El Beheiri Nadja jogtudós székfoglaló előadást tartott a Szent István Tudományos Akadémián

Az alábbiakban El Beheiri Nadja, az akadémia rendes tagja Római jogi fogalmak átvétele és újraértelmezése a keresztény gondolkodás fényében című székfoglaló előadásának összefoglalóját adjuk közre. Az előadás visszanézhető az akadémia YouTube-csatornáján.

A székfoglaló előadásban a klasszikus kori római jogászok munkáiból indult ki a jogtudós. Az általa origóként választott korszak a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 3. századig terjed. Ez egy olyan időszak volt, amikor a kereszténységet a jogászi véleményekben még csak bűncselekményként említették. A szakirodalomban igen ismert olasz Biondo Biondi háromkötetes monográfiájában azt fejtegeti, hogy a keresztény császárok, különösen Jusztinianusz, a római jogot úgy emelték magasabb szintre, hogy keresztény értelmezést adtak neki. E vélemény szerint a jusztinianuszi kodifikáció már keresztény világképet tükröz.

Az előadó elfogadja a 2023-ban megjelent Oxford Handbook of Christianity and Law (A kereszténység és jog oxfordi kézikönyve) álláspontját, miszerint „Christianity shaped and was shaped” – azaz a korabeli jogszabályok alakították a keresztény gondolkodást, és maga a keresztény gondolkodás is alakított a jogrendszeren.

Székfoglaló előadásában a két irányba nyitó módszerrel kívánta beazonosítani azokat a pontokat, amelyeket a keresztény gondolkodók alapul vettek. Másrészt kiemelte azokat az eszméket, amelyek a fogalmaknak új értelmet adtak. Harmadik lépésben arra utalt, hogy ezek a tételek kifejtik megújító erejüket a mai gondolkodásra is.

El Beheiri Nadja előadásában a következő négy példa mentén haladt: a Digesta első titulusában szereplő megállapítás, hogy a jogászok a vera philosophiára törekedtek; a dignitas fogalma; a római család, különösen a nők és a rabszolgák helyzete; a munkáról szóló evangéliumi példabeszéd.

1. A vera philosophia értelmezésével kapcsolatban több álláspontot fogalmaztak meg. Az eltérő értelmezés abból fakad, hogy a modern szerzők sokszor más-más ismeretelméleti megközelítésből indulnak ki. Miközben a realista filozófia a hangsúlyt a megismerés tárgyára helyezi, a szubjektivista irányzatok a megismerő alany tevékenységét helyezik előtérbe. A keresztény gondolkodók közül Szent Ágoston a vera philosophiát az ember értelmi és erkölcsi képességeinek integrálására való törekvésként értelmezte. Ennek legjobb megtestesítője az egyházatya szerint saját édesanyja volt.

2. A dignitas fogalma közvetlenül a római jogi tradícióból származik. Ciceróval összhangban, a római jogászok a dignitast az erényes élet eredményeként értelmezték. A keresztény gondolkodók összekötötték a dignitast az imago Dei tanításával. A keresztény értelmezés szerint a méltóság már nem a teljesítményből fakad. Az emberi méltóság abból ered, hogy minden ember Isten képmására lett teremtve. A fogalom eme értelmezése kiemelte a dignitast a iustitia – az igazságosság – kereteiből, és a minden emberre kiterjedő szeretet összefüggésébe helyezte azt.

3. Egy lényeges különbség az ókori tapasztalat és a mai családkép között abban rejlik, hogy a mai ember számára a család sokszor csak a magánszférára korlátozódik. Ezzel szemben Cicero a házasságon alapuló családot seminarium rei publicaenak nevezi. A seminarium kifejezés a semenből, vagyis a magból ered, tehát azt az ősforrást jelöli, amiből valami létrejön. Amikor összehasonlítjuk Szent Pálnak a korinthusiakhoz írt levelében megfogalmazott állításai a római forrásokkal, azt látjuk, hogy az apostol felfogása igen előremutató volt. A házasság–cölibátus dichotómia bevezetésével Pál magát az embert helyezi előtérbe, a házasságot és a cölibátust pedig egyaránt Isten ajándékaként értelmezi. A nő helyzetére való tekintettel a római jog azzal nyújtott jó kiindulópontot a keresztény gondolkodók számára, hogy a nőket, a görög filozófiával ellentétben, nem hiányos lényekként közelítette meg. Szent Pál tanításának megfelelően, a kereszténység hangsúlyozta a nők és férfiak közötti, Krisztushoz való rendeltségükből fakadó, radikális egyenlőséget. A rabszolgaság megítélésével kapcsolatban a korai kereszténység, bár a korabeli társadalmi berendezésen nem tudott változtatni, a rabszolgákhoz való emberi hozzáálláson igenis, tudott újításokat bevezetni.

4. A Máté evangéliumában szereplő, a szőlőmunkásokról szóló példabeszéd leképezi a római locatio conductio operarum elnevezésű konszenzuál-szerződést. A gazda döntése, hogy minden munkásnak ugyanannyi bért fizet, függetlenül attól, hogy a nap melyik szakaszában állt munkába. Ez összhangban áll azzal a római gyakorlattal, hogy a locatio conductio keretében egy nap volt az általános elszámolási egység. Így a példabeszédből világosan kidomborodó üzenet az, hogy Isten az embert életének bármely szakaszában szőlőjébe fogadja. A példabeszéddel kapcsolatban felidézhetjük XVI. Benedek Caritas in veritate című enciklikájában megfogalmazott követelményét: a kereskedelmi kapcsolatokban az ingyenesség és az ajándékozás elvének is helyt kell adni.

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Szent István Tudományos Akadémia

Magyar Kurír