Egy éven át számos programmal ünneplik a lateráni bazilika felszentelésének 1700. évfordulóját

A lateráni bazilika „magának a római egyháznak a képmása, a római egyház otthona, a pápai trón helye, ahol Róma püspöke nem a saját elképzeléseit, hanem Jézus Krisztus szavait hirdeti” – hangsúlyozta a pápa helynöke, amikor bemutatta a római székesegyház alapításának 1700. évfordulójára szervezett – november 9-én kezdődő és 2024. november 9-ig tartó – ünnepi rendezvénysorozatot.

Számos eseményt terveznek, amelyek három fő irányvonalat követnek: a spiritualitás, a művészet és kultúra, valamint a zene irányvonalát, hogy megerősítsék: a lateráni bazilika „mater et caput”, Róma és az egyetemes Egyház anyja és feje, ahogyan azt a homlokzat két oldalán lévő feliratok is jelzik.

„A Szent János-templomot újra felfedezni mint anyát, azt jelenti: megérezni, hogy az életet ajándékba kapjuk, mert a hitbeli élet ajándék, ebből születünk” – hangsúlyozta De Donatis bíboros a Vatican Newsnak. – És újra fel kell fedezni mint fejet, mert ez Krisztus akarata, ahogyan Péternek mondta: „Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat.”

November 9-én, a felszentelés ünnepén 17.30-kor De Donatis bíboros ünnepi szentmisét mutat be, amelyen a római egyházmegye kórusa énekel Marco Frisina vezetésével, akinek az erre az alkalomra komponált műveit éneklik.

„Az Egyházról énekelni a lateráni bazilikában az egyik legszebb dolog – magyarázta Frisina. – A művészetnek az a szerepe, hogy kifejezze a nagy emberi dolgokat. Róma és a lateráni bazilika – a pápa és az általa képviselt egység helye – szépségén keresztül ki tudjuk fejezni hitünket.”

Frisina és kórusa december 17-én a római egyházmegye karácsonyi koncertjén, majd május 12-én, a mennybemenetel ünnepén is fellép a Szent János-bazilikában. 2024. november 1-jén pedig egy különleges művet adnak elő In hoc signo címmel, amelyet Frisina Nagy Konstantin tiszteletére írt.

Az 324-ben I. Szilveszter pápa által felszentelt templom volt az első hely, ahol Róma keresztény közössége egyetlen épületben gyűlhetett össze. Először a Szent Megváltónak, majd az évszázadok alatt Keresztelő Szent Jánosnak és Szent János evangélistának szentelték. A bazilikában és épületeiben olyan szentek fordultak meg az évszázadok során, mint Ambrus, Ferenc, Domonkos – akik itt tárgyaltak regulájukról –, de Loyolai Szent Ignác és Lisieux-i Szent Teréz is. A náci megszállás idején az Olasz Köztársaság olyan atyjainak nyújtott védelmet, mint De Gasperi, Nenni, Saragat és Bonomi, ahogyan azt Andrea Lonardo, a római egyházmegye egyetemi lelkipásztori hivatalának igazgatója felidézte.

A bazilika és a vikariátus jelenlegi elrendezését XXIII. János pápa határozott szándéka szerint alakították ki (VI. Pál idején értek véget a munkálatok), aki a római egyházmegye összes hivatalát és szervezetét azon a helyen akarta egybegyűjteni, amely a pápaság Avignonból való visszatéréséig a pápai székhely volt. Ezt a több mint ezeréves történelmet lehet megismerni november 14. és december 5. között, a Konstantintól az avignoni száműzetésig című programsorozat keretében, melynek során lehetőség nyílik a loggiák, az apszis, néhány ereklye és az ásatások megtekintésére is.

A római egyház „nagy vágyakozással, a hit megújításának vágyával” készül ezekre az eseményekre – magyarázta Angelo De Donatis bíboros. „Úgy vélem, ez a vágy él azokban a közösségekben, amelyek eljönnek majd a székesegyházba, különösen nagyböjt idején, hogy közösen megújítsák az Úrba vetett hitüket.” A nagyböjti virrasztás 2024. február 18-án lesz, a keresztelőkápolna és a székesegyház területén. A jubileumi rendezvénysorozat 2024. november 9-én, a felszentelés ünnepén zárul.

Egy éven át a hívek teljes bűnbocsánatban részesülhetnek és a városlakók felfedezhetik Róma egyik legfontosabb helyének történetét. „Úgy szeretnénk megélni ezt az évet, hogy megnyitjuk az ajtókat, hogy minél több római ember léphessen közelebb ehhez a kincshez” – hangsúlyozta a római egyházmegye vikáriusa.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió olasz nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír