Dokumentumfilmet mutattak be a Regnum Marianum közösség üldözéséről

Varga Ágota, a Médiatanács támogatásával készült alkotás rendezője a bemutatót megelőzően hangsúlyozta, hogy a Regnum Marianum üldöztetésének tanúsága látleletet nyújt a rendszerváltozás előtti egyházüldözésről, és arról, hogy miként tudott mégis fennmaradni egy keresztény közösség.

A film az ugyancsak Varga Ágota által rendezett A tartótiszt című alkotás folytatása. Abban a rendező a tartótisztek szemszögéből mutatja be az „egyházi reakció elhárítását”.

Az Operatív érték – A besúgottak bemutatja, hogy Közép- és Kelet-Európában, a volt kommunista államokban a második világháborút követően az egyházak helyzete alapvetően megváltozott, és módszeres keresztényüldözés zajlott 1945-től egészen 1990-ig, a rendszerváltásig.

Magyarországon 1945 után a keresztény egyházak és a vallásosság az egyik első számú ideológiai ellenséggé lépett elő. A „klerikális reakció” – az egyházak – a szocializmus építését akadályozó „erők” egyik gyűjtőfogalma lett. Rákosi uralma alatt a katolikus egyházi személyek több mint kétharmada, a kádári Magyarországon közel fele szenvedett el évekig, néha évtizedekig tartó meghurcoltatást.

1945 és 1989 között összesen 439 pap és 245 szerzetes került börtönbe, internálótáborba.

A film főszereplője Balás Béla kaposvári megyéspüspök, a Regnum Marianum közösség tagja, aki társaival együtt vall üldöztetése történetéről.

A filmből megismerhetjük az egykori besúgottak sajátos viszonyulását a róluk jelentő besúgókhoz. A keresztényi megbocsátás ugyanis végig fellelhető a mondatok és a gesztusok között.

A díszbemutatót követő sajtóbeszélgetésen Gulyás József, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori szabad demokrata tagja úgy vélekedett: a mindenkori parlament immár negyedszázada adós azzal, hogy nyilvánossá váljanak végre az ügynöklisták. Úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás idején olyan világot képzeltek el, ahol „világosság van”, ám eltelt negyedszázad, és nincs.

Szerinte ennek többek között az az oka, hogy az állambiztonság működtetői több embert vettek át az egykori titkos megbízottak közül, mint amennyit kellett volna.

A volt szabad demokrata politikusnak némileg ellentmondva Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy aki kutatni akar a levéltárban, annak minden adat a rendelkezésére áll, a szexuális szokásokra és a káros szenvedélyekre vonatkozó információkon kívül.

Ugyanakkor az érintettek szintén hozzájuthatnak a róluk szóló adatokhoz, akár a velük foglalkozó hálózati személyek adataihoz is, és ezeket immár nyilvánosságra is hozhatják.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság alelnöke azt hangsúlyozta, hogy fel kívánják tárni a teljes állambiztonsági struktúrát, a működtetők személyét. A film azért is segíti munkájukat, mert abban sok eltérő ügynöki életpálya villan fel, kiderül belőle, hogy mennyire eltérőek az emberi késztetések.

Soós Viktor Attila, a bizottság tagja ehhez hozzátette, hogy jelentést fognak letenni az általuk végzett kutatásokról az Országgyűlés asztalára. Többek között feldolgozzák az egykori Állami Egyházügyi Hivatal valamennyi, összesen 340 dolgozójának életpályáját, „a takarítónőtől az elnökig”.

Ugyancsak feladatuknak tekintik a tartótisztek vagy például az egykori állampárti politikai bizottsági tagok életútjának feltárását – mondta Soós Viktor Attila.

A Regnum Marianum volt az egyetlen, magyar ifjúsággal foglalkozó vallási közösség, amely az állandó zaklatások ellenére is folyamatosan élt és működött a kommunista rezsim alatt. Tartótisztek által beszervezett hálózati személyekkel figyeltették, üldözték őket, lejáratási akciókkal próbálkoztak. Szemmel tartásukra – többnyire zsarolással – a regnumiak közül is szerveztek be ügynöknek, besúgónak arra alkalmas személyeket.

Magyar Kurír