Beszélgetés a Pápai Magyar Intézet rektorával Erdő Péter bíboros új címtemplomáról

– Sokak számára nem világos, hogy mit jelent valójában a címtemplom és miért adományozza a pápa a bíborosoknak ezeket?

– Egy nagyon régi, ősi hagyományra nyúlik vissza a bíborosi címtemplomok története. Rómában a fontosabb templomok plébánosai bíborosok voltak, később az Örök Város környéki templomokat is bíborosok vezették, és közülük választották meg Szent Péter utódait. A bíborosok azért kapnak Rómában címtemplomot, hogy ezáltal is kifejezésre jusson a várossal és Péter mindenkori utódával való szoros kapcsolatuk. A középkorban azonban már voltak Rómától távolabb élő bíborosok is. Hogy nyilvánvaló legyen a Rómához fűződő szoros kapcsolatuk, a pápa kijelölt számukra egy-egy római címtemplomot.

– Mi volt a bíborosok feladata a címtemplomokban?

– Gondját viselték, és gyakran oda is temetkeztek. A bíborosok számának növekedésével egy idő után aztán elfogytak a hagyományos római címtemplomok, ezért újabb és újabb római templomokat is címtemplomi rangra emelt a pápa.

– A korábbi magyar bíborosok mely címtemplomokat kapták?

– A 14. században Demeter esztergomi érsek címtemploma a Négy Koronás Szent bazilikája, Pázmány Péteré a Szent Jeromos-, Mindszenty Józsefé a Szent István vértanú-körtemplom, Róma egyik legrégebbi bazilikája, Lékai Lászlóé és Paskai Lászlóé pedig a Corso d’Italián álló Szent Teréz-templom volt. Erdő Péter bíboros számára Szent II. János Pál pápa a Szent Balbina-templomot jelölte ki, amely a Kis Aventinus-dombon található, a Caracalla fürdője közelségében. A templom állaga az elmúlt években nagyon megromlott, főleg a tetőszerkezet vált életveszélyessé, és ezért bezárták.

– Hogyan esett most a választás a Szent Franciska-bazilikára?

– Ennek nagyon egyszerű oka van, mert Angelo Sodano bíboros halálával megüresedett a cím, így kézenfekvő volt a szabadon vált templomot újra birtokba adni.

– A bazilika története a római császárkorba röpít bennünket vissza…

– Így van, a Forum Romanum keleti részén áll, a Colosseum közelében, nem messze attól a helytől, ahol Vénusz és Róma tiszteletére emeltek pogány templomot. A Forum nyugati felén már a 6. században építettek Mária tiszteletére egy bazilikát, amely a 9. századra romossá vált. Ezért IV. Leó pápa egy új templomot álmodott meg, ez a Santa Maria Nova. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a templomot soha nem szentelték fel Szent Franciska tiszteletére, csak később nevezték el róla a rómaiak, akik nagyon tisztelték ezt a szentéletű édesanyát és feleséget. A 12. században épült a bazilikához a harangtorony, a barokk homlokzatot pedig a 17. században kapta. Nem túlzás kijelenteni, hogy a gyönyörű egyhajós templom a Forumnak egyik ékszerdoboza. Rengeteg nagyon híres művész hagyta ott a keze nyomát (például Bernini, Michelangelo). Ebben a templomban temették el Michelangelo tanítómesterét, de itt nyugszik XI. Gergely pápa is, aki Avignonból visszahozta Rómába a pápaságot.

A templom legfontosabb kincse a sekrestyében található: az az 5. századból származó Mária-ikon, amelyet a rómaiak Úti Boldogasszonynak neveznek, hiszen a földi zarándokúton segíti lépteinket. A 12. századi élethű másolat látható a főoltár felett. Aprólékos pontossággal ábrázolja a művész a trónusán ülő Madonnát, jobbján Szent Péter és András, balján pedig Jakab és János apostolok állnak.

A templom főoltárát az a Bernini tervezte, aki a Szent Péter-bazilika építésénél, valamint a Szent Péter tér kialakításánál is komoly szerepet vállalt. A Szent Franciska-bazilika legérdekesebb emléke egy kőlap, amely Szent Péter és Szent Pál térdlenyomatát őrzi. Simon mágusnak itt mutatták meg az Úr hatalmát. A legenda szerint a mágus azt akarta bizonygatni, hogy az apostoloknál is nagyobb lelki ereje van, majd lebegni kezdett, míg Péter és Pál pedig térden állva imádkoztak Simon megtéréséért. A mágus leesett a magasból, a földre zuhant, és halálra zúzta magát ezen a helyen.

– Ki volt Római Szent Franciska, és hogyan kötődik ehhez a templomhoz?

– Egy nagyszerű feleség és hatgyermekes családanya volt a 15. században, aki éjjelente fáradhatatlanul látogatta a szegényeket, és gondozta a betegeket. Miután meghalt a férje, megalapította a bencés obláták rendjét, és a Santa Maria Nova közelében kolostort alapított. Közössége a Santa Maria Novát, vagyis a mostani címtemplomot látogatta. Halála után nem sokkal szentté avatták Franciskát, és mivel a római nép körében hamar kialakult a szent életű asszony kultusza, és miatta látogatták buzgón ezt a templomot, és emiatt a rómaiak róla nevezték el a bazilikát.

– Miért nevezik Franciskát a gépkocsivezetők védőszentjének?

– Rendszerint éjszaka látogatta a betegeket és a szegényeket. A legenda szerint Franciska előtt egy angyal lámpással világított utazásai közben, így menekült meg a veszélyektől. Március 9-e az ő liturgikus ünnepe, így a Colosseum környéke ilyenkor tele van hatósági autókkal: tűzoltók, rendőrök, csendőrök, mentősök, valamint egyszerű emberek hozzák az autójukat, motorkerékpárjukat, hogy megáldják azokat, és kérjék Szent Franciska közbenjárását. Az elmúlt években Sodano bíboros végezte ezeket a látványos szertartásokat. Azt gondolom, szép alkalom lesz, amikor Erdő Péter bíboros majd szentmisét mutat be Rómában az új címtemplomában, és sokan várják az áldását a járműveikre.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Csapó Viktória

Magyar Kurír