Beváltak a pénzügyi reformok a Vatikánban

Egy brit parlamenti küldöttség vatikáni látogatásán merült fel a kérdés: miért hagyták az illetékesek, hogy idáig jusson a Vatikán anyagi helyzete, miért hagyták figyelmen kívül a korszerű könyvvitel elvárásait? – idézi Pell bíboros, a gazdasági Titkárság prefektusa.

A Kúria régi, bejáratott módszerek szerint dolgozott – magyarázza Pell bíboros. Miként a királyok csaknem szabad kezet adtak megbízottaiknak, a hercegeknek és kormányzóknak, azzal a feltétellel, hogy rendben vezetik a könyvelést, a pápák is így tettek a Kúria bíborosaival (és máig is így tesznek az egyházmegyés püspökökkel) – mondja a bíboros.

A katolikus közösség méretei miatt – több ezer egyházmegyéje kiterjed minden kontinensre – a szubszidiaritás elve az egyetlen opció, vagyis az egyházmegyei és szerzetesrendi pénzügyek helyi kezelése.

A Gazdasági Titkárság felelőssége kizárólag a Szentszékre, Vatikán Városállamra, és a Vatikánnak közvetlen elszámolással tartozó mintegy 200 szervezetre terjed ki. Ugyanakkor már több bíboros és püspök jelezte, hogy az idén novemberben a Vatikánban bevezetett változtatások (eljárásmódok és számlatükör) őket is érdekelnék, szívesen kapnának ezekről tájékoztatást, hogy megfontolhassák az új módszerek átvételét – hangsúlyozza George Pell.

Fontos leszögezni – mondta az ausztrál bíboros –, hogy a Vatikán nem áll rosszul pénzügyi szempontból. A nyugdíjalap mindenképpen erősítésre szorul, de ettől eltekintve a Vatikán fizetőképesen üzemel, jelentős vagyonelemekre és befektetésekre támaszkodhat.

Emellett arra az örvendetes tényre is fény derült, hogy a helyzet sokkal jobb, mint azt korábban gondolták. Mint Pell bíboros elmondta, több száz millió euró bújt meg különböző számlákon, melyek nem jelentek meg a könyvelésben. Az más kérdés, és egyelőre még nincsen rá válasz, hogy nem lenne-e szükség a jelenleginél nagyobb tartalékokra.

A pénzmosással kapcsolatos botrányok idején – írja Pell bíboros – a vatikáni bankot ellenőrző hatóságok nem cselekedtek elég gyorsan, emiatt több tíz millió eurót befagyasztott a Banca d’Italia, néhány európai bank pedig elállt a vatikáni bankkal való együttműködéstől. Súlyos helyzet volt, és nem sokon múlt, hogy végül sikerült elkerülni a nagyobb bajt; és csak idén novemberben – hosszas tárgyalások után – sikerült elérni, hogy a 23 millió euro hozzáférhetővé váljék.

A normalizálás útján egy jelentős lépés volt a vatikáni pénzügyi információs hatóság (AIF) létrehozatala a pénzmosás megakadályozására – a hatóság élére most először laikus elnököt neveztek ki, René Brülhart svájci szakértőt. A vezetőségi testület tagjainak többsége szintén laikus nemzetközi szakember. A Vatikán területén történő szabálytalanságokkal a vatikáni hatóságokhoz fordulnak, más ügyekkel, ha szükséges, a nemzeti hatóságokhoz.

A Vatikán átfogó pénzügyi reformjainak egyik célja, hogy „unalmasan sikeresek legyenek”, s így ne érdemeljék ki a sajtó túlzott figyelmét – szögezte le a bíboros, aki úgy látja: jó irányba haladnak.

Egy német hercegnő mesélte – írja a bíboros, hogy sokan úgy tekintenek a Vatikánra, mint egy régi nemesi családra, amely szép lassan halad a pénzügyi csőd felé. Szinte el is várták tőlük, hogy ne értsenek az anyagiakhoz, hogy túlzóan költekezzenek, hogy könnyű prédák legyenek a tolvajok számára. Pell bíboros úgy látja, ez a kép lassan kezd szertefoszlani.

Fotó: Catholic Herald

Magyar Kurír
(vn)