A Caritas és a szaléziak is segítenék a kassai romákat

A kivándorlás oka elsősorban az, hogy a kelet-szlovákiai megyeszékhely önkormányzata több életveszélyessé vált panelház lebontásáról döntött, szükséglakásokat pedig csak azoknak adnak, akik városi lakóként vannak bejelentve, és nincsenek közüzemi tartozásaik. Döntő többségük nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ezért rövidesen fedél nélkül maradnak, ezért vagy kivándorolnak, vagy pedig pléhviskókat tákolnak össze a lakótelep szomszédságában.

Ezen az elképesztő helyzeten a Caritas, valamint a szaléziek is igyekeznek segíteni: főleg olyan elhagyatott lakások felújításával, amelyeket jelképes egy euróért vásároltak meg a városi önkormányzattól. A munkálatokba a leendő bérlőknek is be kell kapcsolódniuk. „Sokkal többen juthatnának lakáshoz, ha a szlovák kormány mindkét szervezetnek juttatna kellő összeget a romák felzárkóztatását célzó uniós forrásokból. Egyelőre viszont nem pályázhatunk” – szögezte le Melicher.

Kassán a hetvenes években kezdődött el a lakótelepek építése, s az akkori hírekben sokat szereplő szovjet holdjáró tiszteletére Lunyiknak keresztelték el őket. Kilenc ilyen lakótelep épült fel, de a többi nevét már megváltoztatták, mindössze a legutolsó, a kilences megnevezése maradt meg. Ide negyven évvel ezelőtt állami alkalmazottakat és romákat költöztettek. Az előbbiek kivétel nélkül elmenekültek, az utóbbiak maradtak.

Ma a legfeljebb 2400 személyre tervezett, lepusztult lakásokban hétezernél is többen húzódnak meg. Több családot a belvárosból költöztettek ide a kilencvenes évek végén, mert nem fizették a rezsiköltségeket. Csaknem mindannyian munkanélküliek. Nagy összegekkel, összesen több millió euróval tartoznak az önkormányzatnak és a szolgáltatóknak.

nol.hu/Magyar Kurír