Egyed Bernadett Rita OP: A rózsafüzérről mindenkinek

Rita nővér kiemeli: a keresztény lelki élet három imamódja jelenik meg a rózsafüzér imádságban, így a szóbeli ima, az elmélkedés és a szemlélődés. A szentolvasó olyan összetett imaforma, amelyben ezek a megnyilvánulások az imádság három árnyalatát tárják elénk. Az Istenhez fordulásunkban sokféleképpen fejezhetjük ki magunkat, éppen úgy, ahogyan a hétköznapi életben embertársainkkal kapcsolatban is. Mindegyik imamód rendelkezik valamilyen egyedi jellegzetességgel, ám közös pontként lelhető fel az imádság, ami jelen esetben a rózsafüzér ima.

A szóbeli ima, az elmélkedés és a szemlélődő imádság átjárják egymást, közösen léteznek benne.

A rózsafüzér lehet imádság, paraliturgikus szertartás, ájtatossági gyakorlat.

A könyv írója történeti áttekintésében emlékeztet rá: a rózsafüzér egyik sajátossága, hogy az imák ismétlődnek benne. Ennek eredete egészen a remetékig nyúlik vissza, akik a nap folyamán többször ismételgették az Úr imáját, a Miatyánkot. Remete Szent Pálról feljegyezték a kortársai, hogy az imák számlálására magokat vagy apró köveket használt. Remete Szent Antalról pedig úgy tudjuk, csomózott zsinórja volt. A rózsafüzér elnevezést egyrészt egy XIII. századi legendához kötik, melyben megemlítenek egy Szűz Máriát tisztelő embert, aki gyakran rózsákból font koszorúval díszítette a Szűzanya szobrát. Egy látomásban üzenetet kapott a Szűztől: inkább imádkozza el ötvenszer az Üdvözlégyet, mert az imák a Szűzanya kezében rózsákká változnak, amiből ő maga fonja a legszebb rózsakoszorút.

A rózsa a keresztény szimbolikában Szűz Mária virága, a koszorú pedig az örök életet jelképezi.

A XV. század második felében a Domonkos-rendi Alanus de Rupe (1428–1475) írt le egy Szent Domonkoshoz fűződő legendát. A Szűzanya egy rózsafüzért nyújtott át Szent Domonkosnak, hogy az eretnekek elleni küzdelemben segítségére legyen. A későbbi pápák tőle eredeztetik a szentolvasó imádságot.

Rita nővér leszögezi: a rózsafüzér kemény munka, abban az értelemben is, hogy kitartásra nevel. Gyakran valóban monotonná válhat az ima, mégis ki kell benne tartanunk. „Kitartunk, mert másnak talán segíthetünk vele, Jézus elé vihetjük az ügyét. Igen, a rózsafüzér imádság kitartásra ösztönöz, fegyelemre és összpontosításra tanít. Megtanít arra, hogy figyeljek a másik emberre, a saját magam jelzéseire, de főként Márián keresztül Jézus Krisztusra, aki az egyedüli utunk az Atyához. A rózsafüzér elvezet minket Istenhez, ha hagyjuk, hogy kézen fogjon bennünket a Boldogságos Szűz. Ő megtanít bennünket az igazi imádságra.”

Azzal a kifogással kapcsolatban, hogy a rózsafüzér túl hosszú, elimádkozására nincs időnk, a szerző kifejti: mindennap vannak olyan időszakok az életünkben, amikor nem csinálunk semmit, pedig az üresjáratokban éppen imádkozhatnánk is. A rózsafüzér „remek ima, mert bárhol és bármikor végezhető”. Nincs időhöz, helyhez kötve, imádkozhatjuk a csendes, üres templomban, de a zsúfolt buszon vagy metrón utazva is. Sőt vezetés vagy főzés, takarítás, vasalás közben is. „A tevékenység és a rózsafüzér ritmusa képes nagyon hamar összhangba kerülni, ami segítheti az imádkozást. A mindennapi tevékenységben Istenre gondolok, általa megszentelődöm, így ekkor is Jézussal vagyok. Az így létrejött imádságban a profán tevékenység mintegy megszentelődik.”

Természetesen mint minden fohászt, a rózsafüzér imádságot is felajánlhatjuk valamilyen szándékra: „a családban vagy a környezetünkben mindig akad olyan ember, helyzet, akiért vagy amiért imádkozhatunk”. Merjünk kérni, és kérjük Istentől azt, ami embertársunk számára a legjobb.

Szemlélhetjük imádkozás közben Jézus, a Szűzanya, a Szent Család, valamelyik szent képét, vagy a titkokat ábrázoló jeleneteket. Ha valakinek van kedve és érzéke hozzá, le is rajzolhatja vagy festheti azt, amit elképzelt. Mivel a rózsafüzér imádsághoz sok szent, pápa, teológus írt elmélkedéseket, ezeket bátran olvasgathatjuk, a magunk tempója szerint. Az elmélkedéseket forgathatjuk magunkban, vagy tovább is gondolhatjuk. A rózsafüzér imádságban mint „máriás” imádságban egyszerű közvetlenséggel szólhatunk Szűz Máriához, ahogyan azt Lisieux-i Kis Szent Teréz tette egyik versében:

„Amikor az életeden elmélkedem, a szent evangéliumban rád merek nézni és közeledni merek hozzád. Nem nehéz elhinnem, hogy a gyermeked vagyok, mert azt látom, hogy halandó vagy és úgy szenvedsz, mint én.”

A kötet szerzője, ismertetve a rózsafüzér történetét, különböző fajtáit, felhívja a figyelmünket: „A Szűzanyához való fordulás nem térít el Jézustól, éppen ellenkezőleg. Minél jobban követjük őt, annál inkább közelebb kerülünk Fiához. A rózsafüzér imádság a Szent Szűz iránti helyes tiszteletre oktat, a fohászokban őhozzá fordulunk.”

Grignon Szent Lajos írta: „Ahhoz, hogy Istenhez felemelkedjünk és vele egyesüljünk, ugyanazt az eszközt kell használnunk, melyet ő választott, hogy hozzánk leszálljon, emberré legyen és velünk kegyelmeit eszközölje. Ez az eszköz a Szent Szűz tökéletes tisztelete.”

Egyed Bernadett Rita OP: A rózsafüzérről mindenkinek
Új Ember Kiadványok – Magyar Kurír

Szerző: Bodnár Dániel

Magyar Kurír