Beszámoló a rendkívüli szinódus nyolcadik általános munkaüléséről

A nyolcadik munkaülésen, követve az Instrumentum laboris-ban előirányzottakat a megbeszélés a következő témáról folyt: „Az egyház és a család a nevelés kihívásával szemközt (III. rész, 2. fejezet). A nevelés kihívása általában / A keresztény nevelés nehéz családi helyzetekben”.

A felszólalók mindenekelőtt az életre szóló hivatást erősítették meg, ami a család alapvető értéke. Ebből következik a hívekhez intézett meghívás, hogy mélyítsék el VI. Pál pápa Humanae vitae kezdetű enciklikájára vonatkozó ismereteiket, és értsék meg belőle még jobban a családtervezés természetes módszerei alkalmazásának, a fogamzásgátlás elutasításának jelentőségét. A testi egyesülés és az utódnemzés nem különíthető el a házastársi kapcsolattól. Ezért tehát határozottan vissza kell utasítani a génmanipulációt és az embriók lefagyasztását.

Több résztvevő kiemelte a nyugati világ és bizonyos szervezetek részéről azt a törekvést, hogy – főként Afrika vonatkozásában – bizonyos fogalmakat (köztük az abortuszt és a homoszexuális életkapcsolatokat) „emberi jogokként” állítsanak be, s a gazdasági segítségnyújtást és erős nyomásgyakorlást összekötik ezen felfogás elfogadtatásával. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy „a szexuális egészséghez és gyermeknemzéshez való jogok” nem rendelkeznek pontos meghatározással a nemzetközi jogban, s ezért végül egymással ellentétes alapelveket tartalmaznak: például a kényszer alatti abortusz elutasítását és a biztonságos abortusz elősegítését, vagy az anyaság védelmét és a fogamzásgátlás támogatását. Noha nincsen kötelező érvényük, ezeknek a „jogoknak” a terjesztése komoly kockázatot hordoz, mivel befolyásolhatja más szabályok értelmezését, különösen a nők diszkriminációja elleni küzdelem terén.

Ismét napirendre került a házasságra való megfelelő felkészítés fontossága, mivel a házasságkötés mindinkább a társadalmi és a jogi dimenzióira szűkül le, kiszorítva a vallási és lelki oldalt. A felkészítés folyamatát, hangsúlyozták a felszólalók, a házasulandó felek sokszor kényszerként élik meg, olyan feladatnak fogják fel, amin meggyőződés nélkül túl kell esni, s ráadásul a folyamat túl rövidnek is tűnik. Minthogy ezzel szemben a házasság egy egész életre szóló hivatás, a felkészülésnek hosszúnak és elmélyültnek kell lennie, éppúgy, mint a szerzetesi élet esetében. Kiemelték, hogy a házasulandók nincsenek tisztában a házassági kapcsolat szentségi értékével. Ezért a házasságkötési szertartás, amint elhangzott, nem azonos automatikusan a házasság szentségének a megünneplésével.

A házasságok semmisségének megvizsgálására irányuló eljárások egyszerűsítése tekintetében felidézték, hogy Ferenc pápa 2014. szeptember 20-án létrehozott egy különleges Bizottságot a kánoni házassági perek reformjának tanulmányozására, azzal a céllal, hogy az eljárás egyszerűbbé váljon azáltal, hogy egy és egyetlen lesz az egész egyház számára. A másodfokhoz folyamodás kötelezettségéből fakadóan jelenleg két egybehangzó ítéletre van szükség. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, fel lehet-e tenni elméleti szinten, hogy a püspök szabad mérlegelés alapján döntse el, szükséges-e fellebbezni, vagy sem. Ugyanakkor kifejezték a jelenlévők annak szükségességét, hogy több, megfelelően felkészült világi bíró, különösképpen nő is vegyen részt az egyházi bíróságok munkájában.

Ezek után szó került arra is, hogy a papoknak is megfelelően fel kell készülniük a házasság- és a családpasztoráció feladataira, és olyan alkalmakként kell felhasználniuk a homíliákat is, amikor kiemelten és hatékonyan hirdetniük kell a híveknek a család evangéliumát. Képzésre és ismeretátadásra van szükség, mondták, mert a pap spirituális szentsége, kreativitása és a családokkal való közvetlen kapcsolata különösen fontos a hívek számára.

Ezután megfontolás tárgyává tették a család és az elvándorlás közötti kapcsolatot, kiemelve, hogy a családhoz tartozás alapvető jog, ami minden egyes elvándorlót megillet. A nemzetközi migrációs politikával foglalkozókat arra hívták fel, hogy őrködjenek a család egységéhez való jog felett. A migránsok számára, amint ez a vitában elhangzott, a család alapvető fontosságú abban, hogy be tudjon illeszkedni a célországban.

A szabad hozzászólások számára fenntartott órában (este 6 és 7 óra között) főként három téma merült fel: az újraházasodott elváltakkal kapcsolatban kiemelték a bűnbánat útjának a szükségességét, s ehhez kapcsolódott az egyedül maradt elváltakra vonatkozó felvetés, akik gyakran csendben szenvednek, a társadalmi élet perifériájára szorulva. Másodsorban felmerült, hogy foglalkozni kell az elvált házaspárok gyermekeivel, a válás lélektani következményeitől megvédendő őket. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a gyermekek körében végzett megfelelő lelkipásztori munka nem egyszer a szülőket is ismét közelebb hozhatja az egyházhoz.

Harmadsorban fontosnak nevezték a kapcsolatot a család és a gyermekek nevelése között, különös tekintettel a szülőknek arra a jogára, hogy megválaszthassák gyermekük számára a legmegfelelőbb nevelési folyamatot, hogy így a gyermekek minőségi nevelésben részesülhessenek.

Végezetül a Szinódus általános titkára, Lorenzo Baldisseri bíboros bejelentette, hogy a nyolc munkaülésen a szinódusi atyák részéről összesen 180 hozzászólás hangzott el, s ezekhez járul még az a 80, amelyekre a szabad vita keretében került sor.

Fotó: news.va

Magyar Kurír