Életünk, mint ez a templom: szeretetből született – Havas Boldogasszony-búcsú Pécsett

A Pécs belvárosa fölött emelt, Havas Boldogasszonynak szentelt templom búcsúnapjának előestéjén a megyéspüspök arról elmélkedett, mire tanít bennünket ez az ősi templom. A pécsi polgárok az 1690–91-es pestisjárvány idején érezték, hogy Istenhez kell fordulni. Elhatározták, hogy lesz, ami lesz, a megpróbáltatások után hálát fognak mondani Istennek. Építeni akarnak valamit. Talán olyanok is hozták a hátukon ide, fel a köveket, akik maguk is elvesztették szeretteiket a járványban – tette hozzá a főpásztor. A világ, amelyikben most élünk, hasonlóképpen egy fertőzött, veszélyekkel teli világ. Van egy valóságos járvány; de ezen felül szembe kell néznünk egy másik, sokkal keményebb, gyilkosabb „fertőzéssel” is, amely szellemi, lelki szinten bontakozik ki. Ez ellen nehezebb védekezni, mert belülről kell felkészülnünk rá.

Mindnyájunk élete olyan, mint ez a templom: szeretetből született”

– mutatott rá a püspök.

Akik itt az első templomot felépítették, Isten és az emberek iránti szeretetből tették. A mi életünk mögött is sok-sok ember szenvedése, áldozata, összefogása, szeretete van. És az életünkben gyakran ugyanaz történik, mint ezzel a templommal története során. 1697-ben Havas Boldogasszony ünnepén felszentelték, majd tizennégy évre rá leégett. A hívek nem hagyták annyiban. Újra összefogtak, hogy a megégettet, a leromboltat újjáépítsék. Majd 1780-ban újra leégett. Erre megint összefogtak az emberek, összegyűjtve minden erejüket, és a mai templomban már az ekkor emelt épület részeit láthatjuk.

Az Istentől kapott életben is történhet tragédia; olyenkor – akárcsak egy templomot – a személyes életünket is újra kell építeni.

Mindenki tudna példát mondani arra, hogy „leégett” az, amit olyan sok gonddal, szeretettel épített az életében, amire oly nagy várakozással tekintett. Most pedig hálát adhatunk, hogy azokban a nehéz pillanatokban belső és külső segítséget, megerősítést kaptunk.

A fiatalokat kevés dologra tudjuk felkészíteni az életben, az azonban rendkívül fontos, amit itt taníthatunk nekik: „Ha jön az életedben a tűzvész, nem vagy egyedül. Az isteni szeretet gazdagságában van, aki segítő kezet nyújtson, hogy újra felépíthesd az életed”.

Isten ebben a gyógyulásban jelekkel is segítségünkre siet, mint amilyen az első, római Havas Boldogasszony-templom építése előtti nyári hóesés volt. Figyeljük meg életünket!

Isten jelet ad, senkit sem hagy magára. Mások életében mi magunk is hivatottak vagyunk jellé lenni, tanúságot tenni az Isten szeretetéről.

„Nem létezik olyan emberi sors, hogy az Isten ne mutassa meg magát benne” – hangsúlyozta a főpásztor homíliájában.

A szentmise után körmenetet tartottak a kegykép másolatával.

*

A pécsi és Pécs környéki horvát nemzetiségű hívek emberemlékezet óta zarándokolnak a Havihegyi Szűzanyához. A közösség tagjai úgy tartják, hogy a templomot az 1600-as évek végén a Pécs akkori Budai városrészében lakó horvátok építették.

A Havas Boldogasszony-búcsút idén is a napján, augusztus 5-én, illetve az utána következő vasárnapon, augusztus 8-án is megünnepelték.

Vasárnap körmenettel kezdődött az ünnep, majd a szentmise előtt Blazsetin István, a Pécsi Horvát Önkormányzat elnöke köszöntötte Darnai Ágoston, a horvát referens atyát, Almási Róbert meghívott plébánost és a zarándokokat.

Almási Róbert bevezetőjében elmondta, hogy különösen is szívesen jött a búcsúra, hiszen, horvátországi szolgálati helyén, Harkanovciban (magyarul Harkányfalva) a plébániatemplom szintén Havas Boldogasszony tiszteletére lett szentelve.

Homíliája elején elmondta, a mai ünnepben három fogalom fonódik össze: a győzelem, a hála és az öröm. „A legnagyobb győzelem a halál fölötti győzelem, mert Isten szeretetével legyőzte a gonoszság erejét; s ez a győzelem hálát és igaz örömöt ébreszt bennünk.”

Mindhárom fogalom égi eredetű, de földi visszhanggal is rendelkezik. Mindhárom isteni ajándék, nem pedig az emberi siker eredménye. A szentmise alatt, közösségben, jobban megéljük ezeket az isteni ajándékokat, köszönetet mondunk értük, örülünk nekik.

A szentmise zenei szolgálatát az August Senoa énekkar és a Vizin tamburazenekar látta el.

Az ünnepi program a Birjáni Horvát Táncegyüttes és a Vizin Zenekar fellépésével folytatódott a Tettyei romoknál.

A búcsúi ünnepségsorozatról bővebben ITT és ITT olvashatnak.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Pécsi Egyházmegye; Kollár Ákos

Magyar Kurír