénynek két kiemelt témája volt: az egyik a demencia, ami idősödő társadalmunkban közvetlenül vagy közvetve a hazai lakosság körülbelül tíz százalékát érinti; a másik a szociális szolgáltatások területén újszerű szemléletként megjelenő kockázatmenedzsment, amit mind szélesebb körben szükséges a szociális intézményeknek is beemelniük a napi munkavégzés folyamatába.

A szakmai napot Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a két kiemelt téma fontosságát, illetve a kockázatmenedzsment szociális szférába való beemelésének innovatív mivoltát.

A rendezvény első előadója Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságának családpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt. Elmondta, hogy a várható élettartam növekedése, valamint az öregedő társadalom hatásai miatt új kihívásokkal kell szembenéznünk, ezért kiemelt feladatnak számít a lakosság figyelmének felhívása a demenciára. Ezzel összhangban megkezdődött az átfogó, szakterületeket összekapcsoló előkészítő munka a Demencia Akcióterv elkészítésére. Erről a hiánypótló és régóta várt kezdeményezésről a szociális szakemberek most először hallhattak konkrét információkat.

Az akcióterv céljai a következők:
• a demenciával élők és gondozó hozzátartozóik segítése;
• intézkedések a tünetek enyhítésére és kezelésére;
• a családok megerősítése, a nemzedékek közötti együttműködés támogatása;
• társadalmi figyelemfelkeltés;
• felkészítés az egészségtudatos, preventív életmódra;
• iránymutatás a szakembereknek (felismerés, diagnózis, kezelés, gondozás, betegutak menedzselése);
• a személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve a hozzátartozóknak szóló szakmai szolgáltatások bővítése;
• segítség „életvezetési”, kezelési-gondozási tervek elkészítéséhez;
• az egyes szolgáltatási formák közötti átjárhatóság lehetővé tétele.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy mindezek az ellátórendszer és az infrastruktúra fejlesztésével érhetők el, és kérte a szociális területen dolgozók együttműködését a célok elérése érdekében.

Kocsis Edina, a Katolikus Szeretetszolgálat Zárdakert Idősek Otthonának intézményvezetője – aki egyben dietetikus is – a demenciával élők étkeztetése mellett az étkezési szokásokban rejlő preventív lehetőségekről is beszámolt. Kifejtette: az étkezés a megelőzésen túl a már betegséggel élők megfelelő táplálása és így életminősége szempontjából is nagyon fontos, azonban – a betegség okozta fiziológiai változások miatt is – külön figyelmet és speciális technikákat igényel, főleg az idő előrehaladtával.

Ezt követően Joó Sándor, a Katolikus Szeretetszolgálat szakápolási referense tartott előadást arról a nem ritka, mégis speciális helyzetről, amikor egy demenciával élő ember bekerül az egészségügyi rendszerbe, de nem a demenciájával összefüggésben, hanem valamilyen más okból. E kérdés vizsgálata Magyarországon annyira újszerű, hogy a témában csupán angol nyelvű szakirodalom érhető el. Az ezekben leírtak alátámasztják a hazai szakemberek tapasztalatait: az egészségügyi intézmények nincsen felkészülve arra, hogy a demenciával élők ellátásával kapcsolatos speciális elvárásoknak megfeleljenek, pedig a megfelelő felkészültség nem csupán a célcsoport életminőségén javíthatna, hanem az egészségügyi dolgozók munkáját is megkönnyíthetné.

A rendezvény másik kiemelt témája a kockázatmenedzsment volt, amellyel kapcsolatban pódiumbeszélgetést tartottak. A beszélgetés moderátora Kránitz Péter okleveles közgazda és kockázatmenedzsment-szakértő volt. Beszélgetőpartnere Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója; Ignáczné Atkári Klára, a Katolikus Szeretetszolgálat Pax Otthonának vezető ápolója; Králik Judit élelmiszer-, kémiai, tűz- és munkabiztonsági szakértő, valamint Kányai Róbert, a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény igazgatója volt.

A beszélgetés moderátora bemutatta e tudományterület legfontosabb sarokpontjait. Ezt követően a különböző szakterületek képviselői a napi munkából származó példákkal segítették kontextusba helyezni az elméleti tájékoztatóban hallottakat. Olyan eseteket említettek a beszélgetés résztvevői, amilyenek bármelyik intézményben előfordulhatnak. A cél az volt, hogy a résztvevők a napi munkájuk részévé tudják tenni ezt az új szemléletet.

A nap zárásaként szekcióülések keretében folytatódott a párbeszéd az előadók és a rendezvény résztvevői között, esetelemzésekkel egybekötve.

A résztvevők visszajelzéseikben kiemelték: reménykeltő a Demencia Akcióterv tartalma, hiszen a mindennapi problémákkal foglalkozik. Valamint többek szerint nagyon hasznos és hiánypótló a kockázatmenedzsment bevezetése a szociális területen.

Forrás: Katolikus Szeretetszolgálat

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír