Berta Tibor Szent István ünnepén: A szentek, a bölcsek és az ártatlanok vezessenek bennünket!

A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, koncelebráltak Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Udvardy György veszprémi érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) jelen lévő tagjai, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Jozef Haľko pozsonyi segédpüspök, valamint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papsága. Az ünnepen részt vettek az egyházmegye területén szolgáló női és férfi szerzetesrendek nagy számban megjelent tagjai is.

Erdő Péter bíboros arra buzdította a híveket, hogy „a szentmisén különösen is imádkozzunk hazánkért, népünkért és világ békéjéért”. Beszélt arról is, hogy amikor az év elején felkérte a szentbeszéd megtartására hazánk katonai ordináriusát, Berta Tibor püspököt, még nem lehetett tudni, hogy a szomszédban zajló háború miatt „az ő személyének és hivatásának ilyen különleges aktualitása lesz”.

Ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért és könyörgés a jövőért, mostani sorsunk alakulásáért

– emelte ki Erdő Péter bíboros, prímás első, szent királyunk ünnepén.

„Legyen a mai ünnep erőforrás számunkra. Fakadjon belőle bizalom a gondviselő Istenben, Szent István király és a Magyarok Nagyasszonya közbenjáró szeretetében!” – zárta köszöntő beszédét a bíboros.

Első királyunk – mondta homíliájának elején Berta Tibor tábori püspök – merte vállalni az elindulás hatalmas felelősségét, és alkalmasnak bizonyult a vezetésre.

Szent Istvánt – minden magyar katona védőszentjét – olyan egyéni meglátásokkal bíró, erőskezű uralkodónak nevezte a szónok, aki az irányítás tudományát számos kihívás mellett meg tudta valósítani. Ennek része volt, hogy határozottan tovább építette apja, Géza nagyfejedelem állam- és egyházszervezést elindító munkáját.

„A vaskezű hadvezér (...) az ország belső nyugalmát és külső békéjét egyaránt meg tudta valósítani, kormányzásának eredményeit, a fejlődést a későbbi viharok megtépázták ugyan, de lerombolni nem tudták.”

Berta Tibor kiemelte Szent István király uralkodásának legfontosabb eredményeit és újításait. Úgy fogalmazott: amit létrehozott, kiállta az idők próbáját.

Első királyunk olyan példakép tud lenni, akit nem kell eszményíteni; műveinek máig ható eredményei mindennél beszédesebben mutatják nagy formátumú alakját.”

Államférfi volta abból az Istenbe vetett hitéből fakadt, amely a Szentírást nemcsak olvasó, hanem radikálisan tettekre is váltó hit volt.

Szent István király „helyesen imádkozó ember volt, aki elfogadta Isten uralmát (Jöjjön el a te országod), s annak hordozójává vált”

– fogalmazott a püspök. Majd arról is beszélt, hogy Szent István „meg tudta látni azt az Egyházat, mely tagjaiban bár sokszor bűnös és nagyon gyenge, de az Isten segítsége által a maga egészében a krisztusi tanítás üdvösségszerző erejét képviseli, belső erői mindig olyan megújulást tudnak hozni, mely egyedül Istenre épít.”

Amikor fiát és trónjának örökösét, Imre herceget elveszítette, gyászában mutatkozott meg leginkább a gondviselő Istenbe vetett hitének páratlan ereje, hiszen Szent István – elsőként a királyok közül – a Boldogasszonynak, az Istenszülőnek ajánlotta országát.

Imre hercegnek írt Intelmeiben „szilárd értékrendet, világos útmutatást” adott. Berta Tibor tábori püspök kitért e mű negyedik részére is, amelyben a katonák megbecsülésének követendő példáját állított utóda és a következő nemzedékek elé Szent István. „Bölcsessége megszólítja a ma emberét, vezetőket, elöljárókat, egyháziakat és világiakat, mindazokat, akik a közügyekben részt vesznek, és természetesen a mai Magyar Honvédség valamennyi katonáját is. Az Intelmek időtálló sorai megfontolás tárgyát képezhetik mai világunk állapotában, melyben nagy szomorúsággal és nem kis döbbenettel kell megállapítani – bár a történelem során sajnos nem először –, hogy az emberi közösség életében olyan elemi erővel előtörő gonoszság kapott lábra, mely sem az ember gyöngeségéből, de még rosszra való hajlamából is csak nehezen magyarázható meg” – utalt a katonai ordinárius a háborúra, majd megjegyezte:

Ha személyiségünk, énünk, szívünk legmélye kapcsolatba lép Jézus által az Atyával a Szentlélekben, akkor ez menthet meg bennünket, családjainkat, nemzetünket, országunkat.

A VII. intelemben első királyunk így figyelmeztet: »Ha a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk« (vö. Péld 13,20). »A szenttel szentté leszel, az ártatlannal ártatlan, a kiválasztottal kiválasztott« (vö. Zsolt 18,26–27; 2Sám 22,26–27).

Adja Isten, hogy követve első királyunkat a szentek, bölcsek és az ártatlanok vezessenek bennünket minden ügyünkben! Szent István király, könyörögj hazánkért és népünkért!”

A hagyományos Szent Jobb-körmenetet az időjárási körülményekre való tekintettel nem tartották meg, de a szentmisét és a kenyérmegáldást kivetítőkön a bazilika előtti téren is figyelemmel kísérhették a hívek és az érdeklődők.

A szentmise után zenés imaórára került sor, melynek végén Erdő Péter bíboros áldást adott az ereklyével a bazilikában, valamint onnan kilépve az odakint imádkozó híveknek is.

Az ünnepi szentmisén részt vett Novák Katalin köztársaság elnök és férje, Veres István; Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége; Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szöveg: Mészáros Erika

Fotó: Csapó József

Magyar Kurír