A Munkácsi Egyházmegye területén Szabolcs vármegye Gyulaji Esperesi Kerületében 1824-ben került sor görögkatolikus kánoni látogatásokra. Az alábbi forrásdokumentum szemlélteti, hogy Pótsy Elek püspök – az egyházlátogatás alkalmával készített jegyzőkönyv szerint – mit tapasztalt [Nyír]gyulaj községben.
1. Ez a saját alapból fenntartott templom a hívek kegyes adományaiból, szilárd anyagokból épült, 1809-ben fejezték be teljesen. Körülbelül tíz éven keresztül épült. Molnár György karászi parókus, gyulaji esperes áldotta meg 1807-ben. A templom fekvése kedvező, ugyanis egy dombon, tűzveszélytől mentes [helyen], mégpedig a falu északi részén, a parókia és a kántorház között helyezkedik el. A templom belül régi oltárképpel, új ikonosztázzal, szószékkel és kántorpadokkal el van látva. A torony és a templom tetőzete mégis renoválásra szorul, a templom kerítése még nincs teljesen kész. Van három harangja, amelyek közül a legnagyobb 200, a másik 120, a harmadik körülbelül 80 [font] súlyúnak tűnik.
2. A templomnak a Báthoryak idejéből két telke van, ehhez értve a kántorét és a harangozóét is, [amelyeket] éppen úgy emberemlékezetet meghaladó idő óta a templomszolgák számára a hozzájuk tartozó kültelkekkel is kiadták, azonban tekintetes gróf Károlyi 1812. évi falubeli bevezetése alkalmával, a szóban forgó részek úrbéri szabályozásakor a kántornak fél telket adtak. A templom [fenntartási] alapját elfoglalták. Ezek szabályozása és a tényleges szabályozás után a cáfolhatatlan érvek alapján bizonyítást nyert, hogy a lefoglalás illegális volt […].
7. Az egészen új parokiális házat a földesúr építtette teljes egészében saját költségén, szilárd anyagokból; 5 helyiségből áll, két nagyobb lakószobából, kézikamrából, pitvarból, konyhából és pincéből. A parokiális ház fenntartása a hívekre tartozik. Az udvar a kerttel együtt alkot egy holdat, északról a templom és a kántor kertjével szomszédos, délről Zombori Péter telkével, amelyre joga van a tekintetes Károlyi grófnak. A parokiális házon túl, amelyet kerítés övez, van kert, kocsiszín, disznóól és kút – a cséplőkertben pedig, amely a keleti beltelek részét teszi ki, van istálló szarvasmarháknak és lovaknak, de már szerfelett ósdi, és van másik kút, hozzávalókkal. Mindezek fenntartása a hívekre nehezedik.
Lyachovits János
gyulaji parókus
[1824]
Levéltári forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára VI–1–a.; Nyirán János – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna: Görögkatolikus kánoni látogatások Szabolcs vármegyében: 1816–1824. Hajdúdorogi Főegyházmegye, Debrecen, 2017. 378–390.
A kánoni látogatásról ITT, a nyírgyulaji templomról, amelynek II. Rákóczi Ferenc révén jeles történeti vonatkozása is van, ITT olvashatnak.
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria